vissza a főoldalra

 2009.03.13. 

Orbán Balázs emlékezete

Száznyolcvan éve, 1829. február 3-án született az Udvarhely megyei Lengyelfalván Orbán Balázs néprajzi gyűjtő, történetíró, politikus, akit az utókor a „legnagyobb székelyként" tart számon. Munkásságáról, életéről, hatásáról Lőwey Lilla, irodalmi szerkesztővel, az ERDÉLY - SZÉKELYFÖLD - A LEGNAGYOBB SZÉKELY album társszerzőjével beszélgettem.

-Orbán Balázs élete kalandos, romantikus, mintha egy Jókai hős lenne. Ezért beszélgetésünk elején essen szó életének néhány érdekes momentumáról, s utána beszéljünk munkásságról. Bárói címe volt Orbán Balázsnak, de állítólag, ezt sosem használta. Miért?

 -Egyik őse Mária Teréziától kapott báróságot, de emiatt egyáltalán nem volt büszke, nem szívesen beszélt erről a fiatal Balázs. Azt gondolta, hogy elődje minden bizonnyal kétes érdemekért, Habsburg-hű cselekedetéért kapta azt a császáriaktól. Később a Függetlenségi Párt képviselője lett; nemzetszeretete mellett szabadságszeretete volt a legnagyobb életérzése. A báróságból gúnyt űzött, az öröklött rangot nyilvánosan megtagadta. Egyszer az egyik keleti utazása során térfából eladta azt Vámbéry Árminnak 5 krajcárért.

 -A bárói címhez birtok is járt?

 -Hogyne. Az Orbán-család Magyarország tekintélyes famíliája volt, s több helyen nagyobb birtokkal rendelkezett. Az ősi családi birtokot Székelylengyelfalva és környéke jelentette. A Kassa melletti Gecsén is jelentős birtokot bírt a család.

 -Könyvükben olvastam: Orbán Balázs életrajzába téves adatok kerültek…

 -Azt írták róla, hogy édesanyja, s nagyanyja görög származású volt. Mi azonban pont Orbán Balázs „Feledhetetlen jó anyám emlékezetének szentelve” c. írásából megtudtuk, hogy latin, tehát olasz származású családból – a Foresti famíliából - származott anyai ágon az édesanyja. Apai ágon pedig magyar-székely volt. Tehát Orbán Balázsban olasz vér is csörgedezett.

 -Ez habitusán is meglátszott?

 -Orbán egy romantikus korba született bele, s a család származási legendája is rendkívül romantikus. Mutatós, délceg férfi volt: a latin-olasz arcél és a székely vérmérséklet előnyös keveréke.

 -1846 tavaszán Orbán Balázs elhagyta szülőföldjét. Családjával Konstantinápolyba utazott, a velencei származású nagymama, Foresti Mária örökségének átvételére. Felhasználva a lehetőséget, beutazta a Közel-Keletet. Milyen nyelvismerettel rendelkezett ehhez az utazáshoz?

 - Hat-nyolc nyelven biztosan beszélt. Azt tudjuk, hogy édesapja, báró Orbán János hat nyelvet ismert. Minden bizonnyal a fél világot bejáró Balázs kiválóan beszélte azokat a nyelveket amit az édesapa, s utazásai során megismerte az arab, s a török nyelvet, hiszen bejárta Palesztinát, Szíriát, Arábiát, Egyiptom észak-keleti részét, s járt Görögországban is. Később Angliában is megfordult. Jersey szigetén pedig megismerkedett Victor Hugoval, kinek otthonában vendégeskedett.

 - Nemzeti romantikus történelemszemlélete ebből a kapcsolatból is eredeztethető?

 - Természetesen. Négy évet töltött Victor Hugo társaságában, aki szerint kétszáz francia Orbán Balázzsal meg lehetne buktatni a császárságot. Victor Hugo fiaitól tanulta meg a fényképezés művészetét. Ő volt az első, aki a fotózást tudományos munkára használta. A Székelyföld leírása…c. művében lévő fametszetek mind az ő fényképei alapján készültek el.

 -1876-ban Orbán megírja az „Egyetmás Keletről s különösen a nőkről” c. munkáját. Ha jól tudom: ebben bizonyos tévedésekről ír, pl. cáfolja, hogy a török nők férjük rabszolgái lennének.

 -Orbán Balázs több nációnál vizsgálta a nők körülményeit. Vonzódott a női nemhez..  Egyik munkájában ezt írta: „Így a nők akaratereje csaknem mindent ki tud vinni, mert meg van bennük a jellemszilárdság, s bírnak a szépség, kecs és kellem mindazon fegyvereivel, melyek a férfit mindig és mindenhol legyőzik; s valljuk meg, hogy a nők ritka diplomatikai talentummal vannak felruházva.” Édesanyját és Celeszte húgát rajongva szerette.

 -Tisztelte, s szerette a nőket, de mégsem nősült meg…

 -Gyűjtőmunkája során megélt életformája ellentétben állt azzal, hogy családot tudjon alapítani. Általában a nők körében volt népszerű. Amikor egy nyolcszázötven tagú küldöttség élén Turinból - ahol Kossuth Lajost látogatta meg 1889 júniusában - Párizsba zarándokolt, s Victor Hugó szobrának talapzatáról mondott beszédet, igen nagy hatást keltett a francia főváros asszonyaiban. Fekete selyem dolmányt viselt, oldalán görbe kard, fején sastollas kucsma, lábán sarkantyús csizma: a szobor mellékalakja lehetett volna. A politikában is inkább személyes varázsára, mint érveinek súlyára támaszkodott.

Egyszer megkérdezték tőle: miért kacérkodik a székely menyecskékkel? Rövid gondolkozás után azt válaszolta: nagyon zokon vennék, ha nem tenném.

 -Orbán Balázs mikor 1859-ben hazatért, bejárja Székelyföldet, jegyzetel, majd megírja fő művét „A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismei szempontból” címen. Gondolom egy könyv kiadásához akkor is jelentős anyagi forrás kellett. Kik támogatták a kiadvány megjelenését?

 -Legnagyobb támogatója nagybátyja, gróf Mikes Benedek volt. A könyv elején találunk erre utalást: „ … kedves bátyámnak rokoni szeretetem jeléül ajánlom e művemet…” szavakkal köszönte meg rokona támogatását. Háromszéki gyűjtőmunkája idején az ő zabolai kastélyában vendégeskedett.

 -Ebben a leírásban Orbán Balázs politikai vagy természetes határokat vett figyelembe?

 -Elsősorban a természetes határokat vette figyelembe, s politikai szempontot ebbe a munkába nem vitt bele. „Leírásomban nem ragaszkodtam szigorúan a politikai határokhoz, hanem inkább a természetes vonalokat vettem fel.”- írta. Egyesülés párti volt. Magyarország és Erdély unióját ténynek könyvelte el. Azt a szót, hogy Erdély, csak geográfiai fogalomként használta. Műve előszavában ezt részletesen ki is fejti.

 -Orbán Balázs a hun-székely-magyar rokonság mellett tört lándzsát?

 -Számára természetes volt, hogy a magyarok a hunoktól származnak; Attila és Csaba királyfi személyével nagyon sokat foglalkozott.

 -Milyen volt a fogadtatása ennek a műnek Erdélyben és a monarchia nagyvárosaiban?

 -Vegyes. Igazság szerint még azok is elfogadták ezt a művet, akik bírálói voltak. Tudták: mind a magyarságnak, mind Erdélynek szüksége van egy ilyen feltáró munkára. Orbán Balázs előtt Székelyfölddel ilyen alaposan senki sem foglalkozott. Elismerték művészettörténeti, néprajzi és történelmi jellegű munkáit, bár kissé naivnak tartotta őt a szakma. Többen úgy érezték, hogy nem elég alapossággal írt. Orbán Balázs figyelembe vette a Csíki Székely Krónika leírásait is, ami egy vitatott hitelességű történeti írás. Többen hamisítványként könyvelték el. De ismerjük Jókai Mór véleményét, aki Orbán művét a hét legkedvesebb könyve közé sorolta. Egyedülálló a gyönyörű anyag összegyűjtése, amiről találóan írta a híres művészettörténész, Kelemen Lajos: „… amellyel művelődéstörténetünket gazdagította…”  Több mint száz templomot és harangot, több száz szárnyasoltárt, mennyezetfestményt, kelyhet, poharat és hímzést mutatott be, jelentős részét ő fedezte fel. Időközben sok elpusztult és csak a Székelyföld leírásában maradt nyoma. Az alkotásban Ortutay Gyula a néprajz romantikus hőskorának legjelentősebb művét látta.

 -Tudtommal jelentősek barlangtani adatai, barlangkutatásai is.

 -Tudományos jellegű dolgokat tárt fel például az Almási-barlangról, amelyről addig semmit nem tudtak. Méltán nevezték el róla Orbán Balázs-barlangnak. Nagy alapossággal tárta fel a Székelyföld barlangjait, melyekről részletes leírást közölt. Barlangtörténeti szempontból is úttörő jellegű munkássága.

 -Több várromot is ő fedezett fel.

 -Így van, sőt egyik-másik ősvárra Kőváry László, a XIX. század Erdély művelődéstörténetének egyik legjelentősebb egyénisége is tett utalásokat. Ezt Orbán Balázs igen zokon vette, mert biztos volt benne: tőle származnak Kőváry adatai. Így írt erről ő maga: „…És végre önigazolás tekintetéből fel kell azt is emlitenem, hogy több várrom felfedezési érdemét követelem magamnak, oly várromokét is, melyeknek némelyike Kővári László ur »Erdély épitészeti emlékei» czimü ujabban kiadott munkájában, az én munkámat megelőzőleg előfordul. Mi akként történhetett meg, hogy Kővári ur kéziratomat csel által kezére keritvén, az én tudtom, beleegyezésem nélkül kiszedte, felméréseimet, fekrajzi leirásomat felhasználta, a nélkül, hogy legalább méltányos lett volna egyetlen egyszer is felemliteni a kutfőt, honnan orozva meritett…”

 -Hogyan látta a székelyföldi ipar és a bányászat helyzetét?

 -Ennek a kérdésnek a megválaszolásához alapos értékelés és pontos idézet szükségeltetik. Kiemelendő: mindent pozitívan nézett. Minden feltárt tényből pozitív következtetéseket vont le. Meg volt arról győződve: ha a császári udvar jobban törődne azzal a sok természeti kinccsel, értékkel, amely a Székelyföldön található, akkor példaértékű gazdagságot érne el a magyarság.

 -1945 –től Orbán Balázs legendás alakjáról és munkája nagyságáról hallgatni kényszerült a kollektív emlékezet?

 -Elhallgatták munkásságát és személyiségének fontosságát. Őt nem csak ebben a polihisztori szerepben kell felmagasztosítani, hiszen kiváló politikus is volt. Már említettük, hogy Magyarországon függetlenségi programmal lépett a közélet porondjára. 1872-ben képviselőnek választották, s ettől kezdve a képviselőház tagja volt, haláláig. Először Székelykeresztúron választották meg országgyűlési képviselőnek, majd utána a politikai visszásságok miatt ejtették. Úgy járt, mint Petőfi Kiskunfélegyházán. Ezt követően Berettyóújfalut képviselte a törvényhozásban. De akkor is a székely nemzet felemelkedésén munkálkodott. Székelykeresztúri bukását –1881-et - követően „nemes bosszút állt”: a város egy alapítványt kapott tőle. Ekkor alapította meg az unitárius kollégiumot, s felekezetre való tekintet nélkül bármilyen vallású tehetséges diák oktatásának támogatását felvállalta.

 -Milyen felekezethez tartozott Orbán Balázs? Járt katolikus, majd református iskolába, s tudjuk: unitárius szertartás szerint helyezték végső nyugalomra.

 -Munkásságát kutatva, arra a következtetésre jutottunk, hogy az egyházzal, mint intézménnyel, nem volt kibékülve. Az okokat még kutatni kellene. Tanulmányait katolikus gimnáziumban kezdte, majd átiratkozott a református kollégiumba, végül felvette az unitárius vallást. És ha már említette a végső nyugalomra helyezést, Orbán Balázs földi maradványait – melyet oly nehezen fogadott be a székely föld – négyszer temették el.

Első nyughelye a családi kripta volt a Szejke-fürdő nyugati oldalában, édesanyja mellé helyezték. Ugron Gábor búcsúztatta a Székelyföld nagy halottját. Síremléke felépítésére hagyott pénzen az utódok a fürdőtől keletre eső Borvízoldalban takarékossági szempontot figyelembe véve építettek fel egy jellegtelen kriptát, mely többször is megrongálódott: földcsuszamlás, villámcsapás érte, végül 1921-ben összeomlott. A harmadik temetésre 1921. június 19-én került sor, az összedőlt kripta elé készített sírgödörbe helyezték hamvait édesanyja és Celeste húgának földi maradványaival együtt.

A közelgő centenárium adott alkalmat a végső síremlék elkészítéséhez. A terveket Haáz Rezső készítette.Az avatásra 1932. május 22-én került sor, emlékbeszédet Nyírő Józseftől hallhatta a jelen lévő, kegyelettel emlékező közönség: „…nincsen ezen a földön egyetlen fűszál, egyetlen porszem, amely őt ne ismerné, lényege ne volna, nincsen öröm és nincsen jaj, mely testvére ne volna, nincsen egyetlen tenyérnyi hely, melyet lába ne érintett volna, élet és igazság, melyet világgá ne kiáltott volna…”

 -Mit gondol: Magyarországon és Erdélyben mennyire ismertek Orbán Balázs munkái?

 -A Székelyföld leírása…című munkája minden erdélyi magyar család könyvespolcán a Biblia mellett található. Amikor gyűjtőmunkát végzünk honismereti album-sorozatunk egy-egy részének megírásához, azt tapasztaljuk, hogy kísérőink Orbán Balázs sorait kívülről idézik. Annyira szépen fogalmaz az író, hogy műve nem csak tartalmában, hanem stílusában is felemelő.

 -Végezetül: 2009-ben jelent meg Váradi Péter Pál és Lőwey Lilla könyve Orbán Balázsról. Hiánypótló kiadványról van szó? Milyen alapgondolat mentén szerkesztették a könyvet?

 -Gyűjtőmunkánk során bármerre jártunk a Székelyföldön, mindenütt „Orbán Balázs segítségét” vettük igénybe. Úgy éreztük, hogy az a tudós, aki ennyit segítette munkánkat, megérdemli, hogy születésének 180. évfordulója alkalmából kiadjunk egy olyan albumot, amiben csak ővele foglalkozunk, s csak az ő munkásságát elevenítjük fel. Be akartuk bizonyítani, hogy mennyire értékmentő volt, amit Orbán Balázs tett Székelyföld leírásában.

A fotók mellé kutató munkája ihlette romantikus, honszeretettel átitatott szövegéből készítettünk válogatást. Láthatóvá tettük, hogy milyen mérhetetlen értékű volt az ő tevékenysége: lencsevégre kapott székelyföldi várak, épületek, falvak, templomok ma már csupán a Székelyföld leírásában láthatók, a valóságban az enyészet, a nemtörődömség, a hozzá nem értés martalékaivá váltak.

Érzékeltetni szeretnénk az ő személyében, a romantikus utazóban megbúvó fotóriportert, aki 70 mm-es objektívvel ellátott fényképező „masináját” 25-30 kg-os teherként cipelte, hogy a sátorlap, az állvány, az üveglap, a kamera ide-oda hordozásával micsoda sportteljesítménynek tett eleget. S akkor még nem beszéltünk az ördög kelepcéjének nézett, ágyúcsőszerű alkotmány okozta rettegésről, mely az egyszerű emberekben keletkezett, akiket meg kellett győznie a felvételek előtt.

Fotóalbumunk célja Orbán Balázs emberi és alkotói nagyságának bemutatása, a Székelyföld leírásának és készített fotóinak összehasonlító méltatása, tisztelgés a „legnagyobb székely” születésének 180. évfordulója előtt, nem feledve a végrendeletében a ránk hagyott sorokat: „… családdal nem lévén megáldva, a magyar népet tekintem családomnak, s azt kívánom főörökösömnek tenni… Nemzetem iránti szeretetem az irányadó…." Az album az alábbi címen, kedvezményes áron megrendelhető: PéterPál Könyvkiadó, 8200 Veszprém, Malom u. 22.

Medveczky Attila