Csurka István :Áldozat Sorskérdésünk sorsa (33.)

Károlyi úgy oldotta meg az országvezetés rá hárult nehézségeit, hogy kiutaltatott az államkasszából a miniszterelnökség rendelkezési állománya javára egymillió koronát, és kétszázezret mindjárt kikanyarított belőle. Komornyikja, Simonyi Henry pedig minden nap benyújtott egy-egy többezres számlát és a Károlyitól esedékes fizetését is innen vette fel. Kéri vérdíját, svájci és párizsi útját is ebből fizették vissza a készségesen és gyorsan hitelező zsidó bankárnak, kétszázharmincnyolcezer korona értékben. Dobó István, a tengerész, aki ott volt a Rőheim villa halljában és tudott bánni a fegyverrel, többször is tíz-tíz ezer koronát vett fel, mielőtt végleg kitűnt a képből. A bolsevizmus iránti vágyat ez a teljes anarchia, ez a gátlástalanság is táplálta: tudták, hogy ez a rablás nem mehet a végtelenségig, és azt remélték, hogy a bolsevikok, mint hasonszőrűek nem fogják elszámoltatni őket. Maguk azonban nem voltak képesek a mindent fedező és megoldó terrorra, mert gyávák voltak. Gyengék és tehetségtelenek.

Molnár Ervin: A hazai államadósság 2008 utáni végleges rendezése

A magyar állam 1945 után szinte folyamatosan, az 50-es és a 60-as években is valutahiánnyal küszködött. Ezek mellett is nagy változást a hitelfelvételekben a ‘68-as enyhülés hozta, ami tovább nőtt a ‘73-as olajválság idején. Igazán jelentős hitelfelvétel 1973 és ’79 között volt, s ekkor adósodott el ország súlyosan: a 73-as 2,1 Mrd $-os adósság 79-re 10,5 Mrd $-ra nőtt. ‘81-ben azon az USA jelentősen, 18%-ra növelte a hitelkamatokat. Ekkor a kommunista vezetés, hogy elkerülje a fizetésképtelenséget, 1982- ben beléptette az országot az IMF-be. Jelentős nehézségek ellenére ‘84-ig csak 11 Mrd $-ra nőtt az államadósság. ‘84-ben azonban elbízta magát a vezetés és egy „Hitel visszafizeti önmagát! hamis elvvel az adósságot ’85 és ’87 között 11 Mrd $-ról 19 Mrd $-ra növelte. Végül az országnak 1989-re 20,4 Mrd $ adóssága lett.

Szabó Dezsô :1848. március 15.

Nos, ez a liberalizmus nemcsak hogy nem halt meg, de a magyar életakarat mostani antiszemita fellángolásában a legintenzívebb történelmi fokát érte el. A mi antiszemitizmusunk a becsületes magyar erők érvényesülését követeli, a szabadverseny becsületességének a biztosítását, követeli az elgyengült, becsületes magyarság védelmét a gonoszul erős zsidósággal, az elnyomott becsületes magyarság védelmét az immorális elnyomó zsidósággal szemben, a kizsákmányolt becsületes magyarság védelmét a kizsákmányoló ragadozó zsidóság ellenében.

Dr. Kiss Lajos ny. egyetemi docens: Isten oltó kése (Tóth Árpád)

Az Isten oltó-kése Tóth Árpád egy kései versének címe. Panaszt és belenyugvást közöl egyszerre. Gondolatmenetünk végén szólunk még e műről. Talán utolsó sóhaj-verse az eltávozónak. Nyolcvan éve, 1928-ban halt meg. Olyan halk, finom hangú költő, hogy még a megfeledkezés is illik hozzá. Egész életében jelképes és valóságos kés metszette. Fájdalmat talán azért okozva, hogy költészete termővé váljék. Nem rejtélyes világfájdalom tette szomorúvá. A betegség, a tüdővész fogságában élt. Kurta idő jutott neki, akár nagy elődjének, Csokonainak. Mit tehet a költő, akit nem marasztal a szűkmarkú élet? Elmélkedik a csodán, hogy itt járhatott. S elpanaszolja, amiként Csokonai, hogy nincs visszhangja a szavának, legyen bár ékes-fényes az a kiáltás, elnyomja a szürke gajdolás.

In memoriam 1848 - Sorsfordító határozatok születése az országgyűlésen Pozsonyban

„Népek tavasza” – ezzel a kifejezéssel illette az utókor 1848. európai forradalmainak csodálatos eseményeit. Indokolt ugyanakkor feltenni a kérdést, azok a politikusok, akik élére álltak a forradalmi folyamatoknak, számoltak-e a s kínkeserves következményekkel? A forradalmak természetrajza azt mutatja, ilyenkor tétovázásra soha sincs idő, az események sodrása oly erős, a nemzetközi és belpolitikai konfliktusok oly meghatározóak lehetnek, hogy könnyen bekövetkezhet az önvédelmi szabadságharc vállalásának kényszere.

A 98 éves Püski Sándor életútja

Amikor elvégezte az egyetemet, úgy döntött, hogy a jegyzetkiadás tapasztalatait fölhasználva önálló kiadót hív életre, s így áll az írók, a népi mozgalom és a magyarság szolgálatára. Püski annál többre vágyott, hogy a népi mozgalomnak csak egy egyszerű, szürke közkatonája legyen. A mozgalomból hiányzott a vérbeli szervező, Püski pedig kereste a maga kifejezési formáját, s így ez a két törekvés szerencsésen összetalálkozott, amikor Püski a könyvkiadást választotta élete hivatásául.

Keresse a Havi Magyar Fórumot az újságárusoknál!