vissza a főoldalra

 2009.03.20. 

A pécsi szocialisták 31 milliárdos adóssága

Dr. Páva Zsolt jogász, pécsi polgármesterjelölt. 1990-94-ig Pécs alpolgármestere, 1994 és 1998 között polgármestere volt. 1998-2000-ig a Délhús Rt. humánpolitikai és PR-igazgatójaként dolgozott, majd Pécs és környéke kistérségi menedzserének nevezték ki. Az Egyesült Királyság pécsi tiszteletbeli konzulja, a Baranya Megyei Közgyűlés képviselője, a PVSK Női Kosárlabda Szakosztályának elnöke. Jelenleg a pécsi közgyűlés Fidesz–KDNP frakcióvezetője. Május 10-én, vasárnap újra indul a városvezetői tisztségért, a Tasnádi Péter (MSZP) polgármester halála miatt kiírt időközi választáson.

 – Frakcióvezető úr, milyen programmal indul a választáson?

 – Pécs sajátos helyzetű város. Mi leszünk Európa kulturális fővárosa 2010-től egy éven át, ami egy országos program, nem csak pécsi. Továbbá Pécs egy magyar nagyváros, amely tipikus gondokkal küszködik. A költségvetést érintő problémák ezek, amelyek miatt gödörbe került a város. Minden gond erre vezethető vissza. Sajnos mind magyar, mind nemzetközi megítélésben rossz a hírneve városunknak. Programom célja, hogy azokat a költségvetési gondokat, melyek a városban jelentkeztek, megoldjam. A költségvetési főösszegünk 40 milliárd forint éves átlagban, idén egy kicsit magasabb. Az adósságállományunk viszont 31 milliárd forint, tehát több mint 75%-a a főösszegnek. Kevés ilyen város van a világon, ahol ekkora ez az összeg. Ezen mindenképpen változtatni kell. A Pécs Európa Kulturális Fővárosa 2010 tervhez kötődő feladatokat kiemelten kezelném. Az eddigi szerencsétlenkedést meg kell szüntetni, és arra kell odafigyelni, hogy a maradék alig 10 hónapban a város és az ország számára fontos beruházásokat, kulturális programokat megvalósítsuk. Fő irányelvem, hogy a fejekben és lelkekben lévő rendetlenséget, ami Pécset az elmúlt 10 évben kialakult, rendbe rakjuk. Azt a pécsi öntudatot, ami jellemző volt a pécsiekre, visszahozzuk, mert azt tapasztalom, hogy a városban nagyfokú a letargia, a rosszkedv. Ezen javítani kell. Partneri viszonyt ajánlunk fel a pécsi polgároknak, nem helyettük, hanem velük együtt kívánjuk meghozni a döntéseket. Kíváncsiak vagyunk a véleményükre. Pozitív volt a visszajelzés régebben, amikor kérdőíveket szerkesztettünk és megkérdeztük őket, tehát velük együtt döntöttünk.

 – Pécs Európa Kulturális Fővárosa lesz 2010-ben, de úgy hallottam, hogy nagy a lemaradás a felkészülésben.

 – Így van. Alapvetően az Európai Kulturális Főváros (EKF) ügyében két momentumot említenék. Az egyik az, hogy a pályázatot pécsi civilek írták meg. Minden ebben az ügyben járatos szakember és laikus egyaránt azt állítja, hogy ez a pályázat nagyon sikeres. Kizárólag pécsi civilek látták el ingyenesen ezt a munkát, és eredménye, hogy Pécs lett az első a megmérettetésen. A civilek lelkesen bíztak abban, hogy a kivitelezés tekintetében is komoly szerep vár rájuk. Sajnos ez elmaradt, ezt a közösséget, amelyik nagyon koherensen együtt tudott működni a várossal, a városvezetés, függetlenül attól, hogy ki volt a polgármester, Toller László vagy Tasnádi Péter, kirekesztette. Ez a civil erő annyira kedvetlenné vált, hogy visszavonult, és már nem foglalkozik az üggyel. Nagyon nagy hiba volt ez, amin változtatni szeretnék, amennyiben én leszek a polgármester. A másik probléma az volt, hogy rossz nézőpont alapján közvetítette a városvezetés az ügyet a pécsi polgárok felé. Azt az érzetet keltették, hogy az EKF egy gazdasági program, olyan pénzek, európai uniós támogatások özöne fog a városra zúdulni, hogy valóságos mannaesőben lesz részünk. És ebben a helyzetben tényleg fürödni fogunk a tengernyi pénzben, ami Pécs összes problémáját megoldja. Úgy lett beállítva a program, hogy pénzhez való könnyű hozzájutást fog az itt lakóknak hozni. Pedig nem erről van szó. A rendezvénysorozat kulturális és művészeti események sokszínűségéről szól egy éven keresztül, amellyel egy ország, egy város meg tudja mutatni magát Európának. A hibás felfogás oda vezetett, hogy megjelentek a finanszírozási problémák, a beruházások elhúzódtak, a pénzek nem időben érkeztek be. Figyelni kellene arra, hogy a programokkal és a kulturális eseményekkel foglalkozzunk többet. Ezért van hihetetlen csalódás a pécsiekben, mert kudarcként élik meg ezt a történést. Azért van a rengeteg probléma és gond, mert a hitegetés, amit az önkormányzat tett, valótlan volt. Át kell állítani az emberek gondolkodásmódját, és az önkormányzatét is, olyan irányba, hogy ez egy kulturális programokról szóló esemény.

 – Beszéljünk a 31 milliárdos adósságról. Hogyan lehet úrrá lenni egy ekkora adóssághalmazon?

 – Ez nem egy több ciklusra méretezett feladat. Ha Pécs nem vesz fel újabb hitelt, nem tud működni a város, de tegyük fel, hogy nincs több hitel, akkor is 2033-ig kell törleszteni az adósságot. Úgy látom, hogy a költségvetés struktúráját kell átalakítani. A még mindig meglévő pazarló elemeket ki kell venni. Legkevesebb egymilliárd forint, de inkább több az az éves tétel, amit az önkormányzat külső támogatásként átutal cégeknek, vállalkozásoknak, alapítványoknak. Nagyon szigorú revíziót kell tartanunk arról, hogy ezek közül mi tartható meg. Ezeknek háromnegyedét törölni lehet a költségvetésből. Ez már önmagában jelentős megtakarítást hozhat. Cégeink gazdálkodását is felül kell vizsgálni, és el kell érni, hogy az egységesülő holdingvállalkozás keretében már egy minimális profit megtermelésére is képesek legyenek. A harmadik tétel az, hogy legalább egymilliárdos forint van a különböző intézményi körben fellelhető tartalékok között. Egy nagyon takarékos, a tételek felhasználását nyomon követő számítógépes rendszerben ezek a megtakarítások úgy elérhetőek, hogy az intézményrendszer működése továbbra is sértetlen marad. Ennél nehezebb feladat az, hogy ebben a városban elmaradtak a munkahely-teremtési programok. Az utolsó beruházás Pécsett tizenegy éve történt, amikor én voltam a polgármester. Akkor az Elkotek nevű telefonalkatrészeket gyártó cég települt a városba, és azóta nem volt munkahelyteremtés. Hogy miért, rejtély. A városvezetésnek örök feladata kellene, hogy legyen, hogy az itt élőknek munkát adjon és kenyeret.

 – Az MSZP jelöltje, Szili Katalin, aki változást ígér. Kilép az MSZP-ből a házelnök asszony, vagy mi változik, ha az egyik MSZP-s helyett megválasztanak egy másikat?

 – Én nem az ellenfelekkel kívánok foglalkozni, mert próbálok a magam programjára koncentrálni, de ez a kérdés valóban megkerülhetetlen. Azért tartom furcsának, sőt hiteltelennek azt a szót Szili Katalin szájából, hogy „változást”, mert mihez képest kéri a változást? Ezért használtam én a „valódi változás” szóösszetételt. Azért hiteltelen, mert Szili párttársa volt Toller Lászlónak, Tasnádi Péternek, a korábbi polgármestereknek, sőt Tasnádit ő javasolta polgármesternek Pécs városában. Ezek után arról nyilatkozni, hogy ő változást akar, ez azt jelenti, hogy Pécsett nem mentek rendben a dolgok, hiszen változtatni kell rajtuk. Ha nem mentek rendben, akkor egyébként ő, mint pécsi választott parlamenti képviselő miért nem tette szóvá ezt, miért nem adott hangot az elégedetlenségnek? Miért nem mondta ezt Toller és Tasnádi polgármestereknek, akikkel egyébként a Parlamentben is nap mint nap találkozott? Ezek után tényleg érdekes a felvetés, hogy ő a változás szót használja.

 – „Ha nincs elég jobboldali párt, a szocialisták csinálnak egy újabbat.” Mondta Kövér László, s igaza van, a totál esélytelen Jobbik esetében látható mennyire futtatják őket a balliberális médiában, feltűnően azóta, hogy az előző vezetés mind egy szálig elhagyta őket.

 – Ezt látom és érzem. A Jobbik egy olyan párt, amelyiket az önmaga bármi áron való népszerűsítésén kívül egyéb nem foglalkoztat. Elvi kérdések nem számítanak. Valljuk be, ez egy nagyon sekélyes formája a színrekerülésnek. Én nem nagyon foglalkozom velük, még csak el sem ítélem őket, de ezzel együtt fölteszem a kérdést: qui prodest, kinek az érdeke? Kinek lehet fontos az, hogy a Jobbik Pécsett elinduljon, ahol most kiélezett helyzetben kell dönteniük a polgároknak. Kinek számít ez? Nyilvánvalóan az MSZP-nek az érdeke, és semmi kétségem nincs afelől, hogy mindent meg fognak tenni az ellenerők azért, hogy a Jobbikot elindítsák. Tehát az ő szereplésük tökéletesen egybecseng az MSZP érdekeivel.

 – A magyar utasok, a nemzeti érdeket szem előtt tartók biztosan önt támogatják, s ehhez mi sok sikert kívánunk.

O.J.J.