vissza a főoldalra

 2009.11.06. 

Galambos – Turcsán – Meskó: Kell egy színház

(Újpest Színház)

Újpesten 1991 óta láthatók újra színházi előadások. Az Ady Endre Művelődési Központ nagyterme színházi produkciók bemutatására, az Árpád úti Polgárcentrum pedig kamaradarabok színrevitelére alkalmas. Tehát nem egy, hanem két játszóhely is van ebben a valamikor önálló városban, 1954 óta pedig Budapest IV. kerületeként létező városrészben. Az Újpest Színháznak nincs saját társulata, nem játszanak minden nap, havonta 8-10 alkalommal ülhet be a nagyérdemű, ennyi előadásra van igény. Nem kísérletező műhely, hanem befogadó színház, ugyanis több, magánerőből működtetett, országot járó társulat produkcióinak ad helyet. Az augusztus végi Városnapok rendezvénysorozaton belül évek hosszú sora alatt mindig volt színházbemutató, de anyagi okok miatt már tavaly is elmaradt, sőt manapság sem futja erre. A múlt évben és most – más-más társulat darabjaiból – indítottak, illetve hirdetnek bérletsorozatot, ennek első előadását október 3-án tartották. Ez a zenés, táncos darab nem más, mint Galambos Zoltán, Turcsán András és Meskó Zsolt közös alkotása, a Kell egy színház. Premierjét évekkel ezelőtt tartották a Körúti Színházban, amit Második szereposztás címmel is játszottak. Ezt a musicalt adták elő az Újpest Színházban is. Galambos Zoltán a színdarab szövegét írta, Turcsán András a zenéjét, Meskó Zsolt pedig a dalok szövegét szerezte. A Körúti Színháznak és az Újpest Színháznak is közös a hitvallása: igényesen szórakoztatni a közönséget, és nem alpári meg altesti humorral röhögtetni. Az emberek nem mindig vágynak komoly, elgondolkodtató darabokra, az egész napi lótás-futás után szeretnének jóízűen nevetni, szívből jövően kacagni, és erre a kellemes kikapcsolódásra, mint egy falat kenyérre, annyira szüksége van mindenkinek. A szerzőhármas vígjátéka tökéletesen alkalmas ennek a feladatnak a betöltésére.

A Kell egy színház-nak könnyen nyomon követhető cselekménye van: története Magyarország bármelyik városában, ahol színházat működtetnek, megeshet. Ennek a vidéki kis magántársulat igazgatójának és összes tagjának is ugyanazokkal a gondokkal-bajokkal kell megküzdenie, mint hazánk legtöbb színházának. A szárnyaikat bontogató színészek a helyüket keresik, kérik, sőt követelik, a rangot elértek viszont önként és dalolva egyáltalában nem akarják átadni nekik, a szponzorok bugyellárisa csak az ismert arcokra nyílik meg, hiába rátermettebbek a nevenincs kezdők, a pénz a már befutottakra jön csak. A színfalak mögött itt is ugyanolyan emberi kicsinyességekkel: féltékenységgel, irigységgel, bosszúállással, generációs ellentétekkel találkozhatunk, mint bárhol. Az együttes felborult szekere akkor zökken vissza rendes kerékvágásába, amikor fatális véletlen okán a második szereposztás előadása a délelőtti időpontról átkerül estére, a közönség értékeli a fiatalok elhivatottságát, odaadását.

 Az újpesti publikum is hasonlóképpen járt el: hosszan tartó tapssal jutalmazta az előadást játszó színészek igyekezetét, teljesítményét. Pedig nincsenek közöttük agyonfoglalkoztatott sztárok, csapból is folyó médiaszemélyiségek. Mindannyian csak tették a dolgukat, aminek következtében a nézők kacagtak, élvezték a darabot. A gondterhelt színi igazgatót Makrai Pál olyan vezetőnek mintázza meg, akit gyötörnek a mindennapok apró-cseprő gondjai, ennek ellenére hisz a színház küldetésében, csodájában. Andreát, a direktor csinos lányát Gyebnár Csekka viszi fel a színre. Ez a szemrevaló teremtés sok-sok csalódáson átment már, de azért nem fásult el annyira, hogy elveszítse az igazabb, tisztább életbe vetett reményét. Király Adrián játssza Balla Dénest, a feltörekvő nemzedék színészét. Eleinte visszafogott, de fokozatosan felbátorodik, ezután tehetsége kibontakozik. Nemsokára akaraterejének teljében van, érzi, eljött az ő ideje, hogy átvegye a stafétabotot, és meghatározó egyénisége legyen a társaságnak. Az ifjoncok csapatába tartozik az önbizalomhiánytól szenvedő Kuka, akit Oroszi Tamás szerepbéli nevéhez illően kissé suta fiúként mutat meg. Kuka kedvesét, Barbarát Szabó Erika érzékeny táncos lányként jeleníti meg. A megcsontosodott, babérjaikon megülő öregek seregét Klaniczay Mátyás vezeti, akit Bácskai János kelt életre. Bizony emberpróbáló feladat rossz színészt alakítani, de ő derekasan megfelel ennek a kívánalomnak. Udvarias Anna a bajkeverő Vilma szerepében kiegészíti a minden hájjal megkent Klaniczayt. Beleznay Endre amolyan rezonőrként funkcionál a vígjátékban, az ő büfése minden titkok tudója, és bölcs döntéseivel elsimítja az ellentéteket. A tüskés, de érző szívű titkárnőt Udvarias Katalin, a krakéler Emilt Lipták Péter személyesíti meg. Galambos Zoltán rendezi ezt a zenés-táncos komédiát. Nem akarja a világot megváltani, csak egy jó, kellemes estét akar szerezni a széksorokban ülőknek. És ez sikerült is neki, a közönség oldott hangulatban hagyta el a zsúfolásig megtelt Újpest Színházat.