vissza a főoldalra

 

 

 2009.11.13. 

A statútum nem optimális, de ennyi volt lehetséges

- Az elmúlt napok történései összezavarták a politika iránt érdeklődőket, hiszen eddig azt látták, hogy itt a Vajdaságban a VMSZ számít a Vajdaság autonómiájáért folytatott küzdelem élharcosának. Az elmúlt napokban azonban önöket nemigen lehetett hallani, a Demokrata Párt és a Vajdasági Szociáldemokrata Liga tisztségviselői viszont igencsak döngették a mellüket, hogy elsősorban nekik köszönhető a statútum ügyének a célegyenesbe hozása. Pásztor István a VMSZ elnöke ezt miként kommentálná?

 - A kérdésben elhangzott megállapítás megfelel a valóságnak. Az elmúlt tizenhárom hónapban leggyakrabban egyedül voltunk, akik síkraszálltunk ennek a kérdésnek a megoldásáért. Ebből a szempontból örülök annak, hogy ezt a történetet most talán sikerült egyenesbe hoznunk. Hogy most ebben a pillanatban a Vajdasági Szociáldemokrata Liga Čanakkal az élen, és a demokraták az élharcosok, ez nem új jelenség. Eddig már számtalan ilyen eset volt. Ez azonban engem a legkevésbé foglalkoztat, és nem vagyok elkeseredve. Az, ami az én számomra fontos, hogy az idei évben ezt a kérdést is egészen biztos, hogy sikeresen fogjuk majd abszolválni. És hogy ha sorba vesszük mindazokat a dolgokat, amelyeket az idei évben sikerült elérni, a nemzeti tanácsokról szóló törvényt, aminek eredményeképpen el fog indulni napokon belül a választói névjegyzék összeállítása, és én biztos vagyok benne, hogy az idei évben meglesz a 117 ezer aláírás. Emellett itt van a statútum és a hatásköri törvény, valamint az 1944/45-ös áldozatok ügyének az elmozdulása a holtpontról, a bírók és ügyészek kinevezése, akkor én úgy gondolom, hogy ezek olyan eredmények, amelyek nem rabolhatók el. És nem rabolható el az sem, ami az elmúlt 13 hónapban látható volt: az erőfeszítés, a munka, a kitartás, az állhatatosság. Ezt nem lehet elvenni, és ez nem zászlóvivés kérdése, hanem meggyőződés kérdése. Ebben a pillanatban a LSV-vel kapcsolatban az a helyzet, hogy ugyanazon az oldalon áll, mint a Szerb Radikális Párt. Ezt majd ők meg fogják magyarázni. És azt is meg kell magyarázniuk a közvéleménynek, hogy az elmúlt 13 hónapban hol voltak.

 - Mi lesz a statútum várható sorsa a szerbiai képviselőházban, hiszen itt Újvidéken nem sokkal a tartományi képviselőház ülése előtt összeült a SPS elnöksége és újabb hatpontos követeléssel állt, amelyeket a vajdasági kormány el is fogadott. Elképzelhető, hogy még egyszer „kiherélik” a statútumot a belgrádi szkupstinában?

 - Ezzel a hat ponttal sem csorbult a statútum. Nekik itt az volt az ambíciójuk, hogy több hónapos hallgatás után megjelenjenek a színen. Ugyanakkor ez nem is biztos, hogy az ő ötletük volt, hanem csupán eszközül szolgáltak ebben a történetben, amelynek a lényege az, hogy még itt az utolsó pillanatban is meg kellene próbálni zátonyra futtatni a statútum ügyét, megalázva a vajdasági parlamentet, megalázva azokat az embereket, akik a vajdasági politikának a hordozói, egy ilyen lépéssel. Én azt gondolom, hogy ez a folyamat a mai nappal be fog fejeződni. A politikában sok minden lehetséges, de azt gondolom, hogy kifulladóban vannak az ötletek, és egészen biztos vagyok abban, hogy ez a történet most révbe fog kerülni. Nem azért, mert a kormányt alkotó többségnek az elemei annyira elkötelezett hívei a Vajdaság autonómiájának, hanem azért, mert ezek a döntések mögött van egy kormány álláspontja, amelynek az előzménye a parlamenti többségen alapuló álláspont. Ezeknek az álláspontoknak a felülvizsgálása olyan presztízsveszteséget jelentene ezen erők számára, ami miatt én úgy gondolom, hogy a módosításnak a veszélye nem igazán reális ebben a pillanatban.

 - Mire jelent megoldást a módosított statútum?

 - Ez a megoldás nagyon messze van attól, amit mi hosszú távon ambícióként megfogalmaztunk. Nagyon messze van a törvényhozói, végrehajtói és bírói hatalomtól. Nagyon messze van attól a gazdasági, pénzügyi önállóságtól, amit mi megfogalmaztunk, és amihez görcsösen ragaszkodunk. Ugyanakkor szeretném elmondani, hogy ebben a pillanatban ez a szerb társadalom tűrőképességének a határa. Ettől egy milliméterrel nem lehet tovább menni, ettől egy milliméterrel nem alább nem vagyunk hajlandóak menni. Ez egy folyamat és ennek a folyamatnak jelen pillanatban ez lehet a reális állomása, és az én számomra az alternatívája a döntés elfogadásának. Nevezetesen az, hogy most ne legyen se statútum, se hatásköri törvény, az egy lehetetlen megoldás. Az nem előre visz, hanem nagyon hátra. Ezért most ezt a megoldást nem mint optimálist, hanem mint a maximális lehetségest támogatjuk. Sokszor el szoktuk mondani, most is elmondom. Nincsenek ideális megoldások és nincsenek becementezett megoldások. Ezek nagyon képlékeny és érzékeny dolgok. Nagyon észen kell lenni, és mindennapos csatákat kell vívni. Apró picike csatákat, aminek eredményeképpen a határvonal erre vagy arra mozdul. Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy a mozgásterünk szélesebb legyen. Ezért nem tudok én közösséget vállalni azzal a véleménnyel, hogy a vajdasági autonómia kérdése, az szerb-szerb ügy. Ha a mi pénzünkről szól a történet, ha a mi bőrünkre megy a játék, ha a mi érvényesülésünk a tét, akkor nem lehet szerb-szerb kérdésként tekinteni Vajdaság autonómiájának az ügyére. Ezért fontos ennek a kérdésnek a mozgatása, azokkal, akikkel lehet. És sajnos rá kell jönnünk arra, hogy messze nem vagyunk annyian, ahányan lenni szeretnénk.

 

(Forrás: vajma.info)