vissza a főoldalra

 2009.11.13. 

Fábián Ernő emlékkonferencia

Fábián Ernő 1934-ben született Kovásznán. Elsősorban filozófus és közíróként tartják számon, azonban életútját számos politikai jellegű elemzés és komoly tanári karrier szövi át. Születésének 75. évfordulóján emlékkonferencia keretében emlékeztek meg Fábián Ernőről az íróról, a tanárról és közéleti személyiségről.

„Nem csak az utak, hanem a lélek építésével is foglalkoznunk kell. Fábián Ernő a szellemi építkezés kivételes alakja volt” – fogalmazott Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke. A Fábián Ernő Szociokulturális Egyesület, Kovászna város polgármesteri hivatala, valamint a megyei tanács által szervezett eseményen számos ismert politikus és politológus tartott előadást.

 Bárdi Nándor politológus a kisebbségi magyar közösségek 1989 utáni átalakulásáról tartott előadásában kifejtette: a rendszerváltás előtt az a típusú kulturális elit, amelynek Fábián Ernő is tagja volt rendkívül fontos munkát végzett, hiszen a magyar nemzeti kultúrát olyan módon kezelte amilyen „egyfajta szekularizált vallásnak” járt ki.

 Filep Tamás Gusztáv író Fábián Ernő hamarosan kiadásra kerülő naplója alapján beszélt Fábián Ernőről az „indulatos emberről”, aki az új könyvek, újságok hiányáról is panaszkodik, miközben önmagával szemben könyörtelen kritikát gyakorol. A Ceașescu éra legsötétebb időszakában keletkezett szövegek alaposan dokumentálják a korszak hangulatát.

 Fábián maga is sejtette, hogy megfigyelés alatt áll. A karhatalom leginkább ismerősei, utazási iránt érdeklődött. Házában is több lehallgatókészüléket rejtettek el, leveleit felbontották, telefonbeszélgetéseit folyamatosan nyomon követték – derült ki Peti Emese tanárnő előadásából. A Securitatea-ban felmerült Fábián diszkreditálásnak ötlete is: a terv az lett volna, hogy azt híreszteljék, hogy a helyi értelmiség meghatározó alakja besúgó. A tervről azonban lemondtak – senki sem hitt volna egy ilyen kijelentésnek.

 Dr. Benkő Gyula, Fábián Ernő barátja jó szónokként, hegyes tollú újságíróként és megszállott Fradi drukkerként emlékezett vissza az akkoriban iskolaigazgatóként, majd tanárként dolgozó Fábiánra.

 Németh Zsolt, a Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke élménynek nevezte Fábián Ernő naplóját. Akárcsak az előadók többsége nagy elismeréssel beszélt „Ernő bácsiról”. A Fideszes politikus szerint ezért a hiteles, szókimondó naplóért könnyen börtönbe zárhatták volna Fábián Ernőt.

 Toró Tibor arról a Fábián Ernőről beszélt, aki nem csak írásokkal, hanem „szellemi munícióval” is támogatta a Magyar Kisebbség folyóirat munkáját, amelynek mindvégig szerkesztőségi bizottsági tagja is volt.

 Akárcsak Toró T. Tibor, Székely István politológus is elmondta: Fábián Ernő elvei és munkája nélkül nem jöhetett volna létre a nemzeti szabadelvűségre alapozó Reform Tömörülés sem.