|
 2009.11.13.
Megépül a „székely” reptér?
Már
csak az Erste Banknak kell jóváhagynia a közel 80 millió eurós
kölcsön folyósításáról szóló hitelszerződést, és
elkezdődhetnek a Brassó melletti Vidombákon a nemzetközi repülőtér
építési munkálatai – tájékoztatta a Krónikát Kovács
Attila, a Brassó Megyei Tanács alelnöke. A Székelyföld gazdasági
fellendüléséhez is elengedhetetlennek tartott légikikötő
hiteligényéről az elmúlt héten Bécsben tárgyaltak a Brassó
megyei közgyűlés vezetői, az Erste technikai és gazdasági
vezetői pedig már rá is bólintottak a kölcsön folyósítására,
a hitelszerződés így csupán a felső vezetés aláírására vár.
A
Kovács szerint két éven belül létrejövő beruházást egyébként
a szakemberek szinte elengedhetetlennek tartják a Székelyföld
gazdasági fellendüléséhez, hiszen Vidombák Kovászna megye
szinte bármelyik pontjáról egy óra alatt megközelíthető, s
a legtöbb Hargita megyei településhez is közelebb esik, mint a
nemzetközi repülőtérel már rendelkező Marosvásárhely. Csíkszeredától
például alig száz kilométerre fekszik, míg a hargitai megyeszékhelytől
a Maros megyei vidrátszegi légikikötőig közel
150 kilométer
a távolság.
A bukaresti Otopeni után az ország második legnagyobb repülőterének
szánt légikikötő fontosságát egyébként a két székely
megye vezetői már évekkel ezelőtt felismerték: a 2007-ben létrehozott
Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér Részvénytársaságba
is beszálltak alapítóként az építési munkálatokat végző
kanadai Intelcan cégcsoport, Vidombák, valamint Brassó megyei
és városi közgyűlése mellett. Ez a részvénytársaság
foglalkozott a projekt előkészítésével, majd megbízta az
1978 óta reptereket építő Intelcant annak kivitelezésével.
Kovács Attila Brassó megyei önkormányzati alelnök
lapunknak elmondta, a múlt héten a megyei közgyűlés vezetői
Bécsben tárgyaltak az Erste Bank technikai és gazdasági vezetőivel,
akik rábólintottak a reptér finanszírozásához szükséges kölcsönre.
Így már csak a pénzintézet legfelső vezetőségének kell jóváhagynia
a közel 80 millió eurós hitel folyósítását, s kezdődhet az
építkezés.
Kovács
arra is kitért, hogy az Intelcan 7 millió euró készpénzzel száll
be az építkezésbe. Ugyanakkor – tette hozzá – Brassó
megye önkormányzata 14 millió eurós kölcsönt vett fel a Román
Kereskedelmi Banktól, hogy a repülőtér építésében az önrészt
fedezni tudja, ebből 1,5 millió euró még az idén lehívható.
A vidombáki légikikötő építésével járó költségeket a
megvalósíthatósági tanulmány kidolgozói valamivel több mint
100 millió euróra becsülik.
Amint arról lapunkban beszámoltunk, a reptér összesen
270 hektáros területre épül, a földterület már hosszas
huzavonát követően a Brassó Megyei Tanács magánvagyonába
került az államtól, a vidombáki önkormányzattól, illetve az
IAR Ghimbav üzemtől. Az utasforgalmat és a teherszállítást
lebonyolító terminálok a tervek szerint tízezer négyzetméteres
területet foglalnak majd el, a bebiztosított felszállópálya
2,6 kilométer
hosszú lesz. Ugyanakkor építenek irányítótornyot, tűzoltóállomást,
raktárakat, melléképületeket.
A tervek szerint óránként 400, míg évente kétmillió
utas fordul majd meg a vidombáki légikikötőben, és óránként
6 ezer tonna árut fognak mozgatni. A kanadai Intelcan képviselői
vállalták, hogy az általában 30 hónapos építkezést rendkívül
feszes ütemben, 18 hónap alatt elvégzik.
A munkálatokat az is sürgeti, hogy legtöbb négy és fél
év múlva működnie kell a repülőtérnek, mivel ellenkező
esetben az egyik földterület a megyei önkormányzat tulajdonából
viszszaszáll az államéba. Erről a tavasszal döntött a
parlament a demokrata-liberális képviselők javaslatára. Az év
elején az Emil Boc vezette alakulat honatyái több ízben is
megpróbálták meghiúsítani egy összesen 200 hektáros földterület
átutalását az Országos Burgonya- és Cukorrépa-kutató Állomás
tulajdonából a megyei tanácséba.
A PDL-s politikusok telekpanamákat sejtettek az ügylet mögött.
Egy olyan módosítás beiktatásával, miszerint amennyiben öt
éven belül nem épül meg a vidombáki repülőtér, akkor a 200
hektáros telek visszaszáll az állami köztulajdonba, és ismét
a kutatóállomás felügyelete alá kerül, a demokrata-liberálisok
is belementek a tulajdonváltoztatásba.
(Forrás:
Krónika)
|
