vissza a főoldalra

 2009.10.09. 

Magyar katolikus kultúrkincsek Egerben

A Magyar Katolikus Egyház művészeti értékeinek bemutatására, szélesebb körű megismertetésére a püspöki konferencia ez év szeptember 15. és 17. között első alkalommal rendezte meg a Magyar Katolikus Kultúra Napjait. Az egri egyházmegyében zajló rendezvényekről Balogh Ferencet, az Egri Főegyházmegyei Könyvtár igazgatóhelyettesét, a programsorozat egyik szervezőjét kérdeztem.

 – Honnan az ötlet, hogy megrendezzék a Magyar Katolikus Kultúra Napjait? Tudtommal protestáns testvéreinknél van már hasonló programsorozat.

 – A Magyar Katolikus Egyház művészeti értékeinek bemutatása és megismertetése azért fontos, mert nagyon sok esetben azok annak ellenére vannak rejtve a nagyközönség előtt, hogy a nemzeti kultúránk legnagyobb szeletéről van szó. A kezdeményezéssel az egyház a Kulturális Örökség Napjaihoz szeretett volna csatlakozni. Az egyházművészet gazdagságának előtérbe helyezését persze azért is tartották időszerűnek a püspök atyák, mert – ahogyan ön is említette –, más egyházak, így a protestánsok is, már évek óta rendeznek hasonló programsorozatokat. Kiemelendő, hogy a program nem csupán egyszeri rendezvény, hanem egy átfogó és időben nem határolt feladatsort jelent, vagyis ebben a szeptemberi időszakban kiemelten lesznek évről évre események, de ez nem jelenti azt, hogy ezektől függetlenül az év más időszakában ne lehetne ugyanennek a szellemiségnek jegyében rendezvényeket tartani. „Nemzetünk kulturális önazonosságához a sajátosan katolikus kultúra értékei szervesen hozzátartoznak. Európában az a tapasztalat, hogy az egyes nemzeteknek a kulturális infrastruktúráját mindmáig nem kis részben a történelmi egyházak hordozták. Ebben a felelősségben kíván részt venni a Magyar Katolikus Egyház is” – fogalmazott Erdő Péter bíboros az MKPK nyári ülése után, a programsorozatot beharangozó sajtótájékoztató során.

 – A katolikus egyházat sokan támadják kincseik, aranykelyheik, volt gazdagságuk miatt. Azt viszont elfelejtik hozzátenni, hogy mennyi kulturális érték megteremtésében vettek részt.

 – Igen, sajnos manapság is téma az egyház állítólagos gazdagsága. Jellemző korunkra, hogy mindent pénzben akarunk kifejezni. Régen a vagyonhoz és a kincsekhez az embereknek teljesen más hozzáállása volt, ha az egyházról esett szó. Ugyanis a templomok, s az azokban található kincsek is mind azt próbálták kifejezni, hogy az Istennek semmi nem drága. Az Isten dicsőségét akarták szolgálni ezekkel. Nem a papok vették el a szegényektől a kincseket, hanem társadalmi különbségektől függetlenül önként adták oda az emberek azokat az egyháznak. Manapság pedig ezek a kincsek az egyetemes kultúra részei, melyeket védeni és ápolni kell. Úgy vélem, hogy pont azok vádolják a klérust hatalmas gazdagsággal, akik a politika szintjén nem támogatják az egyházi kezdeményezéseket, legyen szó oktatási, szociális vagy közgyűjteményi tevékenységről, s akik direkt elhallgatják, hogy mit is köszönhet a világ a katolikus egyháznak. Pontosan ezeknek a csúsztatásoknak, rejtett egyházüldözési szándékoknak a kiküszöbölésére vagy megszüntetésére is alkalmas a Magyar Katolikus Kultúra Napjai rendezvénysorozat. A kultúra terjesztése régebben teljesen az egyházhoz volt köthető, hiszen a történelemből ismerhetjük, hogy nem is nagyon volt sem anyagi, sem – mai kifejezéssel élve – humán erőforrása másnak ehhez. Persze ezt sokan úgy fogalmazzák meg, hogy a papok kisajátították maguknak ezeket a kulturális javakat. Ezzel szemben pont az volt a helyzet, hogy az egyház tette nyilvánossá, hozzáférhetővé az írott forrásokat az emberek számára. Gondoljunk csak bele: az oktatás és a gyógyítás alapjai, valamint az épített örökségünk nagy része ma egyszerűen nem léteznének az egyház nélkül. Intelligens embernek nem kell bizonygatni, hogy ha például Egerből vagy egy hozzá hasonló városból kiemelnénk az „egyházi részt”, akkor nem sok maradna…

 – A magyar katolikus kultúráról van szó. Tehát lehet nemzeti is, ami egyetemes?

 – A katolikus szó eleve egyetemest jelent. A kereszténységben pontosan az az egyedülálló, hogy kezdetektől fogva egyszerre vannak jelen benne a nemzeti és az egyetemes elemek. A manapság gyakran emlegetett globalizmusnak is az egyház volt tehát a kitalálója. Csakhogy mint mindent, a liberalizmus ezt is kiforgatta eredeti értelméből. Az igazi globalizmus ugyanis olyan, mint ahogyan a katolikus egyház működik: egyszerre jeleníti és érzi sajátjának a nemzeti kultúrát, ami sajátosan csak az adott népre jellemző, és az egyetemes, mindenki számára érthető és elfogadható értékeket is. Ráadásul ezeket a jézusi értelemben vett szeretet integrálja egészbe. Ezzel szemben a mai globalizmus arra törekszik, hogy egy jól körülhatárolható állítólagos elit vezényszavára egységesen kockafejjel kéne bólogatnunk és élni a mindennapjainkat. Ennek az eszmerendszernek a követői és maga a rendszer is éppen azért vannak bukásra ítélve – amit mára szerencsére látunk is –, mert mind az egyetemesből, mind a nemzetiből csak a saját önigazolására alkalmas elemeket hajlandó átvenni. Ez így életképtelen. Az csak úgy működik, ha organikusan van egyszerre jelen a nemzeti és az egyetemes. Tehát nemcsak hogy lehet nemzeti is, ami egyetemes, hanem ez törvényszerűség is.

 – Engedje meg, hogy egy kritikával éljek. A programok hétköznap zajlottak. Így bizonyára voltak olyanok, akik eme tény miatt nem tudtak részt venni különböző programokon.

 – Ezt sokan említették már nekem. Az Egri Főegyházmegyében nem tapasztaltuk, hogy a hétköznapi időpontok miatt kevesen lettek volna. Bár egy első alkalommal megrendezett eseményről azért még hiba lenne messzemenő következtetéseket levonni. Egyébként a Kulturális Örökség Napjai is hétköznapokon vannak…

 – Kérem a programokat illetően, először beszéljen a szeptember 15-ei nyitó szentmiséről, melyet Katona István püspök úr mutatott be az egri bazilikában.

 – Fájdalmas Szűzanya ünnepére esett a nyitó szentmise, ahol jelen volt Ficzek László érseki irodaigazgató és Kohajda Zoltán vámosgyörki plébános, az utóbbi az egyházközség kórusát is elhozta. A szentmisét a Szent István Rádió is közvetítette, melyen népénekekkel, kórusművekkel és Kodály Zoltán miséjével köszöntötték a Kultúra Napjait. Katona István püspök szentbeszédében kiemelte, hogy az egyház kulturális értékei, kincsei az üdvösségtörténetet ismertetik meg velünk, hiszen a különböző műalkotások, irodalmi, zenei művek vallási témákat dolgoznak fel. Prédikációjának középpontjában az egyház hármas küldetése állt: az evangélium hirdetése, a liturgia és a szegényekről való gondoskodás. Az evangélium terjesztése területén kiemelte a Biblia jelentőségét, amelyet ha csak irodalmi szempontból nézünk is, komoly értékei vannak. A legtöbb nyelvre lefordított és a legtöbb példányszámban kiadott könyvről van szó, sőt az első nyomtatott könyv is a Szentírás volt. Megemlítette a „Biblia pauperum- ot”, a szegények Bibliáját, amely nem más volt, mint képekben ábrázolt Szentírás. Évszázadokon keresztül, az írni-olvasni nem tudó embereknek ez közvetítette az üdvösség történetét. Ilyen például a nyírbátori Krucsay- oltár, amely Jézus szenvedéstörténetét ábrázolja. Épületeink, műalkotásaink igazolják az egyház kultúrateremtő tevékenységét, amelyhez hozzátartozik az oktatás területe is. Az egyház hármas küldetésében a szeretetszolgálat is ott van. Ez a terület is kapcsolódik a kultúrához, hiszen az első ispotályok (kórházak) az egyházon belül jöttek létre. Egerben Erdődy püspök adományából alapították meg az első kórházat. Végül az egyház jelenére is vonatkoztatta a hármas küldetést, hiszen az egyház ma is őrzi, hordozza, még ha nem is kizárólagosan a kulturális értékeket: tárgyi és szellemi értékeink a nemzeti kulturális örökség részét képezik. Kiemelte egyházi iskoláink, szociális intézményeink szerepét a mai kultúra formálása területén, de méltó helyszínei ezek az evangélium terjesztésének is.

 – Akkor most térjünk rá a többi programra.

 – Az előbb említett nyitó szentmisével egy napon volt a Nyitott könyvtár című program, melynek során az Egri Főegyházmegyei Könyvtár rendkívüli tárlatvezetésen mutatta be rejtett kincseit 11.00 és 15.30 órától kezdődően. Szintén ekkor volt az Érseki Palota bemutatása, mely az Egri Lokálpatrióta Egylettel közösen szervezett program volt és 17.30-kor kezdődött. Mindhárom napon nyitott múzeummá vált az Érseki Gyűjteményi Központ Egerben, ami ingyenesen látogatható volt a kulturális napok alatt. Másnap, 16-án Elindultam szép hazámba címmel – fotókiállítás nyílt a Keresztény Ifjúsági Klub és a Segít a város Alapítvány Galériájában. Köszöntőt Dezső László, az Erdélyi Kárpát Egyesület elnöke mondott, Mándy Zoltán érseki helynök, pápai prelátus pedig megnyitotta a kiállítást. Urbán Péter karnagy vezetésével a bazilika kórusa működött közre. Nyitott templomok mottóval ugyanezen napon Egerben és a főegyházmegye számos településén liturgikus, kulturális és művészettörténeti programok keretében mutatták be a templomokat 18 órától, illetve az esti szentmiséket követően. Egerben a Jézus Szíve-templomot ismerhették meg Ficzek László érseki irodaigazgató, plébános segítségével. Közben megtekinthető volt Urbán Dávid fotókiállítása is, mely még szeptember 27-ig látható. A Nagyboldogasszony (Barátok) temploma egészen 22 óráig nyitva volt, ezalatt a Sancta Maria Gimnázium kórusa adott műsort, illetve az intézmény növendékei irodalmi összeállítást is bemutattak. Buda Péter plébános, egyháztörténész pedig a templomot mutatta be, mint az egri műemlékek egyik kiemelkedő művészettörténeti, kulturális és egyházi emlékét. Az utolsó napon Egyház és kultúra címmel tartottunk szakmai tanácskozást az egri Hittudományi Főiskola Aloysianum termében. Előadók voltak: Dolhai Lajos, a Hittudományi Főiskola rektora, Buda Péter egyháztörténész, Kiss Péter érseki levéltáros és Cs. Varga István irodalomtörténész. Szintén e napon volt nyitott múzeum a gyöngyösi kincstár. A kincstár megtekintéséhez annak vezetője, Juhász Ferenc atya biztosított személyes és csoportos tárlatvezetést.

 – Milyen sajtóvisszhangja volt a programsorozatnak?

 - Talán a jobb, szervezettebb kommunikációnak köszönhetően a rendezvényeinket tekintve az átlagnál kiemelkedőbb volt a sajtóvisszhang. Persze akadnak még szép számmal olyan sajtóorgánumok, melyek nem szívesen számolnak be az ilyen rendezvényekről, vagy ha meg is teszik azt, akkor erős csúsztatásokkal, esetleg szándékos hibákkal.

Medveczky Attila