vissza a főoldalra

 2009.10.16. 

Lengyel menekültek a Bodrogközben

A Rákóczi Baráti Köre – Királyhelmec és Vidéke Társulás a fenti címmel, október 9-én Királyhelmecen konferenciát rendezett. A rendezők neves történészeket és még élő tanúkat, olyan volt lengyel katonatiszteket is meghívtak, akik maguk is átélték a II. világháború utáni magyarországi emigráció minden viszontagságát.

 A megnyitó után, amit a házigazda, Pásztor István, MKP parlamenti képviselő a Rákóczi Baráti Köre – Királyhelmec és Vidéke Társulás elnöke tartott, magyar és lengyel történészek, politikusok és meghívott veteránok tartottak előadást.

Az eseménynek kettős aktualitása is van. Egyrészt a kerek évforduló, másrészt tudni kell, hogy ebben az időben az I. bécsi döntés értelmében az egész Bodrogköz Magyarországhoz tartozott, amely nem csak hogy nem vett részt – ellentétben Szlovákiával – a lengyelek elleni háborúban, hanem több tízezer menekültet is befogadott, melyek zöme épp a visszatért területeken nyert menedéket.

Ezeket az összefüggéseket és tényeket tárták fel olyan előadók, mint Popély Gyula, Simon Attila, Molnár Imre, Tamás Edit, és lengyel oldalról Mateusz Gniazdowski miniszter, Darius Rogut és Jan Ciechanowski. Külön figyelmet szenteltek az előadók Esterházy Jánosnak, akinek kiemelkedő szerepe volt a lengyel menekültekről való gondoskodásban. Szívszorító volt hallgatni a túlélők visszaemlékezéseit, akik nagy szeretettel és meghatottsággal beszéltek arról, hogy milyen odaadó gondoskodásban részesültek a magyarok részéről. Különösen megható volt egy idős veterán szereplése, aki szinte kifogástalan magyarsággal adta elő emlékeit, amiben az is szerepelt, hogy feleséget is Magyarországról hozott.

Zárszavában Popély Gyula kihangsúlyozta, hogy nagyon is helye van az ilyen igazságot feltáró rendezvényeknek egy olyan közegben, amikor számos történelmi tényt elhallgatnak, vagy elferdítve adnak vissza. Mustármaghoz hasonlította a rendezvényt, amelyből szárba szökhet nem csak az amúgy is gyümölcsöző magyar-lengyel barátság, de tükröt tartva a szlováksággal is egyszer tisztázni kell a tényeket és a valót.

A konferencia befejezése után a résztvevők leleplezték és megkoszorúzták a városi hivatal falán elhelyezett háromnyelvű emléktáblát, amely rögzíti az itteni lengyel menekültek emlékét.

(Forrás: felvidek.ma)