vissza a főoldalra

 2009.10.23. 

Csak szegénypolitika van

Adótörvények- a gyermek már a tervezetből is hiányzik címmel október 7-én sajtótájékoztatót tartott a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) . A gyermekétkeztetésről, s arról, hogy a tervezett adóváltoztatások milyen hatással lehetnek a gyermeket nevelő családokra, dr. Szabó Endrét, a NOE elnökét kérdeztem.

 -Elnök úr! Szeptember 30-án a kormányszóvivő kétszer is –nem lassan, mint Lendvai Ildikó a gáz-ügyben – elmondta, hogy a szegény gyerekek étkeztetése a jövőben is ingyenes lesz. Viszont október 2-án azt olvastam az egyik országos napilapban, hogy csak a legszegényebb települések kapnak segítséget a kormánytól a rászoruló gyerekek kedvezményes étkeztetéséhez. Mi tehát most a helyzet?

 -Ma, október 7-én azt a sajtóinformációt kaptam, - hiszen a kormány képviselői mostanában nem szokták megkeresni tárgyalás céljából a NOE-t - , hogy a visszatáncolt a kormány a gyermekétkezetéssel kapcsolatos megszorításoktól. Ha ez valós, akkor mi üdvözöljük a kormány döntését. Élesen tiltakozunk a gyermekétkeztetés bármilyen megszorítása ellen, nem csak azért, mert erkölcstelennek tartjuk, hanem azért is, mert sok gyermek csak ezen az úton jut rendes élelemhez. Egy felnövekvő gyermeknek, 10-12 éves korban 2000- 2500 kiló kalória energiaamennyiségre van szüksége, ám ehhez sok esetben otthon nem jut hozzá. Főleg az olyan családokban, ahol a pénz az élvezeti cikkekre és a játékgépbe megy. Az ilyen famíliákba felnövő gyerekek csak az iskolákban kapnak a fejlődésükhöz szükséges ételt.

 -Azt én is olvastam, hogy néhány MSZP-és képviselő nem tartotta jónak a gyermekétkeztetésre szánt pénzek elvonását.

 -Kíváncsiak vagyunk arra, hogy milyen annak a képviselőnek a lelki világa, aki a rengeteg pazarlás mellett gyermeknyomorító intézkedéseket szavazna meg.

 -Nem csak az élelmiszerről van szó, hiszen az iskolatej program támogatása félmilliárddal csökkenne.

 -Ez az 500 millió forint relatíve nem egy jelentős összeg, ha a költségvetési sorokat nézzük. Számunkra ez az intézkedés teljesen elfogadhatatlan.

 -Az igaz, vagy kacsa, hogy nálunk kritikán aluli a gyermekétkeztetés színvonala?

 -Átlagosan jó a színvonal. Településtől, önkormányzattól függ legtöbbször a minőség. Vannak olyan települések, ahol nagyon jó az étel minősége, viszont igen drága. Szinte a egyik gyermek családi pótléka rá is megy a gyermekétkeztetésre.

 - De ha a gyomor korog, akkor el lehet-e jutni egy optimális tudásfokig?

 -Szeptember 28-án tartottunk egy sajtótájékoztatót „az éhes gyermek a művészetért sem lelkesedik” címmel. Azt mondtuk, hogy a kormány nem gyermekétkeztetésre, hanem gyermekéheztetésre törekszik, s emellett a művészeti oktatás támogatását is erősen csökkentik. Úgy néz ki, hogy ebben a témában is módosít az eredeti elképzelésén a kabinet. Tarthatatlan, hogy csak a gazdag, míg a szegény családból származó gyermek ne tanulhasson zenét. A tehetség nem is számítana az eredeti elképzelés szerint.

 -Térjünk rá a tervezett adóváltoztatásokra.

 -A pénzügyi szempontok ismét háttérbe szorítják a társadalom hosszú távú érdekeit, a 2010-es költségvetés-tervezetből kifelejtették a gyerekeket. Meg kell akadályozni, hogy a gyermeknevelés az anyagi lecsúszást jelentse a családok többsége számára. Mi azt mondjuk, hogy a gazdaság fejlődése, az egészségügyi-és nyugdíjrendszer életképessége csak akkor őrizhető meg, ha elegendő gyermek születik. Aki gyermeket nevel, az adófizetőt nevel, tehát hozzájárul hazánk életképességének megőrzéséhez. A mostani rendszer viszont azt üzeni: aki gyermeket nevel, fizessen többet. Tehát az elvonásokkal bünteti a gyermeket nevelőket, így gyengíti a gazdaságot, csökkenti az életszínvonalat és veszélyezteti a jövőt. Ha nem születik elég gyermek, nem lesz elég adózó a jövőben, akkor mi lesz a nyugdíjakkal? Mi ezért már a jövő évi költségvetésben is szükségesnek tartjuk a gyermeknevelés fokozott kedvezményben részesítését az egy főre jutó jövedelem, az egy főre eső lakóingatlan terület és a családoknak a legnagyobb kiadást jelentő élelmiszer, ruházat, rezsi és az oktatás területén. Ezek a szempontok különösen érvényesek a hátrányos helyzetű, a fogyatékkal élőket nevelő és a leszakadó térségekben élő családokra. Jellemző, hogy az ország legnagyobb családszervezetének véleményét most sem kérdezték meg, nem egyeztettek vele a tervezet kidolgozása során. Összefoglalva el lehet mondani: Magyarországon nincs családpolitika, csak szegénypolitika van. Olyan családpolitika szükséges, ami figyelembe veszi, hogy a különböző intézkedések mennyiben befolyásolják a gyermekvállalási kedvet.

 -Milyen adórendszert tartanának jónak?

 -Olyan adórendszerre van tehát szükség, ami figyelembe veszi, hogy egy eltartóra hány eltartott jut a családban. Azt mondjuk, hogy tökéletesen elkerülni azt, hogy a segélyre szorulók is adózzanak, csak egy nagyon jól kidolgozott családi típusú jövedelemadó-rendszerben lehetséges. A jövedelemadónak az lenne a feladata, hogy mérsékelje a társadalmilag indokolatlan, méltánytalan jövedelemkülönbségeket, a közteherviselést méltányosabbá tegye, és terelje is a jövedelmek elköltését. E téren fontos lenne, hogy a számlával igazoltan igénybe vehető adókedvezmény hozzájáruljon a jövedelmek kifehérítéséhez, ily módon növelje a vállalkozások által az állami költségvetésbe befizetett adóösszegeket. Kiemelendő, hogy ha a jövedelemadó-rendszer egykulcsos lenne s a családi, egészségügyi, oktatási jellegű adókedvezmények is hiányoznának belőle, semmi sem különböztetné meg a szociálisan érzéketlen ÁFÁ-tól.

 -Sajtótájékoztató előtt olvadtam az előtérben elhelyezett prospektusokban, hogy milyen problémákkal lehet a NOE-hez fordulni. Hogyan tudnak segíteni az adósságcsapdába került családokon? Hiszen többször olvasni kilakoltatásokról.

 -Hatékonyan működik a jogi tanácsadó szolgálatunk. Sok bajban lévő családon tudunk segíteni. Az a probléma, hogy sok esetben a végső stádiumban fordulnak hozzánk, s akkor már nagyon nehéz segíteni. Anyagi segítséget – a források miatt - csak szűk körben tudunk nyújtani, tehát főleg jogi segítséget adhatunk.

 -Úgy veszem észre, hogy sok diplomás ember számára megalázó segélyért sorban állni. Azt mondják: azért tanultam 5-6 évet az egyetemen, hogy aztán morzsákból éljek? Elnök úr is találkozott ilyen mentalitással?

 -Természetesen. Ezek az emberek dolgozni szeretnének, de inkább nyomorognak, minthogy segélyhez folyamodjanak. A NOE a 350 helyi csoportján keresztül eléri a rászorult családokat. Így arról is tudják, hogy szegényen él, aki szerényebb.

 -Azért vannak még érdekes dolgok manapság: pl. engedélyezni fogják a rokonházasságot. Tehát egy nagybácsi elveheti az unokahúgát. Erről mi a NOE véleménye?

 - Ez csak a hab a tortán. Bizonyított, hogy a házasságban élő szülők gyermekei jobban fejlődnek rendezetlen családi helyzetű társaiknál. Ráadásul a házaspárok átlagosan több gyermeket is vállalnak, ezért a házasság intézményét támogatni, nem támadni kellene. A családjogi törvény módosításával a liberális politikai elit össze akarja mosni a házasság és a regisztrált élettársi kapcsolat fogalmát. Mindez nem csupán erkölcstelen, alkotmányellenes is, ezért az Alkotmánybírósághoz fordultak aggályaikkal.

 -Önök mindig is hangoztatták, hogy a gyermekvállalás nem magánügy. Erről legutóbb Sopronban, a Nagycsaládosok Országos Őszi Találkozóján beszéltek. Olvasom az egyik napilapban, hogy Európa több országában hirtelen meglódult a gyermekszületések száma. Franciaországban pl. a gyermeket nevelők szociális hátterét erősítették meg. Ön szerint a mostani intézkedések hallatán nem gondolja meg kétszer is valaki, hogy gyermeket vállaljon?

 -Valószínűleg jelentősen esni fog a születendő gyermekek száma, ha a már említett intézkedések életbe lépnek. Az elvonási rendszer egyik visszásága, hogy a gyes két évre csökkentése után már egy ilyen korú gyermekre is fizetni kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot, esetleg az elhelyezkedni nem tudó anya munkanélküli segélyéből, amiből már levonták a saját maga után fizetendő járulékot. Nyugatot említette, de vannak jó példák a környező országokban is. Oroszországban és Romániában a negyedik gyermek felnövekvése idejére bizony jelentős anyagi segítséget kapnak a családok. Romániában pl. 50-60 ezer forintnyi lej pénzjuttatásban részesültek az édesanyák. Úgy tűnik, hogy kivételek vagyunk Európában, mert egyedül hazánkban támadják egyszerre több oldalról a nagycsaládban élőket.

Medveczky Attila