vissza a főoldalra

 

 

 2009.11.04. 

Megjelent a Magyar Fórum XXI. évfolyamának 44. száma!

Csurka István: November 4-e és a Magyar Megmaradás Közössége szándékai 2.oldal

A Magyar Megmaradás Közössége szigorúan törvényes úton akarja felszámolni az 1956. november 4-e után kialakult és máig fennálló, átbábozódott rendszert és törvényesen akarja félretolni és becsületes, akár kétkezi munkára fogni az1956.november 4-e kontraszelekciós folyamatai által magas polcra jutott gyarmatosító réteget. A hazaárulókat hazaárulóknak, a bornírtakat bornírtaknak és a bűnözőket bűnözőknek akarja nevezni. Ahhoz, hogy ez így lehessen, rendszerváltó törvényeket kell alkotni. Ahhoz, hogy jó, erős, tiszta és szankcióval is rendelkező törvényeket hozhassunk, kétharmados többséget kell elérni.

 A Budaházy-háló (címlapon)

De: a./ ki tudja, milyen kötelékbe tartozik Budaházy és milyenbe Baló György felesége, Morvai Krisztina. b./ nem volt-e szükséges Budaházy György hosszú futásának eltűrése és az érte való kiállások megszervezése a harcos Jobbik-kép kialakulásához? c./ Miért tarthatott lázító beszédeket a rendőrség szeme láttára a körözés alatt álló Budaházy György és d./ miért csak ez után a hosszú felfuttatás után kapták el, mindjárt egy minden normális esetben minisztert buktató hazugság lelepleződése közben, amelyet a más, nem jobbikos tévék hoztak nyilvánosságra. e./ Ennyi idő után miért nincs még ítélet? Netán, mert így terjed jobban a Jobbik tűz? f. / Miért nem áll ki Budaházy most már valóban értelmetlen fogva tartása ellen az Országgyűlés emberjogi bizottsága? Csak nem azért, mert a szélsőséges elemekért való kiállást ráhagyják a Jobbikra? Vagy az büdös? g. / Mert, ha van jogsérelem, túlkapás a Budaházy ügyben, vagy van benne hatalmi hamisság, akkor a szélsőségesnek mondott ember esetében is ez van benne. h. / Vagy ha az Országgyűlés egy másik bizottsága érzékeli a titkosszolgálati összefüggéseket a dologban, miért nem beszél róla, miért nem tájékoztatják a közönséget és miért szövik maguk is hallgatásukkal a hálót –maguk köré? j./ Nincs tehát semmilyen titkos együttműködés, netán összeesküvés, hogy az emberjogi és nemzeti tartalmú kiállást meghagyják a Jobbik csillag-asszonya kezében, mert az ő gyermekei a Lauder Javne zsidó iskolába járnak?

 Pozsgay Imre: A Jobbik nem őszinte szervezet 5.oldal

(Győri Béla interjúja)

– Csurka István elemzésében bebizonyította, hogy a Jobbik pont olyan, mint a Kun Bélaféle proletárpárt, csak szélsőjobboldaliként adják el.

-Lehet, hiszen ilyennek a történelemben tanúi voltunk, hogy a legvörösebb proletárnegyedek és övezetek szélsőjobboldali szavazatokat adtak le. Én a népemet nem korholnám ezért, mert egy félrevezetett társadalom, mely tájékozódási zavarokkal küzd, nem maga felelős ezért az állapotért, hanem azok, akik vezették és félrevezették évtizedeken keresztül. Az utóbbi húsz esztendőben. Ez természetes véleményem szerint, nem magyarázható egyedül a kárörömmel, hogy íme, a szinte abszolút győztesnek feltüntetett politikai erőt is be lehet árnyékolni, hanem ebben lehet politikai stratégia is az én meglátásom szerint, azaz olyan publicitást, olyan nyilvánosságot teremteni egy egyébként nem is tudom, milyen indítékból elindult szervezetnek, amely valójában nem jutna neki, ha saját erőből kellene a közvéleményért megküzdeni. Azaz kicsit megcsinálják.

 Turul rádió (5.oldal)

De bizony, a Sláger rádió vastagon pártérdekeket szolgált. Boros „polbeat” Lajos, a KISZ központi művészegyüttesének egykori vezetője önmagában garantálta a pártrádióságot. Ugyanez a jeles a személy egykoron a most ugyancsak végnapjait élő Danubiusban okította a népet. Aztán a Bumeráng című reggeli jajadeviccesekvagyunkmiígyhárman műsorban képviselte a 70-es, 80-as években szocializálódott prolik ízlését. Szigorúan pártérdek mentén.

 Isten, áldd meg a magyart

Kölcsey Ferencz munkái (7.oldal)

(Győri Béla könyvismertetője)

Kölcsey csodálja Goethét és a görögöket, de maga megvallja, hogy belőlük ekkor még kevés szín jut költészetébe. A jegyváltónak a génius-szálnak, de különösen az andalgásoknak még egy-egy sorain is kimutathatjuk Matthisson hatását. Más dalain Hölty Salis, Siller, Goethe, Rousseau gondolatait vagy modorát követhetjük. Ezidőtájt kezd írni epigrammákat is, de megintcsak annak a Matthisson hatása alatt, kinek sorai akkor is „hévkönnyekre” fakasztják. Szóval az a helyzet, hogy számításba kell vennünk: Kölcsey gyerekemberként, tizenévesként, majd aztán huszonévesként írta verseit. Egészen a Himnusz születéséig, 1923 januárjáig.

 Húsz évvel a „rendszerváltás” után nehezebb kereszténynek

és magyarnak lenni, mint a 70-es, 80-as években

Interjú Lezsák Sándorral (9.oldal)

Abszurd helyzetek sorát éljük, a hipnotikus álomból nehezen ébred az ország, és az ébredés rendkívül fájdalmas. Előbb a lovak közé dobták a gyeplőt, egy idő óta meg a lovakat dobták a gyeplő közé. Ennél nagyobb káosz már nem lehet. Azért vagyok derűlátó, mert a keresztény és nemzeti értékek erőterében növekedőben van az egészséges veszélytudat, a nemzeti összefogás esélye, ami tartós változást hozhat, nemzeti reneszánszt, a Kárpát- medencei sorsközösség újjászületését. Talán mégis csak van értelme az elmúlt húsz esztendő gyötrelmeinek, szenvedésének.

 Munkavállalók koldusboton (10.oldal)

A munkástanácsmozgalom a magyar munkások utolsó nagy lázadása volt a kommunista uralom ellen. A szovjet hadsereg 1956. november 4-ei bevonulását követően sokáig a forradalom vívmányai mellett kitartó munkástanácsok egyedül képeztek politikai ellensúlyt a Kádár János vezette Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánnyal szemben. A munkástanácsok születésnapja alkalmából Palkovics Imrével, a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) elnökével beszélgetett Medveczky Attila.

 Az elkótyavetyélt Postapalota, avagy mennyit ér egy kézbesítő munkája? (11.oldal)

2009. október 10-én 10 órai kezdettel tüntettek a Miniszterelnöki Hivatalnál és a Szociális és Munkaügyi Minisztériumnál a postai dolgozók. A követelésekről, a postaliberalizációról és a Postapalota körüli botrányról Tusz Ferenccel, a Kézbesítők Szakszervezetének elnökével és Vörös Lajos alelnökkel beszélgetett Medveczky Attila.

– Azt írják: „Korábbi ígéretek ellenére a postai fizetések nem emelkedtek, nem rendeződtek a megfelelő módon.” Mikor és kiktől hangzottak el ezek az ígéretek?

Túsz Ferenc: Medgyessy Pétertől, amikor még miniszterelnök volt. Ő azt mondta, hogy 50%- kal fogják a postások bérét felemelni. A postai béreket mindig is alacsony szinten tartották, azért, mert azt mondták: neked még bejön a borravaló az ügyfelektől. Azt viszont ne felejtsük el, hogy manapság már alig van borravaló, s a bérek ugyanúgy alacsonyan vannak. Szűcs Ildikó vezérigazgató alapbére bruttó 2 millió 800 ezer forint, míg egy kézbesítő max. 80 ezret visz haza nettóban. S ő, a magát felelősnek mondott vezető, azt nyilatkozta, hogy mi azért kapunk annyi pénzt, mert a mi munkánk a piacon ennyit ér. Az övé meg valóban annyit? Hogy jelenthet ki ilyet? Ez sértő a kézbesítők és a postai dolgozók számára. Kiemelendő, hogy ha az összes postai dolgozó és vezető bérét összeadjuk, akkor a kapott összeg 40%-át a vezetők viszik haza.

 A cigányprímásnő (12.oldal)

Horváth Zsuzsa cigányprímásnővel, a Rajkó Zenekar alapító tagjával Medveczky Attila beszélget.

Az emberek általában csak akkor képesek a mélységből kikerülni, ha valamilyen eszközzel meg lehet őket érinteni, vagyis a lelküket nem csak a maguk baja foglalkoztatja, hanem azzal is törődnek, hogy mi van a másik embertestvérükkel, akinek lehet, hogy sokkal nagyobb a gondja, mint neki. Ösztönözni kéne az embereket, hogy figyeljenek egymásra, gondolkodjanak azon, hogyan lehet egymásnak segíteni, mivel lehet egymás életét szebbé tenni, megkönnyebbíteni.

 Álompáros (19.oldal)

Interjú Boros Imrével

– Miért is érdemes beszélni az Antall-korszakról?

– Mert akkor volt egy időszak, amikor adósságelengedést kaphatott volna az ország. Ez pedig a rendszerváltás után ’91-92-ben történt. Akkor indult egy ilyen kezdeményezés, nem kisebb cég, mint az IMF maga kezdeményezte, a szavazói csoport elnöke, bizonyos de Grot egy belga úr járt itt, tárgyalgatott jobbra-balra, nagyon jó anyagokat készített, más országok is érintve voltak, nemcsak Magyarország. Mire megvitatták az IMF vezérigazgatója titkárságán is az ügyet, aminek az volt a lényege, hogy Magyarországot egy adósságkönnyítési sémába részesítsék, addigra éppen beütött egy rendkívül durva nemzeti banki vezetői intervenció, ami úgy szólt, hogy mit képzelnek, hogy mi nem fizetünk? Hogy mi akarnánk átütemezni? Kikérjük magunknak – aprehendált a tisztelt úr, és erre leállt az egész folyamat.