|
 2009.09.04.
Beszélgetés Bösztörpusztáról Andrásfalvy Bertalannal
– Andrásfalvy Bertalan, az Antall-kormány
első kultuszminisztere értelemhez és szívhez szóló, nagyívű
előadást tartott Bösztörpusztán. Tanár úr miről szólt az
egybegyűltekhez?
- Előadásom címe – Trianon igazi okai. De mielőtt erről
beszélnék, hadd mondjam el: megdöbbentett, hogy erről a
nagyszerű gyülekezetről, több mint százezer ember mozgott ott
három napon keresztül – hallatlan fegyelmezetten, kulturáltan
és egyértelmű érdeklődéssel, a teljes magyar sajtó
egyetlenegy szóval, egyetlenegy betűvel nem emlékezett meg. Ez
a tudatos elhallgatás félelmetes. Ez sötét árnyékot vet a közeljövőre
is. A sajtó magatartásával ellentétben én nagy reményeket fűzök
a Magyarok Szövetségéhez, illetve az ő munkájukhoz. Vukics
Ferenc őrnagynak és „csapatainak” nincsenek politikai eszközei.
De gondoljuk meg, hogy ott, a puszta földön, Bösztörpusztán,
Kunszentmiklóstól néhány kilométerre, szóval ezen a végtelen
pusztán több mint százezer ember jött össze. Tehát nemcsak a
Madonna-koncert, és Sziget happening vonzza a fiatalokat, lényegében
sokkal nagyobb létszámban jelentek meg itt, ezen a találkozón.
Nagyon
nagy dolog ám az, hogy tűző napon, órákon keresztül álltak
a hallgatók, és részesei voltak az eseménynek. Természetesen
találkoztunk furcsa hangokkal is, nem keresztény megnyilvánulásokkal.
Ez annak a következménye, hogy a Magyarok Szövetsége nem lép
fel ideológiával és nem kötelezi érdeklődőit „egy”
ideológiához való csatlakozásra. Akikkel Bösztörpusztán
beszéltem erről a jelenségről, mindannyian világosan látják,
mi a kifogásolható és mi a követendő. Rengeteg értelmiségi
volt jelen, és nagyon-nagyon sok gyerek. Legfőbb problémája ma
a magyarságnak a magyar lelkiállapot, az egészségügyi állapot.
Az öngyilkosság növekvő száma, a szív- és érrendszeri
betegségek tömegessége, a szociális mutató riasztó képet
mutat a magyarság körében. A legfőbb probléma tehát a magyar
lelkiállapot, egészségi állapota, és a magyarság széttagoltsága.
Trianon igazi okairól beszéltem. 1768-ban jegyezték fel Erdélyben,
hogy Erdélyt elveszítjük, mert a magyarokat kiverik onnan. Ez a
megállapítás 1768- ban, négy évvel a madéfalvi veszedelem után
hangzott el. Nándorfehérváron nem győzhettünk volna, nem születhetett
volna meg a világra szóló győzelem, csak a nemesség akaratából.
Jobbágyok parittyákkal és kezdetleges eszközökkel védték a
török ellen Magyarországot. 50 évre vetették vissza a hódító
iszlám hatalmat. Aztán ismét fegyverbe kellett szólítani a népet.
Százezer ember gyűlt össze, és a nemesek az urak kicsinyessége
következtében ez a hatalmas, hazát védő sereg nem kapott élelmet,
ellátást. Maguk a nemesek akadályozták, mert féltek a néptől,
féltek Dózsa Györgytől, pedig karnyújtásnyira volt akkor a nándorfehérvári
győzelemtől Mohács. Aztán Mohács előtt leverték a parasztlázadást.
Megszületett a Werbőczi törvénykönyve, melyet még ma is
sokan mértékadó, zseniális műnek tartanak. A Tripartitum első
megállapításai között szerepel: a honfoglaló magyarok utódai
a magyar nemesek. A Werbőczi törvénykönyv a nemzet 90%-át, a
jobbágyokat, a népet kizárta a nemzetből. Aztán Mária Terézia
korában, 1767-ben a hatalom maga, a császár és a király, hogy
megkönnyítse a nemesség számára a majorsági földek elfoglalását
– ami a teljes földbirtokterület 5%-át adta –, különböző
rendelkezéseket hoztak. A népet kiszorították a majorsági földek
használatából. Ekkor született meg a nagybirtok, és ez a
magyarországi nagybirtok egészen 1945-ig élt. Végig kell
gondolnunk egy korszak viszonyait. Egy katasztrális holdra vetítve
a nagybirtokos fele annyi adót fizetett, mint a jobbágy. S mi történt
Erdélyben, a Havasokban a kisajátítások idején? Kisajátították
a székelyek földjeit, s mit tehetett a székely? Szekérre rakta
a megmaradt ingóságát, és elmenekült Moldovába. A románok
Bukarest, az Albina Bank kamatmentes kölcsönnel a román
parasztokat segítette a magyarok ellenében. 1768-as iratok
szerint Székelyföldről riasztó hírek jöttek. Széthúzással,
hasadások teremtésével rontották és egyre rontották a
helyzetet. A műveltség is széthasadt. Más volt a nemesé, és
más a népé. Most csak gondoljunk a jelenkori állapotokra,
amikor nincs szükség énekórákra, művészeti oktatásra, mert
ezek az órák, ezek az ismeretek fogják össze a nemzetet. Egyébként
ott a helyszínen, Bösztörpusztán egy valaki mondta, hogy én a
bűnös nemzet teóriáját hirdetem. Fejemre olvasták. Nem válaszoltam,
de most mondom: igenis bűnnek tartom az öngyilkosságot. Van egy
10 kötetes történelmi mű, a Sziládi-Fraknói-féle történelmi
munka. Jobb bármelyik nagyigényű történelmi műnél. Annak
idején a Nádasdy kivégzésénél, illetve az előtt, a magyarok
megkeresték a budai pasát, legyen jótékonyan semleges az osztrák-magyar
vitában, illetve az udvar és a magyarság közötti vitában.
Mit tett a budai pasa? Elrohant Bécsbe, és azt javasolta a
hatalomnak, hogy Kassát rakják meg vasas németekkel, mert innen
indul majd a felkelés. A török jobban félt a magyartól, mint
Bécstől. Bécs jobban félt a magyartól, mint a portától. Így
nézett ki a világ helyzete akkor is. Mondanivalóm lényege az
volt Bösztörpusztán, hogy a közösséget a nemzettudat adja.
Nem lehet megparancsolni, hogy magyar, légy hazafi! A tudat
alatti, belső magyar elkötelezettség, amiből kiindulhat a
tudatos elkötelezettség és kiépülhet a megtartó nemzettudat.
Trianon idején Magyarországon három helyen mondtak nemet:
Sopronban, Balassagyarmaton, és Kercaszomoron. Mind a három város
illetve falu ma Magyarország városa és faluja. Mondhatták
akkor, hogy mit akar Kercaszomor, mit akar Kerca és Szomor, két
árva, ártatlan magyar falu? Mit akart? Meg akart maradni
magyarnak. És ez a két kis falu történelmet csinált. Ezért
mondom, hogy a közösséget a nemzettudat adja. Fontos volt a bösztörpusztai
találkozó, vannak tanulságai és vannak üzenetei. Remélem ügyünk
jó irányba halad.
Győri Béla
|
