vissza a főoldalra

 

 

 2009.09.09. 

Megjelent a Magyar Fórum XXI. évfolyamának 36. száma!

Csurka István: Meleg mérleg (2.oldal)

Már régen nem a melegekről, a leszbikus nőkről a buzeráns férfiakról van szó. A meleg ügy és a politikában és a médiumokban való tálalása a magyar társadalom destabilizálásának a része. A belső bizonytalanság felkeltése, az emberek egymásnak ugrasztása a megbukott liberális hatalomnak, a pénzügyi világhatalomnak, a Sukorón kaszinót építő zsidó megszállóknak az elsőrendű érdeke. A meleg-ügynek semmi köze sincs a demokráciához, a szabadsághoz, a jogállamhoz és az egyén szabad döntéséhez, amellyel akármilyen életvitelt, nemi megnyilvánulást, betegességet vagy természetességet választ magának, s még ahhoz sem, amire rákényszerül. A meleg ügynek semmi köze nincs a szabadságjogokhoz.

 A romboló és az építő

Móricz Zsigmond: Erdély I. Tündérkert c. regényének bemutatása (Győri Béla) (7.oldal)

Móricz Zsigmond csak a Bethlen-i korszakkal 12 évig foglalkozott. Az alföldi ember, Móricz, Erdélybe utazott,járta a levéltárakat, Kolozsváron kereste Bethlen Gábor nyomait, miközben gyűjtötte az adatokat, és tanulta a XVIII. századi erdélyi nyelvet, megismerte a szászok világát, a székelyekét, az erdélyi fejedelmek hajdúinak világát, meg a románokat, ahogy abban az időben nevezték őket, az oláhokat. Bepillanthattunk a Habsburg-ház cselszövéseibe és állhatatlanságaiba. A regényben több mint 200 nemes ember neve, közvitéz neve, és néhány székely közember neve található meg. Az irodalomtörténeti közlemény egyik szerzője össze is számlálta az Erdély szereplőinek nevét. Elképzelhetetlen, milyen aprólékos munkát végzett Móricz Zsigmond. Majd látni fogjuk, hogy mennyire megismerte a népeket és a tájakat.

 A középszerűség kora

Dr. Bíró Zoltán irodalomtörténésszel Medveczky Attila beszélget (9.oldal)

Lengyelországban erős cenzúra működött, s ki volt pontozva az a rész egy adott írásban, amit a hatalom nem engedett közölni. Így, aki ezt az írást olvasta, tudhatta, sejthette, hogy miről van szó. Nálunk nem működött hivatalos cenzúra, ez rosszabb volt, de így is ki lehetett ismerni. Az írók pedig megtanultak olyan nyelven írni, amely a hatalom számára nem adta meg a lehetőséget a támadáshoz, de az olvasóközönség számára érthető volt. Jelenleg viszont nyíltabban történik a kiválasztás, s még annyi kompromisszumkészség sincs a hatalom birtokosaiban, ami Aczélban megvolt. Aczél okosabb volt a ma regnáló utódainál, s tudta mi az igazi érték. Tudta: ha Örkénnyel, vagy Déry Tiborral tárgyal, az egy rangos szint az urbánusok körében, s ha Illyéssel, Németh Lászlóval beszélget, akkor jelentős, értékes népi írók, költők társaságában van. Nem akarom Aczélt fehérre mosni, mert ravasz volt és aljas is. Egy példa erre: miközben felbuzdította Ungvári Tamást, hogy élesen bírálja Németh László egyik könyvét, addig udvariassági látogatást tett a Németh-családnál. Ennek a ravasz, de politikai intelligenciával rendelkező embernek a helyére ma a nyílt lerohanás képviselői ülnek, akik lerombolják a magyar oktatást és kultúrát.

 A barantázó magyarul él, gondolkodik (10.oldal)

A japán, koreai és egyéb távol-keleti harcművészetek után végre hazánkban újra lehet művelni a magyart is, a barantát. Egyre több településen jönnek létre a különböző magyar vezérek nevét viselő baranta egyesületek, közösségek. Erről Szabó Zsoltot, a MIÉP elnökségének tagját, önkormányzati képviselőt, a tokodaltárói Tokod Vitéz Baranta Csapat alapítóját és edzőjét kérdezte Medveczky Attila.

 Beszélgetések Bösztörpusztáról (10.oldal)

Dr. Móri Antal, MIÉP képviselője, bárándi főállatorvos: A Szent Korona-tannal kapcsolatban hallgattam meg dr. Zétényi Zsoltot, aki összefoglalta előadásában röviden, amit erről tudnunk kellene. Ma ezt nem tanítják a középiskolákban sem. Nem tudom hány iskolás gyerek tudja, hogy ez az egyik legnagyobb ereklyénk, ami évezredeken át kísérte a magyarságot, egy kapocs a Teremtő felé – erről nem sokat tudunk, még mi felnőttek sem. De a Szent Koronától idegen erők által eldugott meghamisított dolgokat is az igazságnak megfelelően közkinccsé kellene tenni.

 Magyarország egy szír szemével (12.oldal)

Bahget Iskander fotóművésszel beszélget Medveczky Attila.

Hatalmas ambíció élt bennem, s úgy terveztem: Magyarországon elvégzem az egyetemet, majd hazamegyek Szíriába, ahol segítek a gazdasági életben. Olajmérnök akartam lenni. 1967 májusában érkeztem Magyarországra, s rá egy hónapra kitört az arab–izraeli háború. Nagy csönd vett körül minket. Egy utasítás szerint: kohómérnöknek kell tanulnom, és nem egyetemen, hanem a dunaújvárosi kihelyezett főiskolai részlegen. Tudtam: ez egy óriási visszaesés. Egyetemre jártam Szíriában, s most csak főiskolás lehetek. Végül is kényszerből elvégeztem a kohómérnöki szakot. Sokat töprengtem azon, mit is fogok kezdeni ezzel a diplomával. Ezért továbbtanultam, s így műszaki tanári diplomát szereztem. De ez is kevés volt nekem. Minél több tudásra szomjaztam. Tanulmányaim közben fotózással is foglalkoztam.

 Szőcs Zoltán: Bajnai nem gazember (15.oldal)

Gyakorta olvasni a nemzeti sajtó maradékában azt a megállapítást, hogy csakis vegytiszta, tudatos hazaárulásként, sehogy másként nem értelmezhető a hatalmi elit lépéseinek többsége. A napokban például az, hogy Bajnai – ebben a magyarellenes hisztériakampányban – elfogadta a szlovák nagykövet meghívását, és elment parolázni, koccintani hozzá Szlovákia nemzeti ünnepe alkalmából. (Éppen úgy, mint 2002- ben Medgyessy tette ezt román kollégájával a budapesti Kempinski Hotelban, Erdély lenyúlásának évfordulóján!) Száz évvel ezelőtt a diplomáciai kar tagjai tucatnyi elegáns kifogást tudtak volna felsorolni annak kivédésére, hogy egy nem kívánatos találkozást kulturáltan lemondjanak. A mai szociálliberális hatalmi elit sem feltétlenül hülyébb, mint ők voltak, csakhogy ez már nem ismer semmi egyéb szempontot, csak az üzletit. Ezért elmegy és koccint: ugyanis nem lehet holmi nemzeti duzzogások miatt veszélyeztetni gazdasági és pénzügyi projektek kifutását! Hogy gazember az olyan ember, aki így gondolkodik? Gazember akkor lenne, ha belülről maga is érezné, hogy rossz úton jár, de a Gyurcsány/ Bajnai-félék ezt sohasem érzik, még nyomokban sem: ők nem gazemberek, rosszabbak ennél: amorális lények.

 

Keresse a Magyar Fórumot csütörtöktől az újságárusoknál!