vissza a főoldalra

 2009.09.11. 

Apadó hittanpénz - csak hazánkban nem kötelező az etika

A volt szocialista országok közül egyedül Magyarországon nem kötelező a hit- és erkölcstan, vagy az etika-oktatás. Egyelőre fakultatív módon tanulhatják ezeket a tárgyakat a gyerekek, a kormány azonban jövőre változtatna a finanszírozási rendszeren és az is elképzelhető, hogy megszüntetik a hittanpénzt. Az egyházaknak ismét fájhat a fejük, hogy honnan pótolják a kiesett összeget.

Az elmúlt héten bemutatták az újságíróknak azt az egyházakat érintő költségvetés-tervezetet, amely szerint a jövőre hittanoktatásra, valamint az ötezer lakosnál kisebb településen szolgálatot teljesítő lelkészek jövedelempótlékára egyetlen forintot sem fordítana a kormány. A dokumentumban az olvasható, hogy 2005 és 2009 között minden évben 3,3 milliárd forintot kaptak az egyházak hitoktatásra. Ez a pénz több mint 26 százalékkal csökken jövőre az ideihez képest: 25,6 milliárdról 18,9 milliárd forintra. A hitoktatók díjazása jelenleg a mindenkori pedagógus óradíjakhoz igazodik, amely információink szerint 3-400 forintot jelent óránként.

Az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának elnöke szerint a helyzet sokkal rosszabb, mint az említett 26 százalékos csökkentés, mert ez az összegyházi juttatásokra vonatkozik. A hitoktatásnál nulla forint szerepel a rubrikában és az egyházakra bízzák a döntést, hogy mire költik az alacsonyabb összeget: templomépítésre, idős otthonok támogatására, szociális tevékenységre, hittanoktatásra, vagy egyébre. Ezzel a lépéssel az egyházi vezetőket kényszerítik arra, hogy valahonnan elvegyenek – mondta Balog Zoltán. Tavaly már 14 százalékkal csökkent az egyházakhoz juttatott pénz összege, ha ezt még tovább apasztják, azt egyetlen költségvetési intézmény sem tudja majd kigazdálkodni. Balog Zoltán úgy véli, hogy a tervezettel a kormány ismét azokat a vidéki közösségeket akarja megfojtani, amelyek az emberekhez a legközelebb vannak. A kormány tervezete nemcsak a magyar törvényekkel, hanem a vatikáni szerződéssel is ütközik. Balog Zoltán úgy tudja, hogy a költségvetés egyházakat érintő változtatásával kapcsolatban az illetékes tárca nem kereste meg az egyházi vezetőket. (Ez már korábban is előfordult – a szerk.) A vallásügyi bizottság elnöke azt is súlyos problémának tartja, hogy Magyarország 20 év késésben van a környező volt szocialista országokhoz képest, hiszen szomszédainknál létezik a kötelező etika, illetve hit- és erkölcstan-oktatás. Ez nálunk is fontos lenne, mert mindannyian látjuk, hogy mi folyik az iskolákban: elszaporodott a brutalitás, eldurvult a tanárok és diákok viszonya. Csak lehetőséget szeretnénk, hogy aki a jót akarja választani, kapjon esélyt, hogy segítséget és jó döntéseket hozzon – tette hozzá Balog Zoltán.

(Forrás: reformatus.hu)