|
 2009.09.18.
Bösztörpusztáról
– Dr. Móri Antal, a MIÉP képviselője
Báránd községben él, főállatorvos és Bösztörpusztáról
beszélgetünk, jelesül arról, hogy a távoli, szép Biharba
hazatérve, milyen élményeket összegzett magában?
–
Rendkívül pozitív élményben volt részünk népes családommal.
Két leányommal és négy unokámmal együtt vettünk részt a három
napon. Mi Dömsöd közelében szálltunk meg egy fogadóban és
onnan utaztunk ki minden reggel Bösztörpusztára. Én tavaly is
ott voltam a Kurultájon. Sokan voltunk magyarok ezen az összejövetelen.
Engem az fogott meg elsősorban, hogy rendkívül kultúrált volt
a közönség, valamint a tisztaság. Nem láttunk fákat,
bokrokat letörve. Ez lehet, hogy másnak nem olyan fontos, de
ebben a szétroncsolt környezetben, ahol szemét, piszok borít
mindent, és a földön fetrengő alkohol, vagy kábítószer hatása
alatti embert, legfeljebb arrébb rúgják, szóval ahol a
liberalizmus kártétele ekkora, igenis meg kell említeni, hogy Bösztörpusztán
ez másképp volt. A család egybehangzóan úgy döntött, hogy jövőre
is ellátogatunk Bugacra, mert ott lesz a Kurultáj 2010-ben. És
volt még egy döntő érv az ujrázás mellett. Nagyon egyívású
társaság volt jelen, az előadások színvonala is megfelelőnél
jobbnak minősíthető.
– Milyen előadásokat hallgatott meg?
– A Szent Korona-tannal kapcsolatban hallgattam meg dr. Zétényi
Zsoltot, aki összefoglalta előadásában röviden, amit erről
tudnunk kellene. Ma ezt nem tanítják a középiskolákban sem.
Nem tudom hány iskolás gyerek tudja, hogy ez az egyik legnagyobb
ereklyénk, ami évezredeken át kísérte a magyarságot, egy
kapocs a Teremtő felé – erről nem sokat tudunk, még mi felnőttek
sem. De a Szent Koronától idegen erők által eldugott meghamisított
dolgokat is az igazságnak megfelelően közkinccsé kellene
tenni.
– Azt mondja, hogy kapocs a Szent Korona a Teremtő és a
magyarság között?
– Így van, én ezt így tanultam és így érzem, így
vallom. Voltak szent királyaink, akiknél ez a kapcsolat működött
is.
– Az Árpád-ház az egyetlen, amely 56
szentet adott.
– Nagy kegy volt a magyarság részéről, ha egy magyar
királylányt odaadtak az európai udvarokba.
– Andrásfalvy professzor úr előadását
meghallgatta?
– Nem sajnos, de a Magyar Fórumban elolvastam.
– Milyen templomot állítottak, mert
azt láttam, hogy csak cipő nélkül lehetett bemenni.
– Keresztény templom volt, a magyarság keresztény hitének
a jelképeként jelent meg, érdekes volt a kiképezése: úgy
alakították ki a sátrat, mert ugye sátorból volt a templom,
mintha a hármashalom tetején állna a kettős kereszt, mintha a
címerünket is jelképezte volna. Messziről látszott, az ember
szemét szinte vonzotta a templom. A második napon elhelyezték a
templomban a Szent Korona másolatát egy megható ünnepség
keretében. Az eredeti Szent Korona-eszme működő dolog, személyiségnek
tételeződik föl a régi jogunkban. Az emberek áhítattal
tekintettek rá, ez maga a csoda. Ezek a régi dolgok az emberben,
a génekben örökítve vannak, kiül az ember arcára, tekintetére.
– Szépen beszél, de mondja, doktor úr,
megvan még az a gyönyörű szürkemarhája?
– Megvan, ott sétálgat a Hortobágy szélén, a Nagyalföldön,
a Kaba és Báránd közötti háromszögben és teszi a dolgát,
amit a Jóisten előírt neki. Szaporodik. Valamikor elhajtották
a csordákat Nürnbergig, ott van ma is a vágóhíd a folyóparton,
ahol ezeket a marhákat vágták, innen még Kölnig is
eljutottak. Itt volt Európának az élelmiszerbázisa, ugyanakkor
életet jelentett az Alföldön élő hajdúk részére. A
mangalica és a szürkemarha, amik genetikailag nem manipulált jószágok.
Nagyon régóta, több ezer éve tartják országunk területén.
Aztán jöttek az új divatok, amikor is hibridsertéseket tenyésztettek
ki azzal a céllal, hogy nagyobb legyen a hústömeg, kevesebb
legyen a zsír, de kiderült, hogy a mangalica zsírja a legkönnyebben
emészthető, koleszterinmentes, nagyon jó a tápértéke, ez
elmondható a magyarszürke húsáról, a kendermagos tyúkról.
Meg a kopasznyakúról. Ha már itt tartunk, a kutyák között is
ott vannak a puli, a kuvasz, a komondor, amik az előbb említett
állatokkal együtt élték az életüket, ők voltak az őrző-védő
kft.-k. Ha már áttértünk a magyar fajtákra, megemlítem a
lovakat is, megfigyelhető, ha az állat ideges és az ember
nyugodtan közelít hozzá, az rá tud csatlakozni a hullámhosszára,
és így az ember meg tudja nyugtatni az állatot, de ez fordítva
is igaz.
– Az unokái mit szóltak ehhez a találkozóhoz?
– A legnagyobb unokám kicsit elfáradt, a kisebbik hat hónapos,
neki elég meleg volt a 30 fok fölötti hőmérséklet, őt néha
el kellett vinni a hűvösre, de a 6 éves fiú unokám és a 10
éves lány unokám nagyon élvezték mind a lovak műsorszámait,
mind az íjászok vonulását. Úgy tapasztaltam, hogy ezeknek a régi
dolgoknak a felelevenítése a fiatalok számára nagyon nagy
jelentőséggel bír, de megfogta az idősebbeket is. Az én
gyerekkoromban ezekről a nagyszülőktől hallottunk vagy könyvekben
olvastunk, amit most élőben is megtapasztalhattunk. A
szocializmusban ez a fajta tudásforma el volt hallgatva teljesen.
Ezért a rendezvény végén Vukics úrnak gratuláltam az ötletért
és annak megvalósításáért.
Győri
|
