vissza a főoldalra

 

 

 2009.09.25. 

Vissza a diktatúrába

Nem jó a kisebbségi oktatás szempontjából a román kormány által beterjesztett oktatási törvénycsomag, sőt, visszalépést jelent az eddigi helyzethez képest — véli Lakatos András, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke, aki a Magyar Fórum kérdésére elmondta, hogy rég nem szakmai, hanem politikai presztízsvita zajlik a kormánypártok között, s így a jogszabály-tervezet nem jó az oktatási rendszernek, és nem szolgálja a reformot.

 – Mi a fő jellemzője ennek a törvénytervezetnek?  

– A jogszabály-tervvel az a legnagyobb problémánk, hogy a régi, centralizált, Bukarestből irányított metódust veszi alapul. Ez a központosítás volt a jellemző a diktatúra éveiben is. A jogszabály-tervezet nem enged teret a szubszidiaritás elve érvényesülésének. Elfogadhatatlan, hogy egy 300 oldalas dokumentum mondja meg azt, hogy egy nagyvárosi, ugyanakkor a legeldugottabb falusi iskolában hogyan kell megszervezni az oktatást. A rendszer túlszabályozott, a legnagyobb hibája pedig az, hogy mindenkire és minden helyzetre érvényes akar lenni. Éppen ezért nem hiszem, hogy az oktatási reformtörvény hosszú életű lesz: Semmiképpen sem marad érvényben a tervezett 10-15 évig, valószínűleg már a következő kormány hozzányúl. A valódi reformokat pedig feláldozták a politika oltárán. A kormánypártok küzdelmének igazi vesztese most az oktatásügy lett.

 – Mely pontok jelentik a magyarok számára a legnagyobb problémát?

 – Egy régebbi jogszabály lehetővé tette volna a külön módszertan szerinti románoktatást egészen az érettségiig, így azonban csak a VIII. osztály végéig lesz erre mód. Tehát a líceumukban – ez nálunk a gimnáziumoknak felel meg – nem lehet külön metódus alapján tanulni a román nyelvet, ami nekünk nem anyanyelvünk, így az érettséginél gondok lehetnek. El akartuk érni, hogy Románia történelmét és földrajzát ne román nyelven oktassák. Volt is erre törekvés az egyik kormánypárttól, de végül is a másik oldal győzött. Már az is meghaladott, hogy kimondottan egy ország földrajzát és történelmét tanítsák az iskolákban, mivel ez ellenkezik az EU szellemiségével: számos tagállamban már Európa földrajzát oktatják. Azért legyünk igazságosak: vannak pozitívumok is a tervezetben. A vallásoktatás mellett a zeneoktatás is a kisebbségek által összeállított metódussal és könyvek szerint történhet.

 – Tudtommal azzal sem értenek egyet, hogy az igazgatókat nem a fenntartó önkormányzat nevezi ki, hanem más grémium.

 – Így van. Az önkormányzat csak rábólinthat arra, amit a tanfelügyelőség elhatároz. Így a hatalomban lévő pártok emberei kerülhetnek az igazgatói székbe. A tervezett jogszabály így bebetonozza a tanfelügyelőségeket, az önkormányzatoknak fenntartási kötelezettséget ad, de beleszólási jogot nem. Ma, amikor egyre több téren választhatjuk meg vezetőinket, közösségeink képviselőit, éppen gyerekeink tanítója személyét, avagy a tananyagot illetően nem dönthetünk. Ugyanakkor a helyi specifikumok szerint sem lehet összeállítani a tantárgylistát. Ez a tanügyi reformtörvény nemhogy nem az, amire számítottunk, hanem egyáltalán nem olyan, amilyennek lennie kellene.

 – Módosító javaslatokkal éltek. Mennyire optimista?

 – Egyáltalán nem bízom benne, hogy az RMDSZ által benyújtott javaslatokat a kormány belefoglalja a törvénybe. De élünk törvényes jogainkkal. Meg kell próbálni legalább az eddig elért eredményeket megvédeni.

 – Lesz sztrájk?

 – Erről a szakszervezetek döntenek. Köszönöm, hogy megkerestek.

 

Medveczky Attila