vissza a főoldalra

 2010.04.16. 

Ortodox erőfitogtatás

Egyre több erdélyi és kárpátaljai honlapon lehet olvasni az ortodox egyház hagymakupolás honfoglalásáról. A legutóbbi hír, hogy a román ortodox egyház templomot akar építeni a Maros megyei Nyárádszeredában. A görög- keletiek ezen törekvése felborzolta a kedélyeket abban a városban, ahol Bocskai Istvánt 1605-ben fejedelmükké választották a székelyek. Minderről Bíró József Attilát, a Magyar Polgári Párt városi tanácsosát kérdeztem.

– Megdöbbenve olvastam, hogy Nyárádszeredában már áll két ortodox templom, s most a harmadik felépítése körül folyik a vita.

– Sajnos ez így igaz. Nyárádszereda, a hajdani Marosszék legrégibb és egyetlen mezővárosa, 2003-ban kapta vissza e rangot, a Nyárádmente legjelentősebb közigazgatási, gazdasági, kereskedelmi, kulturális központja volt és maradt. Nevezték Marosszeredának, Szegény-Szeredának is. Marosvásárhely és Szováta útvonalon, a Kis és Nagy-Nyárád találkozásánál fekszik, 350 m tengerszint feletti magasságban. Nyárádszeredához közigazgatásilag jelenleg hét falu tartozik: Demeterfalva, Székelytompa, Székelysárd, Kisszentlőrinc, Székelymoson, Székelybő és Vece. El kell mondani, hogy egy olyan magyar településről van szó, ahol mindössze öt színromán család él. A másik két templom nem a főtéren áll, de az ortodoxoknak az a céljuk, hogy oda is építsenek egyet.

– Úgy tudom, a főtéri építkezést meggátolta a helyi tanács.

–Ez csak részben igaz. A 2008-as esztendő karácsonyának másodnapján, a piactéren, Bocskai István erdélyi fejedelem mellszobrával átellenben mintegy 25-30 résztvevő jelenlétében sűrű keresztvetések közepette, fél tucat pópa részvételével elkezdődött a páratlan ceremónia, az alapkő letétele. A történetet nem ismerők számára el kell mondani, hogy egy darab központi földterület, a főtéri park északi része az első román világ idején a görög katolikus vallásúak birtokába került. A kommunizmus idején – köztudomásúlag – ezt a felekezetet törvényen kívül helyezték, ezért ennek hívei szinte mind egy szálig beálltak a római katolikus magyar egyházunknak a soraiba. Annak ellenére, hogy a római katolikusokká lett volt görög katolikusok az egyetlen törvényes jogutódai ennek a földterületnek, az ortodoxok vallásúak – erősen gyanús körülmények között – nemrég elbitorolták azt. Az említett napon – annak ellenére, hogy tulajdonjoguk nem tisztázott – radikális lépésre szánták el magukat, mit sem törődve azzal, hogy a Nyárádszereda Polgármesteri Hivatalától nincs építkezési engedélyük, önkényes lépéssel letették ortodox templomuk alapkövét. Elég nagy munkánkba került, hogy meggyőzzük a polgármestert arról, hogy ezt az alapkövet távolítsák el. Akkor még egységes volt a tanácsunk. 2009. január 9-én főterünkről eltávolítottuk a törvénytelenül elhelyezett ortodox keresztet és alapkövet. De az ortodoxok nem törődtek bele a történtekbe. A városi tanács megszavazta, írjanak ki népszavazást annak eldöntéséről, hogy mi legyen a város főterének a sorsa. A feltett kérdésre azt kellett volna válaszolni: a városlakó egyetért azzal, hogy a település központi parkja érintetlen maradjon, és ne lehessen építkezni abban. A határozatot megtámadta a prefektus, nem lehetett népszavazást szervezni. De építkezni sem lehetett. Számos hazai és nemzetközi jogszabály tiltja a zöldövezetben való építkezést, hiába rendelkeznek az ortodoxok telekkönyvvel a park részére. A parkrész átment a város leltárába, és egy tanácsi rendelet is tiltja a parki építkezést. Szégyenteljes telekcserét szeretne viszont az RMDSZ-es tanácsosok egy része: a polgármester, a jegyző és a kerület RMDSZ-es képviselője. Megegyeztek az ortodox egyház helyi vezetőivel abban, hogy lebontatják a főtéri iskola egyik épületét, és a lebontatott magyar iskola helyét felajánlják a görögkeletieknek a templom építésére. Hiába gyűlt össze 4300 aláírás a bontás ellen. Tehát a görögkeletiek temploma az eredetileg tervezett helyről 30-40 méterre fog állni, ugyancsak a főtéren.

– Van egy olyan vád, hogy a magyarok brutálisan megrongálták a főtéren lévő ortodox keresztet.

– Valóban megrongálta valaki, de ez szilveszter éjszakáján történt. Megindult a rendőri nyomozás, de azóta sem találják a tettest. Az alapkő kivétele viszont teljesen jogszerű volt.

– A 2002-es népszámlálási adatok szerint a 3815 lakos 93%-a magyar és csak 3%-a román. Vallási megoszlás szerint pedig a reformátusok és a katolikusok 76%-os többséget alkotnak. Milyen elvi szándék áll az ortodox terjeszkedés mögött?

– Provokációról és erőfitogtatásról van szó. Nyárádszereda Székelyföld határán fekszik. Ez az egyetlen olyan maros megyei város, ahol nagy többségben élnek magyarok. Az ön által említett számok, arányok azóta bizonyára módosultak, mert akkor még működött itt egy románok által lakott árvaház. Azóta elköltöztették innen ezt az intézményt.

– Tehát akik a kompromisszum mellett vannak, azok RMDSZ-esek, az ellenzői pedig a Magyar Polgári Párt tagjai?

– Kilenc RMDSZ-es, négy MPP-és és két független tanácsosból áll a testület. Eleinte, mikor az alkut kellett megszavazni, csak mi négyen voksoltunk ellene. Azóta két kísérletünk volt a kompromisszum visszavonására. Jelenleg nyolcan vagyunk az alku ellen: rajtunk kívül két RMDSZ-es és a két független. Ez többség, de még nem elegendő, mert egy olyan ügyről van szó, ami 2/3-os többséget igényel.

– Állítólag egy modern iskolát kapna a város, ha belemegy abba, hogy újabb ortodox templom épüljön. Azzal vádolhatják önöket, hogy haladásellenesek, s a diákok érdekét nem veszik figyelembe.

–Abban az épületben, amit most szeretnének, jelenleg három osztályterem és egy könyvtár működik. Ezt az iskolaépületet az elmúlt 20 év alatt többször is fel lehetett volna újítani, s nem lett volna szükség ilyen alkukra. Mi azt ellenezzük, hogy egy iskola udvarára ortodox templom épüljön. Ez nem lehet jó hatással sem a gyermekek, sem a nyárádszeredai lakosok magyarságtudatára sem.

– Arra született az ortodoxoktól válasz, hogy minek oda három templom? Ünnepek alkalmával minden egyes román család külön templomba megy?

– A helyi pópa azt mondta, azért kell ortodox templom a főtérre, hogyha egy román átvonul a városon, tudjon hol keresztet vetni. Nyárádszeredán nem igazán szoktak átvonulni, mert a Bekecs-hegy alján fekszik a város. A hagymakupolás honfoglalás veszélyeiről több rendezvényt szeretnénk tartani.

– Attól félnek, hogy az ország délkeleti részéről fognak önökhöz beköltözni a románok?

– Nagyon reméljük, hogy nem erről van szó, de ez is felvetődött bennünk.

– Milyen lépéseket tudnak tenni önök, az építkezés ellenzői?

– Jogszerűen csak egyet: el kell érnünk, hogy meglegyen a 2/3-os többségünk. Ha ez sikerül, akkor nem épülhet a főtéren ortodox templom.

emma