vissza a főoldalra

 2010.04.16. 

Összefogással Európába?

De jó lenne! Csak nem úgy, ahogy a szerbek akarják. A napokban ünnepeltük a vajdasági magyar érdekvédelem első politikai szervezetének, a történelmi VMDK megalakulásának húszadik évfordulóját. Az ünnepi szónokok közül többen úgy vélekedtek, hogy a vajdasági magyarság húsz évvel ezelőtti helyzete reményteljesebb volt, mint amilyen most, a küszöbön álló nemzeti tanácsi választások előtt. Akkor a vajdasági magyarság a szerb beolvasztási politika ellen egy több mint 24 ezer tagot számláló, a nemzetközi politikai színtéren is ismert és elismert demokratikus érdekszervezetben lépett fel. Ma a pártügyeskedések hálójában az Európába baktató Tadić-féle Demokrata Párt (DS) árnyékában, jelentős tájékozottsági deficittel küszködve a vajdasági magyarságnak el kell dönteni… Mit is tulajdonképpen? Elsősorban azt, hogyan viszonyuljon a nagy csinnadrattával felálló Magyar Nemzeti Tanácshoz? Legitimnek tartja-e azt, vagy sem? Vagy, hajlandó-e kiállni a tényleges magyar autonómiáért? A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) „integrációs” fél-civil listája már elkészült. A Tadić-féle Demokrata Párt (DS) magyar tagjai is fél-civil mezben futnak pályára. Pásztor a Magyar Összefogást indítja, a DS magyar listája pedig a Vajdasági Magyarként Európába nevet viseli. A DS listáján levő magyarok szándékait sajnos ismerjük. Hogy a VMSZ által vezényelt mostani politikus-civil összeboruláshoz milyen politikai tartalom társul, azt majd meglátjuk. A vajdasági magyar szavazó, ha egyáltalán elment feljelentkezni, vagy az „árvalányhajas” aláírásgyűjtés során felkerült a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) pártlistájára, majd „postai küldeményként” a magyar választói „különnévjegyzékre” is, nos, ez a vajdasági magyar szavazó választhat. Hogy mi lesz azokkal, akik sem így, sem úgy nem jelennek meg a „különnévjegyzéken”? Semmi. Nézhetik a Magyar Nemzeti Tanács körüli zajlást. A politikai szándékok közötti látható összecsapásokat, vagy a szintén érdekvezérelt iszapbirkózás mozgásait.  Különleges alkalom ez a mostani. Most először lehetünk szemtanúi valami újszerű erőpróbának. A Pásztor-féle civil listán megtaláljuk a vajdasági magyar politikai elitnek a többségi szerb hatalomhoz simuló szárnyát. A másik oldalon pedig ott vannak a magyar „értelmiségiek és vállalkozók” akik a Demokrata Párt tagjaként keresik a boldogulásukat. Láthatunk akár látványos összecsapásokat is. De, nem a magyar autonómia lesz a kampány fő témája. Annak a sorsa ezekben a körökben eldöntöttnek látszik: nem lesz belőle semmi. A Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) úgy döntött, nem vesz részt a Magyar Nemzeti Tanács megválasztásában. Az ok: a dolgok alakulása nem felel meg a törekvésnek, amelyet a Magyar Koalíció pártjai a 2008-as parlamenti választások előtt egyetértésben, a közös autonómiakoncepcióban fogalmaztak meg. Politikai trükközés következtében a most megválasztásra kerülő Magyar Nemzeti Tanács jellege szerint nem lesz legitim és legális döntéshozó testület. A Magyar Koalíció autonómiakoncepciója tényleges magyar autonómiát körvonalaz. E szerint a vajdasági magyarok kis parlamentjét a vajdasági magyar szavazók választják meg, s a testület tagjai csak magyar választóiknak tartoznak felelősséggel. Ezt az alapelvet a hatályos nemzeti tanácsokról szóló törvény nem teszi magáévá. Ezért a június 8-a után felálló nemzeti tanács továbbra sem lesz alkalmas arra, hogy feltárja, kifejezze, és adott esetben képviselje a vajdasági magyarság nemzeti önazonosságának megőrzésével összefüggő alapérdekeit. A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény meghozatala kétszakaszos eljárásban zajlott le. A 2008. októberében közzétett tervezetben még úgy-ahogy megjelennek a Magyar Koalíció autonómiakoncepciójában rögzített követelések, a 2009. júliusában előadott javaslatban viszont a szerb hatalom és a lojális magyar szakpolitikusok törölték, ami jó volt, s további degradáló megoldásokkal álltak elő. Így a törvény lehetővé tette a magyar választótestület megfelezését. Megalapozta továbbá a szerb pártok (lényegében csak a DS) jogát arra, hogy civil szervezeten keresztül listát állítva, magyar tagjain keresztül beférkőzzön a Magyar Nemzeti Tanácsba. Itt nagyon pontosan kell fogalmazni. Szomorú tény, hogy a lojális magyar szakpolitikusok valamint a VMSZ elnöke és képviselői elejétől fogva asszisztáltak a vajdasági magyarság szempontjából kedvezőtlen, a magyar autonómiakövetelések elfojtására irányuló szerb állami szintű manipulációhoz. Ezek elkészítették, azok megszavazták a törvény javaslatába beépült manipulációs rendelkezéseket. S a behódolásnak e megnyilvánulásai tudatosak voltak. A rossz törvényjavaslat megvitatásra irányuló kezdeményezéseket ugyanis a VMSZ feleletre sem méltatta. Szavazás után meg arra hivatkozott, hogy ez volt a legtöbb, amit a szerbeknél egyáltalán el lehetett érni.  Tény tehát, hogy a VMDP, és más magyar pártok meg jó néhány magyar civilszervezet kérését mellőzve a VMSZ magyar képviselői 2009. augusztusának végén megszavazták a nemzeti közösségek nemzeti tanácsairól szóló törvénynek a magyarok számára különösen kedvezőtlen változatát. Lelkük rajta.

Tény, hogy a 2008-as választásokon a Tadić-féle DS a VMSZ vezette Magyar Koalíciótól, elhódította a magyar választótestület felét. Elképzelhető, hogy a Magyar Nemzeti Tanács megválasztása során kialakuló erőviszony alapul szolgálhat egy újabb immár nem balkézre kötött Tadić-Pásztor megállapodáshoz. Ebben meghatároznák, hogy a magyar választótestület nagysága alapján, a magyarok révén megszerzett képviselői mandátumokból mennyit kell leadni a DS-nek, s mennyi maradhat meg a VMSZ-nek. Miért van erre szükség? Mondjuk ki: a DS a szerb szavazatokkal legfeljebb bandukolhatna az EU felé. Tadicnak, tekintettel a Szerbiában előállt helyzetre, a magyarokkal is olyan megállapodásra van szüksége, amelynek alapján a magyar szavazatok felével járó képviselőket eleve megkapja, a többit pedig a koalíciós partner adná hozzá a parlamentben, kötelező szavazatok formájában. Most egy ilyen megállapodás vetíti előre árnyékát.

 Ágoston András, a VMDP elnöke