|
 2010.04.30.
Téboly Thébában
(Stúdió K Színház)
A
színlap tanulsága szerint ez a szatírjáték Euripidész Bakkhánsnők
című tragédiáját veszi alapjául, de nem csupán ezt a művet,
hanem még Lukariosz, Nonnosz és még más görög költők szövegeit
is felhasználja, azonban Euripidész drámájához köthető a
cselekmény meg az összes szereplő neve. Ez utóbbi szerző
Aiszkhülosszal és Szophoklésszel együtt alkotja a nagy ókori
drámaköltő triászt. Közülük Euripidész a legfiatalabb,
Szalamiszban, a nagy csata napján Krisztus előtt 480. szeptember
23-án született és Arethuszában, 406-ban hunyt el. Összesen
92 drámát írt, ebből 18 maradt fenn, a Bakkhánsnők kései drámája,
405-ben mutatták be. Goethe megállapítása szerint ez Euripidész
legtökéletesebb darabja. Nonnosz, a Krisztus utáni 5. század
első felében alkotó, késő ókori görög szerző 48 részből
álló Dionüsziaka című hexameteres elbeszélő költeményéből
is hangzanak el részletek. Nonnosz leírja a Kadmosz által alapított
Thébának és Kadmosz leszármazottjainak, azaz a királyi családnak
a történetét. Dionüszosz anyja Szemelé, Kadmosz lánya, aki
szerelembe esett Zeusszal, az istenek fejedelmével. Ebből a nászból
született Dionüszosz. Ez a félig ember, félig isten azért
harcolt, hogy istenné válhasson. Dionüszosz
ezeknek a küzdelmeknek a során kerül szembe unokatestvérével,
Théba akkori uralkodójával, Pentheusszal. Pentheusz nem más,
mint Szemelé testvérének, Agauénak a fia. Pentheuszt azonban
megöli a Dionüszosz által összezavart fejű anyja, Agaué.
Agauét irtózatos tettének elkövetésében a Dionüszosz
jogainak elismerésért küzdő, semmitől – még a gyilkosságtól
– sem visszariadó, önkívületükben táncoló bakkhánsnők
segítik.
A
Téboly Thébában szövegét Szeredás András dramaturg állította
össze, ez a produkció nem egyedül a Stúdió K előadása,
hanem a Békés Megyei Jókai Színházzal közös darabjuk,
aminek pesti bemutatója most április 9-én volt. Az előadás
kezdetén, még mielőtt a közönség bemenne a játéktérre, két
bábu meséli el Dionüszosz isten születésének nem mindennapi
eseményeit, tudniillik Dionüszoszt nem az anyja, hanem maga
Zeusz hozta világra, ugyanis Szemelének az volt a kívánsága,
hogy szerelmük beteljesedésének pillanatában teljes isteni
mivoltában mutatkozzon meg előtte. Zeusz az embereknek mindig
villám és mennydörgés formájában jelenik meg, és szegény
leányzó – ahogy megpillantotta Zeuszt – abban a percben szörnyethalt.
Az Olümposz ura azonban a megfogant gyermeket megmentette, és a
combjába bevarrta, oda elrejtve hordta ki. Ennek az előzménynek
az elmondására szükség van, hogy a görög mitológiában kevésbé
jártas nézők is megértsék, mi miért történik. A színpadtérben
pedig azzal kezdődik a darab, hogy Dionüszosz megérkezik Thébába.
Át akarja venni a város irányítását, mert úgy érzi, ez az
ő jussa, és azt sem veszi jó néven, hogy nem tisztelik őt eléggé.
Összetűzésbe kerül Pentheusszal, aki kételkedik hatalmában.
Pentheusz maga akar utána járni, hogy tényleg ekkora befolyása
van Théba asszonyaira Dionüszosznak, ezért női ruhát ölt, és
kimegy az őrjöngők közé. Dionüszosz azonban kegyetlen bosszút
áll, vele ugyanis nem lehet kukoricázni. Elveszi Agaué eszét,
aki a szoknyába bújt Pentheuszt ellenségnek nézi, és ízekre
tépi.
A
Stúdió K előadása kitágítja és aktualizálja ennek az ókori
darabnak a mondanivalóját. Mihez van joga az uralkodónak?
Alattvalóinak élete árán is kötelessége megvédenie azt, ami
az övé? Szó nélkül át kell adnia a hatalmat csak azért,
mert egy felsőbb erő ezt kéri, sőt elvárja tőle? Ilyen csúfos
véget ér az, aki szembe mer szállni a végzettel? A mindenkori
istenek ilyen önkényesek, bosszúállók, sértődékenyek, kíméletet
nem ismerők? Ehhez hasonló gondolatok kavarognak a nagyérdemű
fejében, miközben zajlanak előtte az események,
akarva-akaratlanul észreveszi a múlt és a jelen közötti
hasonlóságokat, ezalatt kedvtelve nézi a színészek avatott játékát.
Kézdy György a rábízottakért érzett felelősségtől és az
apai fájdalomtól eltelve kelti életre a városalapító
Kadmoszt, aki elhűlve és elborzadva szemléli, mivé lesz Théba,
és unokái miként fordulnak egymás ellen. Fodor Tamás alakítja
a vak jóst, Teiresziászt, valamint rendezi is a drámát. Az
iszonyatos tettére későn ráébredő, hiszékeny Agauét Nyakó
Júlia, az öntudatos, rátarti, majd fokozatosan elbizonytalanodó
Pentheuszt Gulyás Attila, az öntelt, ellentmondást nem tűrő,
csak magával törődő Dionüszoszt pedig Nagypál Gábor személyesíti
meg. A kar tagjait Hannus Zoltán, Horváth Zsuzsa, Homonnai
Katalin, Lovas Dánielés Spilák Lajos viszi fel a színre. Németh
Ilona ma divatját követő jelmezei, Szegő György stilizált díszletei,
a Fodor Gergely tervezte hang-és fényhatások együttese, az ódon,
majdhogynem templomi zengésű szöveg, a régi görög sorstragédiák
szívbemarkolóan szomorú, de mégis a lelkeket felemelő hatása
váltja ki azt a katartikus élményt, amit a produkció megtekintése
okoz. (Felső képen: Lovas
Dániel, Nyakó Júlia, Spilák Lajos, Hannus Zoltán; alsó képen:
Fodor Tamás és Kézdy György.)
Dr. Petővári Ágnes
|
