|
 2010.08.11.
Blöff és üzlet
A Jobbik Hagyó Miklósa megtalálta a magyar
oktatásügy rákfenéjét. Nincs rovásírásoktatás. Ezt a szégyent.
Legyen azonnal kötelező a rovásírás tanítása. Sőt, minden
településnév rovásírással is legyen kiírva. A nagy látókörű
politikus bizonyosan fel is vette a kapcsolatot legtávolabbi
eltitkolt rokonainkkal a tajvaniakkal, hogy mennyiért gyártanák
le a rovásírásos táblákat. Azt írja: európai parlamenti képviselőként
kezdeményezem, hogy a magyar állam anyagilag is támogassa, hogy
a településnevek az útjelző táblákon rovásírással is feltüntetésre
kerüljenek, és azt, hogy pályázati úton adjon lehetőséget a
kormány rovásírásos emlékművek, emléktáblák felállítására.
A mellékmondatok erdejében a kulcsszó:
anyagilag. Bizony az egész Jobbik lényege ebben az egy szóban
összefoglalható. Adjunk el valamit, ha kell a kultúrát, ha
kell a népet, ha kell az országot. Cserébe vegyünk fel pénzt.
A vásárló lehet orosz, lehet szittya, de lehet zsidó is.
Mindegy. Az adásvétel tárgya pillanatnyilag a magyar kultúra.
Az 1000 éves történetű, keresztény alapokon álló Kárpát-medencei
magyar kultúrát cseréljük le valami másra, valami ködös,
keltaszerű varázslókultuszra. Valamire, aminek persze vannak előzményei,
van hivatkozása – anélkül nem lehetne belőle eladható árut
tákolni –, de ebben a mostani formájában lényegében a
magyar anyakultúra ellenében van. A magyar hagyomány, a magyar
alapjaiban keresztény/ keresztyén értékrend kicserélése tett
kísérlet nem előzmény nélküli. A hosszú sorban mindenképpen
a szocialistának nevezett időszak volt a legsikeresebb. De végül
a templomot és az iskolát – a Ceausescu-rendszert leszámítva
– nem merték lebontani, nem merték, nem is tudták onnét a népet
tartósan kiterelni, csak az intézményeket gyengíteni. Ennek az
új, rovásírásos, sámános ellenkultúrának a célja is
hasonló, kivezetni a maradék népet a templomból és az iskolából.
Kunhalmokra, jurtába vagy akármibe. Hangsúlyozni kell, hogy
természetesen nem a rovásírás, a sámánkultusz, a kunhalmok,
vagy a jurták a hibásak. Nem ezeknek a magyar kultúrában, történelemben
betöltött szerepével van a baj, sőt ezek valóban fontos értékhordozók
lehetnek. De semmiképpen sem az anyakultúra ellenében. Szegedi
javaslatában – a blöffön és az üzleten túl – ez is benne
van. Ma már nem csak rakamazi turulos hűtőmágnest árul 690
forintért, hanem az egész magyar kultúrát. Ne hagyjátok!
– bp –
|
