|
 2010.08.13.
Komoly
tervek a Tápió-mentén
Kocsi János Nagykáta polgármestere,
a Kincsem Lovaspark tulajdonosa
Négy
évvel ezelőtt nagy meglepetést jelentett, hogy a tápiószentmártoni
Kincsem Lovaspark tulajdonosa, Kocsi
János – aki magánemberként Atilla Palotájának felépítését
tervezi - megszerezte az SZDSZ egyik utolsó vidéki bástyájának
számító Nagykáta polgármesteri posztját. Az elmúlt négy évben
látványos fejlődésen keresztülment Tápió-menti város első
embere szeretné folytatni munkáját, ezért idén újból ringbe
száll a polgármesteri székért. Előző ciklusban végzett munkáját
jól jellemzi az a tény, hogy idén már az lenne a meglepetés,
ha nem ő nyerné el a városvezetői széket!
–Négy évvel ezelőtt mennyire számított arra
a nagyarányú győzelemre, amit elért?
–Nagyarányú
győzelemre semmiképpen nem számítottam, hiszen tudni kell,
hogy ellenfelem, Bodrogi Györgyné 1990-től Nagykáta polgármestere,
a Pest Megyei Közgyűlés SZDSZ-es frakcióvezetője és az SZDSZ
Országos Tanácsának tagja volt. Tizenhat esztendeje ült már a
polgármesteri székben, nehéz volt elképzelni, hogy valaki le
tudja őt győzni… Mégis bizakodtam abban, hogy győzhetek,
ugyanis sok minden rosszul működött már a városban, nagyon
sokan akarták a változást.
–Ez utóbbit ön milyen jelekből érzékelte?
–Például
abból, hogy amikor indulási elképzelésem publikussá vált,
megkerestek a tanárok, az orvosok, és a helyi vállalkozók is,
hogy támogatásukról biztosítsanak. Ez persze bizonyos kötelezettséget
is jelentett, hiszen ha ilyen sokan bíznak az emberben, annak
illik megfelelni. Családom révén magam is nagykátai kötődésű
vagyok, így ez is kötelezett arra, hogy a felkérést elvállaljam,
és végig is vigyem. Függetlenként indultam el, mert nem voltam
és most sem vagyok párttag, ugyanakkor mindenki tudta rólam,
hogy a nemzeti oldal jelöltjének számítok. Nem ígérgettem győzelmem
esetére pozíciókat senkinek sem, ám a helyi Fidesz támogatását
élveztem.
–Térjünk vissza a mába, hiszen lassan letelik
az első polgármesteri ciklusa. Milyen eredményekre büszke városvezetőként?
–Szerencsére
jócskán van mit felsorolni, ha az elért eredményekről van szó.
Városunk főterét 30 millió forintos beruházással újítottuk
fel, és ugyanakkor egy 1956-os emlékművet is felállítottunk.
Sportcsarnok és tájház létesült Nagykátán, melyek már most
is büszkeségei városunknak. Utóbbi egyébként még gyerekcipőben
jár csak, hiszen hosszú távú célunk, hogy tájházunk a Tápió-mente
természeti-, kulturális és néprajzi értékeit egyaránt
bemutassa majd látogatóinak. Ennek kialakítása időigényes
feladat, de már elkezdtük. Manapság majd’ minden önkormányzat
azzal próbálja egyensúlyban tartani saját gazdálkodását,
hogy értékesíti ingatlanjait. Mi a válság ellenére fordítottunk
ezen a tendencián, és vásároltunk ingatlanokat. Megvettük az
ÉMÁSZ egykori épületét, amelyet jócskán piaci értéke
alatt sikerült megszereznünk. Ezt az épületet a hátrányos
helyzetű gyermekek tanintézményévé tettük. Korábban ezek a
szerencsétlen sorsú gyermekek sötét, ablak nélküli helyiségben,
méltatlan körülmények között tanultak. Most saját épületük
van. Elért eredményeinkre azért lehetünk különösen büszkék,
mert 2006-ban közel félmilliárdos adósságállománnyal vettem
át Nagykáta vezetését. Még a köztisztviselők és közalkalmazottak
fizetését is egy úgynevezett rulírozó hitel révén folyósította
az önkormányzat. Emellett hitelből épültek az utak, miként a
közvilágítás korszerűsítése is a jövő terhére készült
el. Ilyen előzmények ellenére elmondható, hogy Nagykáta gazdálkodását
is sikerült helyrerakni.
–A városban járva megakadt a szemem egy
turulmadaras Trianon emlékművön is…
–Igen,
idén, a gyalázatos békediktátum 90. évfordulóján átadtunk
egy Trianon emlékművet. A tetején lévő bronz turulmadár
95 centiméter
magas, másfél méter hosszú, szárnyfesztávolsága pedig három
és fél méteres. Június 4-én, a szakadó eső ellenére ötezer
ember emlékezett országunk megcsonkítására az emlékműavatás
alkalmával. Célunk, hogy évről-évre színvonalas műsorral
emlékezzünk meg országunk trianoni tragédiájáról.
–Idén újra megméreti magát?
–Igen,
terveim szerint ismét elindulok.
–Hallva az eredményeket, aligha lehet kérdés,
hogy ismét megválasztják!
–Nem
szeretnék abba a hibába esni, hogy győztesnek képzelem magam,
miközben még a kampánynak is csak az elején járunk. Az
viszont kétségtelen, hogy kilátásaim sokkal jobbnak tűnnek,
mint négy évvel ezelőtt voltak.
–Tételezzük most fel mégis, hogy nyer. Ez
esetben milyen célokat szeretne megvalósítani a második
ciklusban?
–Bölcsőde-építés
és óvoda-felújítás szerepel a terveim között. A Váci Mihály
Általános Iskolát és a Mátray Gábor Általános Iskolát
egyaránt szeretnénk felújítani, utóbbit pedig még bővíteni
is tervezzük. Szeretném, ha a Csonka közben lévő Ipari
Szakiskola a harmadik évezred szakmunkásképző intézetévé
fejlődne fel. Állandóan azt hallani, hogy hiány van a képzett
szakmunkásokból, ami igaz is. Éppen ezért jó volna, ha Nagykáta
élen járna ennek a problémának a megoldásában, és szakképző
iskolája magas szintű szakembereket tudna képezni. Bicikli-út
és körforgalom építése is része a programomnak, miként az
is, hogy a most még szanaszét lévő hivatali részeket egyesítsük
egy új, minden igényt kielégítő épületben! Ennek felépítése
is nagy álmom. Látható tehát, hogy cél az van épp elég.
–Ez utóbbi mondata nemcsak polgármesterként
igaz önre, hanem magánemberként is. Mint a tápiószentmártoni
Kincsem Lovaspark tulajdonosa, szeretné felépíteni Atilla Palotáját!
Ez gigantikus tervnek tűnik, kérem, meséljen erről bővebben!
–Honnan
kezdjem?
–A legelejéről! Például onnan, hogy mit keres
Atilla Palotája éppen Tápiószentmártonban?
–Atilla
eredeti fapalotájáról a bizánci illetőségű Priscos Raethor
leírásából tudhatunk, aki a kelet-római birodalom által
Atilla nagykirályhoz küldött követ, Maximos hivatalos kísérője
volt. Leírása szerint éppen valahol a
mai Tápiószentmárton
környékén lehetett a hunok királyának szálláshelye. A
mai Kincsem Lovaspark
területén – amely a Blaskovich család birtoka volt egykor –
találták meg 1924-ben a híres szkíta aranyszarvast is! Ez is
azt támasztja alá, hogy Atilla egykor valóban itt székelhetett.
Az ásatásokat akkor maga Blaskovich Ernő finanszírozta, az
aranyszarvas pedig, mint rendkívüli jelentőségű régészeti
lelet, a Nemzeti Múzeumba került. Jelenleg is ott van kiállítva.
–A palotáról mit tudni? Vannak rajzok, leírások
a méretéről, formájáról?
–Az
eredeti kinézetéről semmit nem lehet tudni, mert a meglévő leírások
szegényesek, nem tartalmaznak információkat a királyi palota külsejéről.
Hayde Tibor Ervin építész barátomat felkértem arra, készítse
el Atilla Palotájának terveit. A kézzelfogható leírások hiánya
ellenére ezt a munkát igen magas színvonalon végezte el. Bár
nem a történelmi hűségre való törekvés volt az elsődleges
cél, természetesen a kor építészeti elemeiből készül majd
el a palota.
–Mikor indulnak a munkálatok?
–Boldog
lennék, ha jövőre, 2011-ben elkezdődne a palota építése. Ez
elsősorban a pénzen múlik, hiszen hatalmas összegbe kerül a
kivitelezés. A palota megépítéséhez szükséges beruházás
összértéke eléri a hétmilliárd forintot.
–Ez horribilis összeg. Megtérülhet egyáltalán?
–Elvégeztük
a számításokat ezzel kapcsolatban. A beruházás hétmilliárdos
összege valóban horribilis összeg, ebben igaza van. Ám a
Kincsem Lovasparkba jelenleg – Atilla Palotája nélkül is –
évi százötvenezer látogató érkezik. Atilla Palotája ötször
ennyi, azaz évi hétszázötvenezer látogatót lenne képes
fogadni. Ha ennek a létszámnak csak a fele jönne el hozzánk évente,
már akkor is tíz éven belül megtérülne a befektetett összeg.
A palota engedélyezési terve már elkészült, a munka elvileg jövőre
megkezdhető lenne. Nagyon bízom az új kormányban, és annak
turizmust felkaroló elképzeléseiben. Pályázni fogunk, ahol
csak érdemes, és az újjáéledő Széchenyi-terv is segíthet céljaink
megvalósításában.
–Mi volna tulajdonképpen a jelentősége, a
mondanivalója Atilla Palotájának?
–Ha
elkészül, annak gazdasági és lelki értelemben is nagy jelentősége
lesz. Ez a két dolog általában köszönőviszonyban sincs egymással,
ám itt mégis együtt kell említeni a kettőt. Gazdasági értelemben
azért lesz komoly jelentősége, mert Közép- és Kelet-Európában
egyetlen, úgynevezett történelmi témapark sem üzemel. Márpedig
térségünk, és különösen hazánk történelme, múltja
igenis lehetővé tenné ilyen témaparkok létrehozását.
Terveink szerint Atilla Palotája egy történelmi és turisztikai
témapark lesz, amely egyben az első is lesz térségünkben. Itt
a lehetősége annak, hogy olyan történelmi témát ragadjunk
meg, amely világszerte ismert, és sokak által érdekesnek
tartott.
–És a lelki oldal?
–Nekünk,
magyaroknak különleges a viszonyunk Atilla nagykirályhoz. Én még
nem találkoztam olyan emberrel, aki ne ismerné a nevét, és ne
fordulna érdeklődéssel az élete iránt. Atilla Palotája
egyfajta nemzeti zarándokhellyé válhat. Olyan hellyé, amely
lehetőséget nyújt minden érdeklődőnek arra, hogy kulturált,
méltó körülmények között ismerje meg ennek a páratlan történelmi
személyiségnek az életét. Terveink szerint Atilla Palotája életre
kelti a nagykirály korának mindennapjait. Ezzel lehetőség nyílik
arra, hogy jobban megismerjük múltunkat, gyökereinket, márpedig
e nélkül nincs nemzeti megújulás sem. Azt vallom, hogy a múlt
megismerése nemzetünk jövője szempontjából is komoly jelentőséggel
bír! Ezért érzem fontosnak, hogy megvalósuljon Atilla Palotája!
Kovács
Attila
|
