vissza a főoldalra

 

 

 2010.08.13. 

Az Antall-kormánytól az ATV-ig
A Nemzeti Üdülési Alapítvány

A pénzügyi törvénycsomag elfogadásával a második Orbán-kormány leállította a döntéshozatali folyamatot a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány előző kormányok idején kinevezett alapítványi kuratóriumában is. Ezzel egy újabb szocialista pénzszivattyú továbbélését akadályozták meg.

Az előző kormány idején kinevezett kuratórium önálló televíziócsatornát alapított volna, a hivatalos magyarázat szerint a hazai turizmus népszerűsítésére. Az Orbán-kormány megakasztotta a tervet. „Az egész szocialista politika benne van ebben a történetben” – vélekedett Soltész Miklós. Idén 3,2 milliárd forint ment volna szociális támogatású üdülésre, ezzel szemben pedig 4 milliárd forintért akartak – hát, szép szóval – gründolni maguknak egy tévét – mondta az államtitkár. Mindenki következtet, hogy mire szerették volna használni a csatornát . A műsorszolgáltató egy olyan cég lett volna, amelyet az üdülési alapítvány két saját cége alapított. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke, Pataki Péter szerint a tévéadó létrehozása egy hosszú távú befektetés lett volna, mely a későbbiekben azt eredményezte volna, hogy még több pénz jut az üdültetésre. Az üdülési alapítvány a kormányváltás előtti hónapokban egymilliárd forintos vállalkozási szerződést kötött az ATV-vel egy turisztikai témájú műsor gyártására és sugárzására. Ezt a megállapodást is megvizsgálná az Orbán-kormány az alapítvány működésének ellenőrzésekor.

De göngyölítsük fel az egész történetet. Vizsgáljuk meg, hogyan lett egy üdülési alapítvány a szocialisták médiaszponzora.

 Leisztinger Tamás és a Nemzeti Üdülési Alapítvány története

(I. rész)

Egy privatizáció történetét rögzítette az Eravis Rt. és a Hunguest Rt. titkos szindikátusi szerződése. A szakszervezeti üdülővagyont kizárólagosan kezelő Hunguest Rt. létrehozott egy leányvállalatot (Hunguest Hotels Szállodaipari Rt.), apportok révén kistafírozta, majd pályázat nélkül, az általa kiválasztott Eravis-nak adta.

Sajtóhír: őrizetbe vett Hunguest-vezetők

Az ORFK nyomozói házkutatást követően, őrizetbe vették a Hunguest Rt. volt vezetőit, K. Imrét és K. Csabát, valamint a cég gazdasági szakemberét, J. Miklóst . Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel gyanúsította őket a rendőrség.

A több mint egymilliárd forintos károkozás a volt szakszervezeti üdülővagyon hasznosítása során következett be. A Hunguest Rt.-t a volt szakszervezeti üdülővagyon kezelésére hozta létre a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány kuratóriuma.

K. Imrét és K. Csabát egy másik ügyben is kihallgatták a BRFK-n, gyanúsítottként. A Hunguest vezetői ellen a BRFK csalás kísérletének alapos gyanúja miatt rendelte el a nyomozást. A BRFK 1999 őszén jogtalanul kiállított teljesítési igazolás miatt nyomozott. A Hunguest egy céget bízott meg 200 millió forintos sikerdíjért a Hotel Rózsadomb eladásával, az üzlet nem jött létre, ennek ellenére igazolták a munka elvégzését. Kár csak azért nem érte a céget, mert a Hunguest számláján nem volt számottevő készpénz.

Egy titkos szindikátusi szerződés a Hunguest Nemzeti Üdültetési és Vagyonkezelői Rt., a Hunguest Hotels Szállodaipari Rt., a Hunguest Management Tőkebefektetési Kft., valamint az Eravis Szálloda és Vendéglátó Rt. továbbá az Eravis Szálloda és Vendéglátó Rt. által vezetett Konzorcium (tagjai: Pannon Váltó Rt., Aquincium Rt., és a Konzorcium képviseletét ellátó Eravis), között jött létre. A helyzetet tovább bonyolította, hogy a szerződéskötés idején a többségi, illetve elsőbbségi részvénytulajdon révén a Konzorcium mindhárom cége a háttérben meghúzódó Arago Rt. – korábbi nevén: HB Westminster II Kárpótlásjegy-befektető Rt. – ellenőrzése alatt állt.

A szerződést aláíró személyek a névtelenség homályába vesztek, mivel a kézjegyükkel szentesített szerződés nem rögzítette a szerződést kötő cégek képviselőinek nevét! Az aláírások zöme olvashatatlan kriksz-kraksz volt a szerződés végén. (Egyedül az Aquincum Rt. nevében aláíró személy – Gál István – neve volt betűzhető, ám ennél több róla nem derült ki.)

Volt tehát egy fantomok által aláírt titkos szindikátusi szerződés, amely elöljáróban leszögezte:

„A Hunguest Nemzeti Üdültetési és Vagyonkezelő Részvénytársaság (a továbbiakban Hunguest Rt.) Rt. és a Hunguest Hotels Szállodaipari Rt. (a továbbiakban: Társaság) kijelenti, hogy a Társaság 100 %-os részvénypakettjének a kizárólagos tulajdonosa. A Társaság jegyzett tőkéje az 1966. augusztus 2. napján elhatározott alaptőke emelés következtében 850.000.000 Ft . A hivatkozott alaptőke emelés során a Hunguest Rt., mint Alapító a Társaságba apportálta a kizárólagos tulajdonában lévő, a Hunguest Csoporthoz tartozó 35 szállodát üzemeltető 25 kft. 100 százalékos üzletrészét. A felek megállapítják továbbá, hogy a Társaság jogelődje a Hunguest Loft Fejlesztési Kft., a Társaság átalakulással jött létre.”

 A történet közérthetően és dióhéjban: A Hunguest Rt. a rendszerváltás idején alakult. Létét a politikának köszönheti: az Antall-kormány azzal az alig titkolt szándékkal, hogy megtörje a magukat átmentő állampárti szakszervezetek jogosítványait, 1992 szeptemberében „közös megegyezéssel” elvonta, majd a Magyar Nemzeti Üdültetési Alapítvány égisze alatt egyesítette a szakszervezeti üdülővagyont.  Az alapítvány, az akkor (könyv szerint), 4.8 milliárd forintra értékelt vagyon működtetésére létrehozta a Hunguest Nemzeti Üdültetési és Vagyonkezelő Részvénytársaságot.

Az Antall-kormány konstrukciója alapján a szállodák tulajdonjoga a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány birtokában maradt, „egyéb” ingatlanokat (telkeket), „nem szállodai” épületeket, azonban a „kedvezményes üdültetés eredményes működtetése érdekében” a Nemzeti Üdültetési és Vagyonkezelői Rt.-be apportálták. A szóban forgó szindikátusi szerződés megkötését megelőzően, 370 nem szállodai ingatlan illetve telek tulajdonjoga vándorolt át ily módon a Hunguest Rt.-be, 3 milliárd 730 millió forint (könyv szerinti) értékben.

De nem csak gazdagodott, hanem szervezetileg is látványosan átalakult a Hunguest Rt.: 1995 végén már több tucatnyi kft. működött az égisze alatt, öt leánycég tulajdonjogának 50 százalékával azonban már nem ők, hanem a partnerek rendelkeztek. Működőképességüket az anyacég közel 400 millió forintos tőkeinjekcióval javította. (Ebben az időszakban született a Hunguest Loft Fejlesztési Kft. is, amely később, Hunguest Szállodai Részvénytársasággá, a szindikátusi szerződésben pedig Társasággá alakult.

Az Antall-kormány elképzelései szerint a vagyonkezelő Hunguest Rt.-nek egy olyan speciális utalványrendszer bevezetését kellett kidolgoznia, amely révén állampolgári jogon – kedvezményesen üdülhettek volna a szakszervezeti tagsággal nem bíró nyugdíjasok, munkavállalók, sőt még a munkanélküliek is.

A meghirdetett koncepció alapján a Hunguest Rt.-től megvásárolható üdülőutalvány árának 50 százalékát az állampolgárok, illetve a munkahelyeik, cégeik, a másik felét pedig a költségvetés fizeti. A kormány, és mindenkori utóda azóta is, évről-évre állja a szavát. 1998-ban például 800 millió forintot különítettek el az üdültetés támogatására, és a következő évi tervezetben sem szerepelt kevesebb.

 1996. augusztus 2-án a Hunguest Rt. a Hunguest Loft Fejlesztési Kft. jogutódjaként létrehozta – 20 millió forint alaptőkével – Hun-guest Hotels Szállodai Rt.-t, amelybe 830 millió forint értékben apportáltak 36 szállodát, s velük a szállodákat üzemeltető 25 Kft.-t is. (Akkori szakértői becslés szerint a 830 millióra becsült szállodák és kft-k valós értéke közelebb állt a 10 milliárd forinthoz, mint az egyhez). A megállapodás szerint a költségvetésből esztendőnként “járó” 800 millió forintos állami támogatás rendelkezési joga is az Rt-t illette. Négy hónap múlva, pályázat nélkül, a titkos szindikátusi szerződés szerint az Eravis 700 millió forintért megvette a Hunguest Hotels Szállodai Rt. 850 millió forintos részvénycsomagjának 50 százalékát. (A közvéleményt és a sajtót pedig arról tájékoztatták, hogy tisztességes, a piaci viszonyoknak megfelelő üzlet köttetett, mert a 425 milliós névértékű részvénycsomag 164,7 százalékon cserélt gazdát.)

Ezt követően tőkeemelést hajtottak végre, melynek révén a Hunguest Rt. további 611 millió forinttal gyarapította a Társaságot. (Az Eravis 611 milliós tőkeemelését, a papírra vetett szerződés szerint, 364 millió forint készpénz, és egy 265 millióra /túl/becsült, volt munkásszálló /Csepel, Tejút u. 1./ fémjelezte.)

 Úgy tűnt, hogy a Hunguest Rt. és az Eravis, fele-fele arányban “igazságosan” megosztozott a Társasággá keresztelt cégen, csakhogy a titkos szindikátusi szerződésben megjelent a harmadik fél, a Hunguest Management Kft. és

„A Felek megállapodnak, hogy a Hunguest Rt. átruházza a Hunguest Management Kft. részére a kizárólagos tulajdonában lévő szavazati jogot biztosító 36 törzsrészvényt 36 millió forint névértékben...”

A Management Kft. ügyvezetője, és az Eravis-birodalom “agytrösztje”, ugyanaz a személy: Leisztinger Tamás.

A Hunguest Rt. vagyonának átcsoportosítása ezzel azonban nem ért véget.

„A szerződő felek megállapodnak és tudomásul veszik, hogy a Hunguest Rt. átruházza 84 millió Ft vételár ellenében a Hunguest Travel Nemzeti Üdülési és Utazási Iroda Kft. 100 %-os üzletrészét a részére. A szerződő felek megállapodnak és tudomásul veszik, hogy a Hunguest Rt. átruházza a könyveiben 146.900.000 Ft értéken nyilvántartott 7.500 darab Cirrusz Rt. bemutatóra szóló törzsrészvényét 146.000.000 Ft értéken a Társaság részére. A szerződő felek megállapodnak és tudomásul veszik, hogy a Hunguest Rt. átruházza a H&H Hotel Service Kereskedelmi Kft. 50 %-os üzletrészét névértéken a Társaság részére.”

A titkos szindikátusi szerződés megváltoztatta a pénz áramlásának rendszerét is: a korábbi alapítvány – Hunguest Rt. – a szállodákat üzemeltető kft. szerződéses láncolat helyét az alapítvány – Hunguest Rt. - Társaság (Hunguest Hotels Rt.) – a szállodákat üzemeltető kft.-k szerződéses láncolata foglalta el.

(A Hunguest Hotels Szállodai Rt. 1996 évre 5,5 milliárdos árbevétel mellett, 300 millió forint adózási előtti nyereséget prognosztizált, és további 300 milliós, ingatlanok értékesítéséből származó nyereséggel is számolt.)

„A felek megállapodnak, hogy a Társaság által irányított, korábban kizárólag a Hunguest Rt.-hez tartozó szállodákat üzemeltető kft.-k üzemeltetési management szerződést kötnek a Társasággal. A szállodákat üzemeltető kft.-k e szerződés alapján 1997. január 1-től kezdődően később meghatározandó számítás szerinti árbevételük után összesen 13 százalékos üzemeltetési management díjat + Áfát kötelesek a Társaság részére megfizetni. A szerződő felek megállapodnak, hogy a Társaság a Hunguest Rt.-vel haszonbérleti szerződést köt. A Társaság 1997. január 1-től kezdődően a Hunguest Rt. felé haszonbérként az ingatlanok üzemeltetéséhez kapcsolódó áfa-nélküli árbevétele után számított 4 %-ot fizet.”

 „A szerződő felek megállapodnak abban, amennyiben a Hunguest Travel tartozásai a Hunguest Rt. felé nem kerülnek rendezésre, úgy a Hunguest Rt. a tartozást rendezi, vagy a 4 %-os haszonbérleti díj terhére a tartozást egyenlegezik visszatartás formájában.”

És egy gáláns passzus:

„A felek megállapodnak, hogy az 1996-os naptári évben a Társaság által irányított kft.-knél, valamint a Társaságnál képződő adózás utáni eredményt a Hunguest Rt. nem vonja el osztalékként, hanem az egyes társaságok eredménytartalékába helyezi.”

A szerződésből természetesen a garanciák sem hiányoznak.

„Amennyiben a Társaság irányítása alatt álló kft.-k összesített pénzállománya 1997. január 31-i főkönyvi kivonata szerint 1.100.000 000 Ft alatt marad, a Hunguest Rt. a hiányzó részt köteles pótolni.”

A titkos szindikátusi szerződés leszögezi:

“A Hunguest Rt. szavatolja, hogy a Társaság tulajdonában lévő kft.-k mindegyike a Társaság 100 %-os tulajdonában vannak, mindegyik kft. 100%-os üzletrésze per-, igény-, és tehermentes. A szavatossági jog biztosítására a Hunguest Rt. vállalja, hogy hibás teljesítés esetén 8 napon belül 50.000.000 Ft átalány kártérítést fizet az Eravis Rt. részére. A Hunguest Rt. az átalány kártérítés összegét tudomásul veszi, és erre vonatkozó megtámadási jogról lemond. Az Eravis Rt. az átalány kártérítést meghaladó kárát követelheti. A Társaságnak a Hunguest Rt.-vel szemben fennálló kártérítési igénye nem csökkenthető a Hunguest Rt. által az Eravis Rt.-nek kifizetett átalány kártérítés miatt.”

Végül, de nem utolsósorban: a titkos szindikátusi szerződés aláírói gondoskodtak arról, hogy ne lehessen a szerződésben foglaltakat büntetlenül megváltoztatni.

„A felek rögzítik, hogy jelen szindikátusi szerződés és annak alapján az Eravis Rt.-nek a Hunguest Hotels Rt.-be történő befektetése, valamint a Hunguest Rt.-től történő részvényvásárlás célja, értelme és feltétele, hogy a Hunguest Hotels Rt. legalább 16 évig háborítatlanul rendelkezzen a szállodák használati, hasznosítási és üzemeltetési jogával haszonbérleti szerződés keretében. A Hunguest Rt. szavatolja, hogy a Hunguest Hotels Szállodaipari Részvénytársaságot jelen szerződés aláírásától számított legkevesebb 16 éven keresztül (2013. március 26-ig) megilleti a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvánnyal kötött megállapodás alapján biztosított szálloda használati, üzemeltetési jogok a haszonbérlet keretében. Amennyiben a jelzett 16 éves időtartamig az ingatlanok közül valamelyikre nézve a használati, üzemeltetési, haszonbérleti jogok, illetve jelen szerződésben biztosított haszonbérlet nem vagy csak korlátozottan állnak a társaság rendelkezésére, akkor azt azonos értékkel vagy azonos értékű használati viszonnyal a korlátozás, illetve a megszűnéstől számított 30 napon belül a Hunguest Rt. köteles kompenzálni, vagy a Társaság részére az érintett ingatlan szállodai üzemre alkalmas (a felszerelési és berendezési tárgyakkal együtt értendő) forgalmi értékét pénzügyi megváltásként 30 napon belül megfizetni. Amennyiben a kompenzációs kötelezettségének a Hunguest Rt. nem tenne eleget, úgy a Ptk. szabályai szerint tartozik felelősséggel a Társaságnak és a Társaság részvényeseinek minden olyan kárért, amely abból származik, hogy a szál-lodák nem vagy csak korlátozottan állnak a Társaság rendelkezésére.”

– Ez az ügylet az első része annak a folyamatnak, amely a menedzsment számításai szerint a szállodalánc felújításához szükséges 10-15 milliárd forint hitel és tőke bevonását célozta – összegezte a tranzakció lényegét Kovács Imre, a Hunguest Rt. elnöke és a Társaság elnök-vezérigazgatója.

– Mostanra értek be a csoportnál zajló racionálási törekvések – nyilatkozta a tranzakcióról Képes Csaba, a Hunguest Rt. vezérigazgatója, a Társaság igazgatója.

A Hunguest Rt. és az Eravis közötti tranzakcióval kapcsolatban a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány kuratóriuma állítólag nem is tudta mi történt a Hunguest Hotels Rt. és az Eravis között, pontosabban csak a sajtóban megjelent híreket ismerjük, erről az ügyletről – nyilatkozta Bányai Judit, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány titkára.

– Bár az alapítvány tulajdonosa a Hunguest Rt.-nek, a leányvállalatok megalakítása óta az ellenőrzés elég kétséges – ismerte el Bérces Anna, az Alapítvány kuratóriumának tagja, a Hunguest Rt. felügyelő bizottságának elnöke, aki a Pénzügyminisztérium Társadalmi Kiadások Főosztályának helyettes vezetője is.

Az alapítvány kuratóriumának néhány tagja vizsgálatot is kezdeményezett. Úgy vélték:

„Ez a szindikátusi szerződés tipikus példája a közvagyon átjátszásának. Egy jó társasági szerződés ugyanis minden esetben tartalmazza, miként kell az értékelést elvégezni az üzletrész eladása során. Ebben a szindikátusi szerződésben azonban nyoma sincs a reális értékbecslésnek és a kölcsönös előnyöknek. A csodálatos környezetben lévő lillafüredi Palota Szálló például már önmagában többszörösét éri a vételárnak. De nem volt pályázat sem. Az üdülővagyont a köz vagyonának kezelésével megbízott Hunguest Rt. vezetőinek közreműködése révén az Eravis suba alatt, bekebelezte. Az Alapítvány tulajdonjoga már csak névleges. A rászorulóknak szánt állami milliók útja és felhasználása is teljes egészében ellenőrizhetetlen.”

A Hunguest Rt., a Társaság és az Eravis vezetői, jogászai szerint ellenben semmiféle törvénysértés nem történt, mondván:

“A Hunguest Nemzeti Üdültetési és Vagyonkezelő Rt. alapító okirata csak a vagyonkezelői Rt. tulajdonosi struktúrájával, tőkeemelésével kapcsolatos döntéseket köti az alapítvány kuratóriumának előzetes hozzájárulásához, a szóban forgó ügylet azonban nem a vagyonkezelési Rt., hanem csak a leányvállalatának a tulajdonviszonyait módosította. Arról nem is szólva, hogy a Hunguest Rt. és a Társaság jogi értelemben, nem állami közvagyont, hanem egy magánalapítvány vagyonát kezeli, így a közbeszerzési törvény nem vonatkozik rá, tehát a pályázat kiírása sem volt kötelező.”

 Sajtóhír: Fellebbez az ügyészség - Szabadlábon a Hunguest-ügy három gyanúsítottja

Nem osztotta a Hunguest-ügyben őrizetbe vett gyanúsítottak előzetes letartóztatását indítványozó ügyészség aggodalmát a Fővárosi Bíróság, amely szerint nem áll fenn a szökés és elrejtőzés veszélye, vagyis szabadon kell engedni a hűtlen kezeléssel gyanúsított Kovács Imrét, Képes Csabát és Jávor Miklóst.

A Hunguest vezetőit több mint egymilliárd forint vagyoni hátrány okozásával gyanúsítja a rendőrség. Sódor István, a Fővárosi Főügyészség vezetője elmondta: az ügyészség szerint a szökés veszélye fennáll, ezért fellebbeznek a bíróság döntése ellen. A büntetőügy hátterében az áll, hogy a volt szakszervezeti üdülővagyonnal gazdálkodás során a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványt milliárdos vagyonvesztés érte. A több mint 360 üdülő- és egyéb ingatlan vagyonkezelésével az alapítvány 1993-ban saját cégét, a Hunguest Rt.-t bízta meg. A cég húsz évig kezelhette volna a vagyont az alapítvány kuratóriumának felügyeletével, ám a Hunguest az ingatlanok egy részének használati jogát bevitte egy olyan társaságba, amelyben csak kisebbségi tulajdonosi pozícióba került.

A Hunguest Hotels nevű társaságban a többségi tulajdonos az Arago csoporthoz tartozó Eravis konzorcium (Eravis Rt., Pannon-Váltó Rt., Aquincum Rt.) lett, amely 611 millió forintot fektetett be az üzletbe, az alapító 1,2 milliárd forinttal emelte meg a Hunguest Hotels tőkéjét.

1996 decemberében a Hunguest Hotels igazgatóságának – Kovács Imre, Képes Csaba, Jávor Miklós – döntésével 1,1 milliárd forint összértékben 16 éves futamidejű kötvényt bocsátott ki az Rt., amelyet az Eravis konzorcium tagjai jegyeztek le a kibocsátónak kedvezőtlen kamatfeltételekkel.

A nyomozó hatóság adatai szerint a kötvénykibocsátás „minden gazdasági célszerűséget nélkülözött”, 2000 december végéig 1,1 milliárd forintos kárt okozott a Hunguest Hotelsnek.

(Folytatjuk)