|
 2010.08.20.
Valószínűleg szeptemberben találkozik
a pápával Schmitt Pál
Meg kell találnunk
újra a saját utunkat címmel interjút készített Szerdahelyi
Csongor az Új Ember ünnepi duplaszámában az új köztársasági
elnökkel, aki elmondja: „Úgy tűnik, szeptemberben módom lesz
ellátogatni a Vatikánba, miután hivatalos látogatást teszek
valamennyi szomszédos országba, ahol magyarok is élnek.” A köztársasági
elnök közölte: a vatikáni magánkihallgatáson a pápa áldását
kéri majd a magyar emberekre és államfői munkájára. Schmitt
Pál azt is elmondta: beiktatása óta már találkozott Erdő Péter
bíborossal, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökével,
és segítségét kérte munkájához.
Schmitt Pál
kifejti azt is, hogy azért szorgalmazza a kereszténységre és a
Szent Koronára való utalást az új alkotmányban, mert bár a
magyarság gyökerei messze nyúlnak vissza, de az első biztos
kapaszkodónk a kereszténység felvétele és államalapító királyunk
tevékenysége. „Az európai országok alkotmányainak legalább
fele utal a keresztény gyökerekre – mondta az elnök. –
Osztom azt a nézetet, hogy az európai identitásnak három pillére
van. A görög kultúra, a római jog és a keresztény erkölcs
és etika.”
Személyes hitéről,
valláshoz való viszonyáról a következőket mondta: „Van egy
internetes szolgáltatás, amelyre még spanyolországi diplomáciai
szolgálatom idején iratkoztam fel, Napi evangélium a neve. Később
ezt magyarul is megtaláltam. Nem múlik el úgy nap, hogy el ne
olvasnám az egyház által aznapra rendelt evangéliumot. Ez az
egyik biztos kapaszkodóm az életben. A gyerekeimnek is ajánlottam
és az összes ismerősömnek tovább szoktam küldeni a nekem
reggel hatkor érkező szentírási részt. Nagyszerű ezzel
kezdeni a napot, mert rövid meditációban van része az
embernek, mielőtt a mindennapi gondokkal, forgataggal szembe kell
néznie.”
Az elnök
katolikus családból származik. „Szüleim is nagy gondot fordítottak
arra, hogy templomba járjunk, hogy a szentségeket felvegyük,
esténként és étkezések előtt imádkoztunk. Gyermekkoromban a
Németvölgyi úton laktunk, és a közeli felső-krisztinavárosi
templomba jártunk misére. Hosszú ideig ministráltam is, és a
templomi kórusban is énekeltem. Évek óta a máriaremetei
templomba járunk misére.”
Schmitt Pál
szerint viszsza lehet vezetni Szent Istvánig a magyar alkotmányozást.
„A távozó király a fiára, a trónörökösre olyan
testamentumot hagyott az Intelmekben, amely máig érvényes módon
kifejti, hogyan képzeli az ország további sorsát, irányítását.
Nagyon jó lenne, ha minden magyar legalább egyszer elolvasná.
Csak legfontosabb megállapítását hadd idézzem: Minden ember
egyenlőnek születik. Ezer éve íródott, de a modern Európa se
tud ennél pontosabban fogalmazni”.
A katolikusok társadalomformáló
szerepéről többek között a következőket mondta az elnök:
„Meggyőződésem, hogy nagy szerepük van a nemzeti összetartozásban
és a nemzeti centrum széleskörű kialakításában a hívő
embereknek. Az oktatás, a nevelés, a kultúra, a hagyományápolás,
az idősek és elesettek segítése, ápolása vagy legutóbb az
árvízkárosultak támogatása terén a katolikus hívek nagyon
értékes munkát végeznek szerte az országban. Nagyra értékelem
áldozatos életüket, közösségteremtő és működtető kezdeményezéseiket.”
(Forrás: MK)
|
