|
 2010.08.20.
Az Antall-kormánytól az ATV-ig – az
Arago-sztori
Nem csináltak
velem rossz üzletet – mondja Leisztinger
egy hetilapnak 1998 telén. Dehogynem!
1997 végén
jelent meg az újságokban a hír: az Eravis Rt., megvásárolta
az egykori SZOT-szállókat üzemeltető Hunguest Hotels Rt. részvényeinek
ötven százalékát. Az Eravis Rt. többségi részvénypakettje
nem sokkal korábban került az Arago Rt. birtokába. Az 1956-ban
alapított cég Építőipari Szolgáltató Vállalat néven volt
ismert, és munkásszállókat, konyhákat, büféket, katonai
kantinokat, valamint az azokat kiszolgáló mosodát, hidegkonyhát
és cukrászdát üzemeltetett. Az Eravis nevet 1990-ben vette
fel, társasági formában 1992-től működött.
Az Arago Rt.
egyetlen esztendő alatt bukkant
elő a semmiből s több milliárd forintot tudott megmozgatni,
nevét egy XIX. századi
francia matematikus nevéről kapta.
Leisztinger Tamás
volt az ötletgazda. 1997-ben már az Arago Rt. elnök-vezérigazgatója,
az Eravis Rt.-ben pedig az igazgatóság elnöke. Leisztinger
taxizott egy darabig egy ócska Ladával, de ennél jóval többre
vágyott. A csúcsra kívánkozott. Aztán nem sokkal később révbe
is ért, és az ország egyik leggazdagabb embere lett. Jókor
volt jó helyen? Ő is?
Két villamosmérnök
társával, és a mintegy százezer forintos készpénzvagyonukkal
(!) 1994 őszén megalapították a HB Westmister l nevű részvénytársaságot.
Az induló cég alaptőkéjét egymilliárd forint címletértékű
kárpótlási jegy alkotta! Egy hét sem telt bele, és úgy jött
össze az egymilliárd, hogy Leisztingeréknek szinte egy fillérjükbe
sem került. A sikeren felbuzdulva 1995 nyarán elindították a
HB Westmister II-t, amely már másfélmilliárd forint névértékű
kárpótlási jegyet cserélt be saját részvényre. Ebből
alakult ki az Arago Befektetői Holding Rt. Ezzel aztán már
szemrebbenés nélkül neki lehetett vágni a tőzsdei cégek felvásárlásának.
Ezt is tették, és ismét bejött nekik. A mindenségit !
Az ÁPV Rt.
ugyanis éppen jókor, 1995 októberében hirdette meg az Eravis
Rt. másfélmilliárd forint értékű részvényeinek eladását.
Leisztinger Tamás vett egy mély lélegzetet és belevágott az
üzletbe. És megint nyert. De akkor már ennyivel nem érte be: a
valóságos szállodabirodalmat üzemeltető cégben többségi
tulajdonlásra törekedett. Ámítja a HVG a nagyérdeműt.
Az ÁPV Rt. ajánlata
révén a HBW II. Rt.-ből átalakult Arago Rt. által lejegyzett
365 millió forint értékű kárpótlási jeggyel Leisztinger
csak 12,4 százalékos részesedéshez jutott. Ezért aztán sorra
megkereste az Eravis Rt. többi részvényeit megszerző önkormányzatokat,
valamint intézményeket, és a pakettjeiket egyenként felvásárolta.
Így végül ő lett a főnök.
Üzleti taktikájáról
Leisztinger Tamás 2000-ben a Portfóliónak:
„Csendben,
halkan, olcsón. Nincsenek olyan irányelveink, hogy csak egyes
iparágakra koncentráljunk, a cél szüli a stratégiát. Ha találunk
egy olyan célpontot, amelyik minden szempontból megfelelő,
akkor azt nem hagyjuk elmenni magunk mellett".
Leisztinger a Népszavának
2000-ben. (Ez a lap egyébként állítólag a szakszervezet lapja
lenne, a vagyon lenyúlásról egy szava sem volt Leisztingerhez.)
„Az Arago
vagyonkezelői tevékenységet folytató különleges társaság,
ezért üzletpolitikájukról és részesedéseikről nem kívánnak
beszélni. Ezen a meghallgatáson kiderült az is, hogy az Arago részvényeket
nem akarták bevezetni a tőzsdére. A cég csak azért döntött
papírjai tőzsdére vitele mellett, mert erre a jogszabályok kötelezik”.
Leisztinger Tamás
cége 1996 augusztusában vette fel az Arago Rt.
nevet, székhelyét pedig áttette az Eravis Rt. Bartók Béla
úti székházába. Az Arago vezetői közül sokan egyúttal az
Eravis tisztségviselői is. 1997-re azonban már tizenhatezer
kisrészvényes és két nagyobb részvényes, a Csécsey Béla
szabaddemokrata polgármester által irányított józsefvárosi
önkormányzat, valamint Nagykanizsa megyei jogú város önkormányzata
is részese lett Leisztinger Tamás nagy álmának, az Aragonak.
MSZP és SZDSZ-kormány alatt egyre simább lett előtte az út.
Nahát !
A Népszabadság
1997-ben az Aragoról:
„A
Hunguest-tranzakció Leisztinger Tamás elmondása szerint Karikás
Györgynek, az Eravis Rt. vezérigazgatójának köszönhető. Az
ő szakmai körökben elismert neve volt az, ami a Hunguest Hotels
Rt. érdeklődését felkeltette. A két cég helyzete ugyanis
hasonló: az egyik volt munkásszállókat, a másik egykori SZOT-üdülőket
igyekszik műszakilag felújítani, és szállodaként üzemeltetni.
A Hunguest Hotels Rt. ehhez olyan partnert keresett, amelynek
vannak átalakítási tapasztalatai, és pénzzel is hajlandó
beszállni a vállalkozásba. Ezért kereste meg az Eravist. A pénzt
az Arago Rt. teremtette elő. Három cégből – mindháromban az
Arago a meghatározó tulajdonos – konzorciumot szervezett,
amely 1,3 milliárdos tőkeerőt jelentett. A pénzből az Eravis
megemelhette a Hunguest Hotels Rt. alaptőkéjét, apportálta a
Hunguest Hotels Rt.-be az egyik saját ingatlanát, a vételár
maradék részét pedig készpénzzel egyenlítette ki”.
Leisztinger Tamás
az üdülők üzemeltetési jogának megszerzéséről így mesél
a Népszabadságnak:
„Az állam most
évi nyolcszáz millióval támogatja az üdültetést. Senki sem
akarja, hogy ez így maradjon. Jó megoldás a franciaországi.
Ott a munkáltatók adó- és társadalombiztosítási teher nélkül
vásárolhatnak nyaralási csekkeket a dolgozóiknak, amelyeket az
erre vállalkozó szolgáltatóknál lehet beváltani. Valószínűleg
nálunk is ezt az utat választják, és akkor a 36 szállodából
álló üdülőhálózattal az utalványokat elfogadó szolgáltatók
lehetünk”.
(Folytatjuk)
|
