|
 2010.08.27.
Visszaélnek a katasztrófahelyzettel
Jobbik-erkölcs a Sajó mentén
Az
ún. kis-Sajó 2010. június 5-én és 6-án kiáradt és lényegében
körbezárta Felsőzsolcát. Ugyanebben az időpontban az árvízi
védekezésen Borsod-Abaúj-Zemplén megyében már 17 500-an
dolgoztak – kétharmaduk odavezényelt rendőr, mentő és tűzoltó
–, de a soha nem látott áradás elöntötte a 7000 feletti
lakosú város egy részét. Csöbör Katalin a térség országgyűlési
képviselője 13-i sajtótájékoztatóján elmondta, hogy Felsőzsolcán
nyugtalan a lakosság, mivel a várost most először öntötte el
az ár, és mindjárt rendkívüli mértékben. Az emberek erre
egyáltalán nem voltak felkészülve és érthető módon egyre türelmetlenebbek.
A problémák azonnali megoldását várják, az élet azonban nem
fog két nap alatt visszatérni a normális menetébe, ezt
mindenkinek meg kell értenie. A víz még mindig nem vonult
vissza teljesen, és ha ez megtörténik, csak akkor lehet
elkezdeni a helyreállítási munkálatokat. Az újjáépítés
pedig hónapokat fog igénybe venni. Hangsúlyozta, hogy a helyreállítási
munkának pontos terv szerint kell haladnia, és nem lehet
kapkodni. Mindenki szeretné két nap alatt eltüntetni a katasztrófa
okozta károkat, de ez nem lehetséges, így a felsőzsolcaiak türelmét
kéri, és egyben kijelenti, hogy az előkészítő munkák
rendben és a lehető leggyorsabban folynak. A kormány biztosítja
a szükséges anyagi forrást, és napi szinten nyomon követi az
eseményeket.
A
képviselő asszony alsózsolcai lakos, így a területet kiválóan
ismeri. Folyamatosan az árvíz sújtotta részeket járta. Az
alapvető intézkedések megszülettek, a rászoruló gyerekeket
Fonyódligetre küldték táborozni, a Somogy Megyei Önkormányzatok
és a Somogy Megyei Közgyűlés, valamint a Fidesz női tagozata
finanszírozásában. 10, illetve 20 ezer forintos gyorssegélyt
osztottak, megkezdődött az egyházi szeretetszolgálatok bevonásával
az adománygyűjtés.
Milánkovich
Ernő (Fidesz-KDNP) önkormányzati képviselő feljelentést
tett, miszerint az ártér beépítése, az M30-as út nem
megfelelő megépítése, a hiányzó védművek és a védekezésben
tapasztalt hiányosságok is szerepet játszottak Felsőzsolca elöntésében.
A feljelentés szerint a hatóságok az engedélyek kiadásánál,
majd pedig az árvízi védekezésnél nem szabályszerűen jártak
el, ezért az ár jelentősen nagyobb károkat okozott a városban,
mintha a munkájukat rendesen látták volna el. A Miskolc
melletti városból másfél ezer embert kellett kitelepíteni, százhatvan
ház dőlt össze, a lakóházak négyötöde megsérült. A kárt
milliárdosra becsülik. A Vidékfejlesztési Minisztérium környezetvédelmi
államtitkára, Illés Zoltán két héttel később menesztette
az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi Vízügyi Felügyelőség
vezetőjét és azokat, akik hozzájárultak ahhoz, hogy Felsőzsolca
és Miskolc között bevásárlóközpontok épülhessenek a Sajó
árterében. Az államtitkár azt is kivizsgáltatta, hogy az
M30-as Miskolcot elkerülő szakasza, ami jelen esetben gátként
állította meg a vizet, miért pont az adott helyre, és miért
nem lábakra állítva vagy vízelvezető alagutakkal épült. A
felújítási munkákra a kormány 3 milliárd forintot ajánlott
meg, melyből Felsőzsolca 1,7 milliárdot meg is kapott. Természetesen
a házukat elvesztett emberek elkeseredettségét ez még nem szüntette
meg, ráadásul a polgármester nem jeleskedett a lakosok tájékoztatásában
és az önkormányzat sem a megfelelő tempóban hozta a döntéseket.
 Ez
kiváló alapot teremtett a Jobbik aknamunkájának. Vona Gábor már
június 8. körül lement értekezni a Felsőzsolca és Vidéke
takarékszövetkezet vezetőjével, aki nem mellesleg a Patrubány-
féle Magyarok Világszövetségének alelnöke is. A találkozó
bizonyosan sikeres lehetett, mert július elejére sikerült összelázítani
egy tüntetést a polgármesteri hivatal elé, ahol természetesen
lökdösődésre is sor került és rendőri intézkedésre is szükség
volt. Nagy Zoltán – a Jobbikot támogató – vállalkozó
felesége szervezte a megmozdulást, míg a némileg torzított híreket
Budapestre és a sajtóhoz Egyed Zsolt, a Jobbik képviselője szállította.
Csöbör Katalin július 12-én felszólalt az Országgyűlésben,
részletesen beszámolt a Felsőzsolcán és környékén
kialakult helyzetről és az intézkedésekről, majd felkérte
Vona Gábort, hogy a katasztrófahelyzetre való tekintettel
hagyja abba a hangulatkeltést és ne akarjon politikai tőkét
kovácsolni az árvíz pusztításából.
Vona
válaszában – Balczó Zoltán erős unszolása mellett – némileg
zavartan, a szokásos kimerevedett tekintettel narancssárga
struccról és kétségbevonhatatlan jószándékról beszélt. A
félresikerült felszólalás után a Jobbik Hagyó Miklósa,
Szegedi Csanád vette kézbe az ügyet. Az EP-képviselő Szegedi,
a testvérével közös vállalkozásban működtetett és ki
tudja, miből finanszírozott helyi újságjukban hatalmas
vehemenciával esett a fideszes képviselőnek. A rágalmazást
egy már bizonyított emberükre bízták. A korábban
hangulatkeltésből jelesre vizsgázott Brünner István, a rendőrség
állományából gyanús körülmények között távozott alsózsolcai
jobbik vezető aláírásával drámai hangú levél látott
napvilágot már június közepén. A jelentés a Pokol tornácáról
című iromány az amúgy is súlyos állapotokat tovább dramatizálva
hivatott megteremteni a pánikhelyzetet. Most is Brünner vetette
be magát. A volt rendőr hazugsággal vádolta Csöbör Katalint,
sőt azt állította nyakatekert okfejtésében, hogy a Fideszes képviselő
igazából nem is járt Felsőzsolcán. A nyilvánvaló valótlanságot
és rágalmazást a képviselő asszony válaszra sem méltatta,
viszont július 20- án Felsőzsolcán tartott lakossági fórumot
Dr. Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár. A lakossági
fórumot Csöbör Katalin kezdeményezte.
A
Jobbik és a mögötte álló erők hatalmas lehetőséget láttak
a rendezvényben. Ugyanis egy esetleges balhé kiprovokálásával
akár a kormányra is megpróbálhatják ráhúzni a vizeslepedőt.
Bár, a helyi médiumokban már jóelőre balhés rendezvényként
beharangozott lakossági fórumon több tucatnyian kérdésekkel
árasztották el a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkárát,
a balhé mégis elmaradt, a higgadt fellépés és a kérdésekre
rendre érkező válaszok eredményeként. Beszédes, hogy a
szervezők a sajtót és a médiát nem is értesítették,
valahogy mégis minden jelenős médium képviseltette magát. Az
államtitkár válaszaiból megtudhattuk, hogy a 2006-os kormányrendeletet
hamarosan felülvizsgálják, ezáltal pedig elkerülhetővé válik,
hogy emberek tízezreit hozzák kínos helyzetbe indokolatlanul.
„Indokolatlanul, mert építési engedélyeket adtak ki. Láthattuk,
mi történt májusban és júniusban, ez pedig nem csak Felsőzsolca
problémája, hanem országos gond, amit 2002 és 2010 között a
szocialisták és a liberálisok idéztek elő. Négymillió köbméter
földet halmoztak föl a Sajó árterében, miközben olyan utat
építettek, amelynek lábakon kellene állnia, mégis gátként
funkcionál Miskolc és a kisváros között” – mondta. „A
legfőbb vízügyi vezérkart már leváltottam, most azok a
regionális vezetők következnek, akik vagy tudatlanságból,
vagy szándékosan emberek ezreit tették tönkre ”– folytatta
az államtitkár. „Nem engedheti meg magának egyetlen vízügyi
vagy önkormányzati szakhatóság sem, hogy önkényesen építési
engedélyeket adjon ki hatástanulmány és az érintett lakosság
hozzájárulása nélkül. A Sajó, a Hernád vagy az Ipoly mentén
az új törvény még azt sem engedi majd meg, hogy ártérben
kutyaólat építsenek. ”– fejezte be.
Augusztus
18-án Pintér Sándor belügyminiszter is járt Felsőzsolcán. Célként
tűzte ki, hogy október 31-ig minden ház épüljön újjá. A
belügyminiszter egy összedőlt ház előtt tartott sajtótájékoztatón
elmondta, hogy 17-én aláírta a határozatot, miszerint 920
millió forintot utalnak át az érintett önkormányzatoknak.
Pintér Sándor megelégedéssel nyugtázta, hogy valamennyi, árvízzel
sújtott település önkormányzata a kormányrendeletnek
megfelelően megalkotta a saját rendeletét, amelynek alapján
megkötötték az első szerződéseket az újjáépítéshez. A
Jobbik megyei pánikkeltő hadművelete kudarcba fulladt, de a
helyi túlsúlyos, körszakállas áskálódók tovább szervezik
a balhékat. Vajon kinek az érdekében?
Csorja Gergely
|
