vissza a főoldalra

 

 

 2010.08.27. 

Mégis megölték?
Hét éve történt, 70 évre titkosították

Dr. David Kelly fegyverszakértőként mérte fel az Irakban vélhetően fellelhető tömegpusztító fegyverek mennyiségét és minőségét, s megállapította, hogy a háború értelmetlen, mert Irak nem rendelkezik semmi ilyesmivel. Szaktudását nem érhette kritika: mesterképzést a Birminghami Egyetemen szerezte, majd Oxfordban doktorált mikrobiológiából. A Mikrobiológiai Védelmi Részleg vezetője volt. Az öbölháború lezárása után egy ENSZ-különítmény (UNSCOM) tagja lett, az Irakban fellelhető tömegpusztító fegyverekről kellett jelentést adnia. Munkája során harminchétszer járt az országban. Ismerősei szerint munkavégzése és alapossága példamutató volt és nem utolsósorban becsületes ember volt, és jól ismerte Irakot. Kelly 2002-ben a Védelmi Hírszerzésnek dolgozott, és a Védelmi Minisztérium iraki katonai megfigyelőjeként több kutatóval együtt a tömegpusztító fegyverek felderítésével lett megbízva.

2003. június 15-én az Obsevernek elmondta: A mobil fegyverlaboroknak gondolt egységek „nem biológiai hadviselést képviselő laborok. Nem tudnák őket biológiai fegyver előállítására használni. Még csak nem is úgy néznek ki. Ezek pontosan azok, amiknek az irakiak mondták őket: olyan létesítmények, amelyek hidrogént állítanak elő ballonok felfújásához.” Ezért a kormány állításai – amelyek okot szolgáltatnak Anglia belépésére a háborúba – koholmányok. Ilyen túlzás az, hogy Irak szükség esetén 45 perc alatt bevetésre kész állapotba tudja hozni tömegpusztító fegyvereit, amelyek nincsenek. Illetőleg, hogy Bagdad Afrikában atomfegyverekhez használható uránt vásárolt. Andrew Gilligan, a BBC riportere „névtelen informátorként” adta közre a Kellytől is származó híreit. A kormány hatalmas nyomást gyakorolt a BBC-re, hogy nevezze meg a forrást, de ők továbbra is ellenálltak – még akkor is, amikor emiatt meneszteni kényszerültek a BBC hírigazgatóját, Richard Sambrookot (a BBC híres arról, hogy soha, semmilyen körülmények között nem adja ki a forrásait). Azonban Kelly maga megírta a Védelmi Minisztériumnak, hogy ő beszélt Gilligannal, ám a riportban nem pont az hangzott el, amit ő mondott és a beszélgetés alapján nem ő volt az újságíró elsődleges információforrása, ő csak megerősítette és pontosította azt, amit Gilligan már tudott.

A BBC több forrásból megerősített riportja alapján komolyan szóba került Tony Blair akkori kormányfő lemondatása is. Michael Howard, az akkori ellenzék vezére egyenesen a hírszerzés hamisított információiról beszélt, amik félrevezették az egész országot. A Védelmi Minisztérium – a szokásoktól eltérően – kiszivárogtatta, hogy Kelly informálta a BBC-t és mindent elkövetett azért, hogy a tudóst lejárassa, véleményét megcáfolja. Vizsgálóbizottság elé rendelték, s a bizottság sem bánt vele kesztyűs kézzel: az elnök durván sértegette és kis híján árulónak is nevezte. Kelly a meghallgatás után felvette a kapcsolatot a BBC másik újságírójával, Susan Wattsal, aki hasonló ügyben nyomozott – valamint egy saját könyvet is elkezdett írni a témáról. Július 16-án Kellyt ismét behívták a Hírszerzési és Biztonsági Bizottság ülésére, a Rockingham nevű Hadművelettel kapcsolatban. Július 17-én otthon dolgozott délelőtt, majd mint minden nap, délután háromkor közölte a feleségével, hogy elmegy sétálni – de sosem tért vissza. Holttestét egy közeli erdőben találták meg, ereit azzal a késsel vágta fel, amit kiskora óta magánál tartott, szervezetében 29 co-proxamol nevezetű fájdalomcsillapítót találtak, folyadékot nem vitt magával, amivel lenyelhette volna, üveg nem volt sehol. A nyomozást maga Lord Hutton, az angol igazságszolgáltatás egyik jelképe vezette. Megállapította az öngyilkosságot. Csakhogy Kelly vallásossága, s az, hogy könyv írásába fogott, és Kelly egész mentalitása mind az öngyilkosság ellen szóltak – ahogy a tények is. A kiömlő vér közel sem volt elegendő a halálhoz, és az említett gyógyszermennyiség háromszorosa lett volna a halálos dózis. A késen nem találtak ujjlenyomatot, és egy orvoshoz képest az okozott seb korántsem volt sem precíz, sem biztosan végzetes – három szakdoktor szerint pedig a halálhoz semmiképpen sem elegendő. Viszont a kormányközeli orvosszakértők ezt az 59 éves Kelly szívproblémáival próbálták magyarázni. A sok gyanú és tisztázatlanság ellenére, semmilyen vizsgálat nem indult az ügyben. Az elmúlt hetekben 13 orvosi szaktekintély, orvosprofesszorok összeálltak és részletesen megvizsgálták a gyilkosságot. Megállapították, hogy az eset semmiképpen nem lehetett öngyilkosság. Dr. David Kellyt – aki egy korábbi BBC-interjúban azt mondta: Tony Blair hamisított adatok alapján indított háborút Irak ellen, mert Iraknak nincsenek tömegpusztító fegyverei, amelyekkel más országokat veszélyeztetne – a történelem igazolta. Irak megszállása után semmilyen tömegpusztító fegyvert nem találtak az országban.

Az állítólagos öngyilkosság helyszínére kiküldött belügyminisztériumi patológus minden részletre kiterjedő jelentését hetven évre titkosították, de most, hogy komoly kételyek merültek fel Dr. Kelly halálának a körülményeivel kapcsolatban, megszólalt Nicholas Hunt, a belügyi halottkém: „Egyesek azt állítják, hogy gyanúsan kevés vér volt a helyszínen, de Dr. Kelly kabátjában belül nagyon sok alvadt vér volt, és a föld is jelentős mennyiségű vért szívott be. A halott férfi bal csuklóján több mint tíz vágás volt, közöttük úgynevezett „tétovázó próbavágások”, amelyek jellemzőek az öngyilkosokra. Továbbá Dr. Kelly súlyos szívkoszorúér- szűkületben szenvedett, tehát a vérveszteség és az a tényező, hogy tette előtt nagy mennyiségű fájdalomcsillapítót vett be, gyorsan előidézte a halálát.”

Mindez nagyon meggyőző is lehetne, de még a meggyőzhetőkben is felvetődik a kérdés: feltéve hogy Dr. Kelly mégis öngyilkos lett, nem kényszerítették- e fegyverrel arra, hogy felvágja az ereit?

 

czyla