vissza a főoldalra

 2010.12.10. 

Újabb dimenzióval bővül a stratégiai partnerség

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke, Gergely Balázs, az erdélyi Demokrácia Központok hálózatának igazgatója és Zatykó Gyula, a partiumi Demokrácia Központok vezetője november 25-én, Nagyváradon ismertette azt a megállapodást, amelyet a magyar kormány kötött az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal (EMNT) az állampolgársági törvény végrehajtásában nyújtandó segítség tárgyában. A Demokrácia Központok lényegéről, feladatairól, a magyar kormánnyal való stratégiai partnerségről Gergely Balázst, az erdélyi Demokrácia Központok hálózatának igazgatóját, az EMNT közép-erdélyi régióelnökét kérdeztem.

 – Tisztelt igazgató úr! A Demokrácia Központok konkrétan erre a tevékenységre jönnek létre?

 – Az erdélyi Demokrácia Központok hálózata a jövőben az alaptevékenysége mellett látja el a bevezetőben említett feladatokat. Ezt az intézményt az EMNT azért hozta létre, hogy infrastrukturális hátteret biztosítson azoknak a köré csoportosuló önkénteseknek, aktivistáknak, akik egyetértenek céljaival. Az EMNT legfontosabb célja a különböző autonómiaformák kiharcolása, elérése, amelynek érdekében a szerteágazó, közösségépítő munkát is felvállalja. A Demokrácia Központok irodáinak alaptevékenységi körét már megfogalmaztuk. Hálózatunk élő kapocs kíván lenni az erdélyi magyar közösség, illetve a tőle némiképp eltávolodó, politikai döntést hozó érdek-képviseleti szervezetek, testületek között. Olyan kommunikációs csatornaként kívánunk működni, amelynek fő tevékenysége a monitorizálás. Így a közéleti, politikai, önkormányzati monitoring már a döntést előkészítő fázisban megnyilvánul, hiszen az utóbbi évtizedben sajnos egyre gyakrabban csupán a határozatok, törvények jutottak el az erdélyi magyarokhoz, akiknek ekkor már kevés esélyük volt arra, hogy módosítást követeljenek. A monitoring mellett a beérkező információk feldolgozása, értelmezése a második fő feladatunk. Ezt a nemrég létrejött Bálványosi Intézettel szoros együttműködésben fogjuk végezni. A harmadik elem pedig a feldolgozott információk eljuttatása közösségünk tagjaihoz. Nyelvi jogainkkal kapcsolatos panaszok esetén próbálunk szakmai segítséget közvetíteni. Ha a politikum nem ad választ közösségünket hátrányosan érintő problémákra, „próbaperekkel” próbálunk ezekre megoldást sürgetni. Ezekre az alaptevékenységekre épülnek rá a további, különleges feladatok, mint például az állampolgársági törvény végrehajtásában nyújtott segítségadás.

 – A magyar kormány kérte föl önöket erre a feladatra?

 – Nem, az EMNT ajánlotta fel a magyar kormány illetékes szerveinek a segítségét, a Demokrácia Központok infrastruktúráját és humán erőforrását azzal a szándékkal, hogy megkönnyítsük az erdélyiek számára a magyar állampolgárság megszerzését. Segítségünkkel megrövidül a várakozási idő. Hála Istennek, az igénylők tömegeiről beszélhetünk.

 – Tehát egy már működő hálózatról van szó? Hány ilyen központ létezik Erdély területén, és ezt a különleges feladatot mikortól látják el?

 – Az állampolgársági törvény végrehajtásának segítését január 1-jétől kezdjük el, ugyanúgy, mint a magyar külképviseletek. Maga a Demokrácia Központok hálózata hivatalosan december 4-én kezdi el a munkát, aznap kerül sor ugyanis az EMNT országos küldöttgyűlésére. Az előkészítő munka folyamán már hetekkel ezelőtt létrehoztuk a kolozsvári, központi koordinációs irodát. December 4. és január 1-je között további 12-13 irodánk indítja el hivatalosan is az alaptevékenységet. Romániai viszonylatban 22 iroda működtetése lenne az ideális megoldás. Húsz iroda Erdélyben, egy a Csángóföldön, egy pedig Bukarestben működne. Az irodák száma természetesen az anyagi forrásainktól is függ.

 – Honnan toboroznak munkatársakat, ki és hol készíti föl a feladatokra őket?

 – Munkatársaink egy részét az EMNT aktivistái közül toborozzuk. Számítunk az alaptevékenységeink és az állampolgársági törvény végrehajtásában azokra is, akik támogatják az EMNT célkitűzéseit. Az alaptevékenységeinkre való felkészítést a Bálványosi Intézettel szorosan együttműködve mi magunk dolgozzuk ki, és mi is végezzük. Az állampolgársági törvény végrehajtásában nyújtandó segítségre jelentkezőket a Magyar Kormány egyszerűsített honosítási eljárásért felelős kormánybiztosa, Wetzel Tamás úr által működtetett állami szervvel közösen készítjük föl a munkákra.

 – A román kormányzatnak jóvá kell hagynia a működését?

 – Mi egyesületként működünk, a mostani kiegészítő feladatok nem igényelnek semmilyen további engedélyeztetést. Az állampolgársággal kapcsolatban abban segítünk a hozzánk fordulóknak, hogy előzetesen átnézzük irataikat, megmutatjuk a helyes kitöltési módot, és így a konzulátusokhoz hibátlan kérelmek, dossziék kerülnek. Emellett részt veszünk a tájékoztató munkában, járjuk a vidéket, s olyan helyekre kívánunk eljutni, ahová a konzulátusoknak nem sikerül. Mindemellett az állampolgársági eskütételek megszervezésében is segítséget nyújtunk.

 – Az egyik napilap szerint a romániai magyar belpolitikai erőviszonyok megváltoztatásához is hozzájárulhat a magyar kormány és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által kötött megállapodás, amelynek értelmében az utóbbi a könnyített honosítás folyamatában asszisztálna az anyaországi intézményeknek. Mi erről a véleménye?

 – Teljesen indokolatlan az ilyen hozzáállás. Tudni kell, hogy az RMDSZ-től eltérően az EMNT nem politikai párt, tehát olyan romániai magyar szervezet, amelynek nincsenek közvetlen, a választásokhoz köthető érdekei.

 – Az EMNT-nek nincs. Viszont már beszélnek az ún. Tőkés-párt létrehozásáról.

 – Az új párt létrehozásával kapcsolatban még nem született döntés. Az igaz, hogy a választók igénylik, hogy egy hiteles, magyar párt lépjen az erdélyi politikai porondra. Ami az EMNT és Fidesz-KDNP alkotta magyar kormány, vagy Tőkés László és Orbán Viktor közti stratégiai együttműködést illeti, ez nem újkeletű, évtizedes múltra tekint vissza.

 – Frunda György RMDSZ-es politikus szerint a magyar kormány az egyszerűsített honosítással arra készteti az erdélyi magyarokat, hogy hagyják el szülőföldjüket. Mintha Frunda igazolná Gyurcsány hajdani kijelentését a kettős állampolgársággal szemben.

 – Frunda kijelentése sajnos nem egyedülálló, több hasonló megfogalmazást hallottunk erdélyi magyar politikusok szájából. Ezekkel a véleményekkel az erdélyi magyarság többsége nem tud azonosulni. Frunda természetesen kijelenthet ilyesmit, de mi ezt a szólamot nemzetpolitikai szempontból rendkívül károsnak tartjuk.

Medveczky Attila