vissza a főoldalra

 2010.12.10. 

Keserédes születésnap

Idén októberben ünnepelte alapításának 135. évfordulóját az esztergomi Keresztény Múzeum. Az intézmény 1875. október 11-én nyitotta meg kapuit. A Magyarország leggazdagabb egyházi gyűjteményével büszkélkedő múzeum több évszázados múltra visszatekintő európai és hazai emlékeket őriz. Az alapításról és a jelenlegi múzeumi munkáról Kontsek Ildikót, az intézmény megbízott igazgatóját kérdeztem.

 – A bevezetőben az 1875-ös dátumot említettem, ám egy helyen azt olvastam, hogy a hazai katolikus egyház legnagyobb gyűjteményét 1882-ben alapították. Melyik a helyes alapítási dátum?

 – Az előbbi. Annyi lehet az eltérés oka, hogy 1882-ben a jelenlegi helyén nyitották meg a nagyközönség számára. 1875-ben a gyűjtemény a főszékesegyházi könyvtár épületében kapott helyet. Közben épült az alapító, Simor János érsek új rezidenciája, a ma is Prímási palota néven ismert vízivárosi épület, ahová 1882-ben költözött a múzeum.

 – Az alapító tehát Simor János hercegprímás volt. Még ma is él olyan vélekedés, hogy a Keresztény Múzeum és a Kincstár is azt mutatja, milyen gazdag és fényűző módon élt a papság, míg a nép nyomorgott. Mi erről a véleménye?

 – A Kincstárban olyan tárgyakat őrzünk, melyek soha nem álltak főpapok személyes tulajdonában. A kelyheket, miseruhákat a liturgiában használták. A múzeumba került templomi táblaképek és a festmények a hívek lelki épülését szolgálták. Ezek segítségével prédikáltak és magyarázták sokszor a bibliai jeleneteket a híveknek a papok. A Prímási Képtár kialakítása egyrészt a régi emlékek megmentésére alapult, másrészt az akkori kortárs művészeket akarta támogatni Simor János, és olyan külföldi műveket vásárolt magánvagyonából, amelyekkel teljessé akarta tenni a művészettörténet bemutatását azért, hogy a XIX. század emberének esztétikai érzékét nevelje. Végrendeletében valamennyi műtárgyat a főkáptalan tulajdonba adta.

 – Simor bíboros úr érdeme nem csak a múzeumalapítás, hanem pl. befejezte a Bazilika építését, újradíszítette a Bakócz-kápolnát. Mindezzel példát akart mutatni a főpapságnak?

 – Folytatta elődei, így Rudnay Sándor érsek tevékenységét. 1821-ben Rudnay hercegprímás ünnepélyes keretek közt lerakta a bazilika alapkövét. Ezzel formálisan is kezdetét vette az érsekség visszatérése Esztergomba. A török uralom alatt Nagyszombatban tartották székhelyüket az esztergomi érsekek, és csak jóval később, miután megvolt rá a szándék, tértek vissza a magyar ősi székhelyre, oda, ahol Szent Istvánt megkoronázták.

 –  A törökdúlás okolható azért, hogy pl. a Simor-gyűjteményben egyetlenegy középkori esztergomi mű nem szerepel?

 – Ez nem felel meg a valóságnak, mert megmaradt egy régészeti feltárásból származó esztergomi kőszobor. Az viszont igaz, hogy a hódoltsági területen a török kirabolta a templomokat, nem maradtak meg középkori emlékek, így szárnyasoltárok sem.

 – Említette Simor hercegprímás és a kortárs művészet kapcsolatát. A múzeum jelenleg élő művészeknek is rendez kiállítást?

 – Ez a törekvés folyamatos. Erre egy példa: a két világháború között működő ún. római iskola művészeinek alkotásait is bemutatták időszakos kiállításokon. A mai napig fontos feladatunknak tartjuk, hogy időszakos kiállítások keretében kortárs művészeket is felvonultassunk. A gyűjteménybe viszonylag kevés modern tárgy kerül be, mert anyagi okok miatt csak kivételes esetben tudunk vásárolni, de a művészek adományai és papi hagyatékok révén ezen a területen is gazdagodik a múzeum.

 – Még régebben hallottam arról, hogy ún. új képtárral bővülne az intézményük, s ennek helye a régi szemináriumban lenne.

 – Valóban létezett egy olyan terv, hogy a jelenlegi Szent Adalbert Központban kapna helyet ez a galéria. Az épületben 2002-től már működött a Keresztény Múzeum egyik kiállító területe, aminek az egyik része Mindszenty Emlékhelyként volt ismert. Azért beszélek erről múlt időben, mert több sikeres időszakos kiállítást rendeztünk ott, mégis két évvel ezelőtt megszűnt ez a kiállítóhely. Hiányzik a fenntartásához szükséges anyagi fedezet. A Mindszenty Emlékhely átmenetileg a Főszékesegyházi Kincstár időszakos kiállítótermébe került.

 – Beszéljünk a múzeumi munkáról. Tudtommal egy kis létszámú intézményről van szó, így az ott dolgozóknak sokrétű feladatkört kell ellátni?

 – Az üzemeltetés feltételeinek biztosításán keresztül egészen a tudományos kutatásig mindent el kell végeznünk. Ki kell szolgálnunk a szakmai érdeklődőket, elvégezzük a katalogizálást, és még a kiadványok készítése, a kiállításrendezés és a tárlatvezetés is a feladataink közé tartozik.

 – Egy interjúban megemlíti: „amíg jelentős volt a turisztikai forgalom, sok-sok vezetést is tartottam.” Tehát már nem keresik fel olyan sokan a múzeumot, mint régebben?

 – Így van, s mindez összefügg Esztergom látogatottságának jelentős csökkenésével, és az utóbbi 10-15 évben kialakult sajátos turisztikai szemlélettel. Az 1990-es évek közepéig a múzeumlátogatás még egyértelműen hozzátartozott a turisztikai programokhoz. Egységes, szervezett kereten belül látogatták meg a Dunakanyar emlékeit a külföldi és a magyar érdeklődők. A kulturális keretek átalakultak, az igények megváltoztak. Egyre kevesebb csoport érkezik a városba, és az a jellemző, hogy a turisták legfeljebb a bazilika épületét tekintik meg, mert azért nem kell belépődíjat fizetni. Az érdeklődés felkeltése és a turisztikai szervezőkkel való kapcsolattartás viszont már meghaladja energiánkat.

 – Előfordult, hogy a városban és a megyében működő iskolák diákjai számára a múzeumban tartottak a tanárok művészettörténeti órákat?

 – Erre is van lehetőség, sőt mi magunk múzeumpedagógiai programokat biztosítunk. Együttműködünk a Pázmány Péter Katolikus Egyetem múzeumpedagógiai képzésével, s intézményünk gyakorlati helyet biztosít a hallgatóknak. A jövőben egyre nagyobb súlyt szeretnénk fektetni a fiatal látogatók megnyerésére.

 – Hat évvel ezelőtt olvastam, hogy egy időben anyagi okok miatt télen zárva tartott a múzeum.

 – Januárban és februárban régóta zárva tart múzeumunk, mert télen nagyon kevés turista keresi fel a várost. Ezekben a hónapokban végezzük el a felújítási munkálatokat. Természetesen előre bejelentkezett csoportokat fogadunk. Anyagi okok miatt viszont jelenleg két hónapnál hosszabb ideig szüneteltetjük a nyitva tartást.

 – Javult azóta az anyagi helyzetük?

 – A mélyponton vagyunk. Ha tovább romlana a helyzetünk, akkor még akár be is zárhatnánk, annyira szerény körülmények közt működünk. Magától értetődik azonban, hogy mindent megteszünk a fennmaradásunk és fejlesztésünk érdekében, kutatjuk az előrelépés lehetőségeit.

 – Egyházmegyei fenntartás alatt állnak?

 – Intézményünk fenntartója az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye. Az az összeg, amit az államtól kapnak az egyházak gyűjteményeik fenntartása érdekében, drasztikusan csökkent az utóbbi években. A fenntartó mindent megtesz a gyűjtemény érdekében, de jó lenne, ha országos szinten is kiemelten kezelnék a Keresztény Múzeumot, mert ez az intézmény 135 éve pótolhatatlan kulturális örökségünk őrzője.

Medveczky Attila