vissza a főoldalra

 2010.12.24. 

Harc az elrománosodás ellen

Fogynak a magyarok az Erdély szívében lévő Balázsfalván is. Idén már nem indult magyar nyelvű első osztály, az összevont általános iskolában pedig alig néhány gyermek tanul anyanyelvén. Mégis vannak biztató jelek: magyar nyelvű rádióműsor szól a Balázsfalván élő magyaroknak. Az adás szerkesztőjével, Kémenes Loránt tűri római katolikus plébánossal beszélgettem.

 – Tűr közigazgatásilag Balázsfalvához tartozik, s mégis a „csatolt” településen van a plébánia. Mi ennek az oka?

 – Balázsfalván nem él sok római katolikus, így filiális egyházközség, mint Magyarpéterfalva, vagy Karácsonyfalva. Tűrben viszont nagyobb lélekszámú –körülbelül 350 fős – római katolikus közösség él.

 – A Balázsfalván és a környékén élő magyarok mind római katolikusok?

 – A balázsfalvi magyarok közt reformátusok és adventisták is vannak. Tűrben a magyarok többsége viszont római katolikus.

 – Igaz, hogy ön egyben magyar nyelvet és irodalmat is tanít?

 – Mindez négy évvel ezelőtt történt. Azóta kirúgtak az állami iskolából, ahol pedig elég szép eredményt kezdtünk elérni. Történt, hogy az iskolakezdés előtti pénteken este 10-kor megcsörren a telefonom: fél 11-re érne ide egy 3 fős küldöttség, fogadnám-e őket? Természetesen igent mondtam. Ezután jött a döbbenet: a balázsfalvi magyar iskola sorsáról van szó. Ha elvállalom a magyar nyelv és irodalom tanítását az V-VIII. osztályban, akkor megmenthetjük ezt az iskolát. Nem láttam más válaszlehetőséget, mint igent mondani. Mert amíg egy magyar gyerek is van, addig hiszem, hogy irodalmunkat és nyelvtanunkat tanítanunk kell... még ha néha magamfajta hályogkovács módjára is... Túl jól sikerülhetett a munkám, mert mint mondtam, elzavartak. Én pedig két éve egy délutáni, iskolán kívüli foglalkozás keretében magyart tanítok idegen nyelvként, természetesen ingyen.

 – Kirúgták, mert jól tanított?

 – Ez az egyik ok, de a legfontosabb, ami nem tetszhetett: magyar vagyok, és ezt komolyan is veszem. A gyerekekbe is ezt az öntudatot próbáltam nevelni. Ezt Balázsfalván tenni olyan, mintha izzított olajat öntenék a parázsra.

 – Ha tanítani nem engedték, hogyan lehetséges a magyar nyelvű rádióadás engedélyezése?

 – Ebben a rádióban egy évig román nyelven vallási, lelki műsort vezettem. Egy év után ez a műsor megszűnt. Nem tetszett a szerkesztőségnek, hogy egy gondolkodó ember vagyok. Ennek már két éve. Közben arra gondoltam: „ha kidobnak az ajtón, mássz vissza az ablakon”, de ha van rá mód, akkor magyar nyelvű műsorba. Ez teljesen elképzelhetetlennek tűnt, pedig már tíz hete működik a heti két alkalommal 45 percben szóló műsor.

 – Az adás címe: Ébredés. Mindezt vallásilag és társadalmilag is értelmezhetjük. „Ébredj ember mély álmodból” – idézzük az adventi éneket. De mondhatjuk: ébresztő magyarság!

 – Mi nem négyhetes, hanem társadalmilag közel 100 éves adventben élünk. Ezért egyre többször meg kell hallanunk a figyelmeztetéseket. A balázsfalvi magyarok öntudatra ébresztését is célul tűztem. Még van egy sokkhatás, még van, aki nem hiszi, hogy ez valóság. Néha én sem. Vannak már visszajelzéseink, vannak idős nénik, akik szinte szóról szóra idéznek a műsorból. Én olyankor csak libabőrös leszek, és lesütöm a szemem. Belül nagyon-nagyon örvendek. A műsort felteszem egy internetes honlapra is, és már külföldi hallgatóink is vannak. Azt hiszem nem csak nálunk van szórvány, hiszen lassan Budapesten is szórványban él a magyarság.

– Az ön cselekedete példaértékű lehet. Mondhatják: Balázsfalván sikerült, akkor próbáljuk meg máshol is. Nem keresték fel önt, hogy árulja el a titok nyitját?

 – Nem, mert nincs itt semmi titok. Nyílt ember vagyok, és csak azt teszem, amit a szívem diktál. Egyetlen - egy komoly háttérrel rendelkezem, egy olyan csapat áll mögöttem, amit úgy hívnak, Szentháromság. Ennél jobb kampánystáb nekem nem kell. Másnak soha nem adom el magam. Amíg a szívemben a Szentháromság diktálja az iramot és az ütemet, addig mindent megteszek a magyarságért és az egyházamért.

 – Milyen erős Balázsfalván és a szomszédos településeken az önkéntes asszimiláció?

 – Az említett délutáni magyarórák azért is fontosak, mert a faluban ötven éve nincs magyar oktatás, s a szülők hozzáállásából ítélve nem is lesz.. Azzal érvelnek, hogy a gyerek akkor nem fog érvényesülni. Ezért inkább ők is románul beszélnek. Én azonban csak magyarul szólok hozzájuk. Ha kell, ötször is elmondom ugyanazt, szinonimákat használok addig, amíg megértik. Mert nem igaz, hogy nem tudnak magyarul, csak kényelmesebb románul beszélni. Nálunk tendenciózus asszimilációról tehát nem beszélhetünk. Önként és dalolva vállalják a magyarok a beolvadást. A gyerek nem érvényesül jobban, ha román iskolába jár. Azt nem merik kimondani a szülők, hogy ez kényelmi kérdés is. Vannak kivételek, akik reggelente néhány kilométert autóznak a gyerekkel, hogy magyar iskolában tanuljon csemetéjük. A magyar gyerek úgyis megtanul románul, ettől senkinek sem kell félni.

 – A szentmise nyelve vegyes, vagy végig magyarul szól a prédikáció?

 – Amíg Tűrben vagyok, addig magyarul prédikálok. Az egyházmegye hirdetéseit, az elmélkedéseket és a Miatyánkot viszont elmondom románul is. Ha elmondom magyarul, arra figyelnek, ha románul is, akkor jól megértik. Sajnos szinte havi rendszerességgel ki kell járnom a temetőbe; annál kevesebb az alkalmam esketni vagy keresztvíz alá tartani híveim csemetéit. Pedig minden egyes esketésen megígérem a fiatal párnak, hogy amennyiben egy éven belül gyermekük születik, míg egyéves lesz, én állom a pelenka árát, és bonuszként babaeledelt is biztosítok. Ami a házasságkötést illeti, amióta itt vagyok, egyetlenegyszer adtam össze magyar fiút magyar lánnyal. A lagzin viszont kiderült, hogy mindkét fiatalnak a kedvenc zenésze az a bizonyos Guta nevű román énekes.

 – Olvastam: magyar gyerekeknek nyári táborokat szervez Borzonton.

 – A cél: a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a néphagyományok megismertetése a gyerekekkel. Természetesen a vallásórák sem hiányozhatnak. Ezek a táborok nagyon népszerűek. Főleg azokat szólítjuk meg, akiknek nyáron nincs semmi lehetőségük tartalmasan vakációzniuk. Azokhoz is szólok, akiknek otthon mindenük megvan. Érezzék meg azt, milyen üdítő hatása van a forrásvíznek, s mennyivel finomabb, mint a színezett bolti üdítők. Egy nyáron 9-10 tábort szervezünk, így 1500 gyereket nyaraltatunk. A táborok árát pedig általában kikamionozom.

 – Mit csinál?

 – Olaszországban vállalok kamionoknál rakodást, de van, amikor vezetést is. Igaz, nincs jogosítványom teherautóra, de nekem nem a rendőrök, hanem a Fennvaló előtt kell elszámolnom.