| 
               2010.12.24. Harc az elrománosodás ellen
              
              Fogynak a magyarok
              az Erdély szívében lévő Balázsfalván is. Idén már nem
              indult magyar nyelvű első osztály, az összevont általános
              iskolában pedig alig néhány gyermek tanul anyanyelvén. Mégis
              vannak biztató jelek: magyar nyelvű rádióműsor szól a Balázsfalván
              élő magyaroknak. Az adás szerkesztőjével, Kémenes
              Loránt tűri római katolikus plébánossal beszélgettem. 
               – Tűr közigazgatásilag Balázsfalvához tartozik, s mégis a
              „csatolt” településen van a plébánia. Mi ennek az oka?
              
               
               – Balázsfalván nem él sok római katolikus, így filiális
              egyházközség, mint Magyarpéterfalva, vagy Karácsonyfalva. Tűrben
              viszont nagyobb lélekszámú –körülbelül 350 fős – római
              katolikus közösség él. 
               – A Balázsfalván és a környékén élő magyarok mind római
              katolikusok?
              
               
               – A balázsfalvi magyarok közt reformátusok és
              adventisták is vannak. Tűrben a magyarok többsége viszont római
              katolikus. 
               – Igaz, hogy ön egyben magyar nyelvet és irodalmat is tanít?
              
               
               – Mindez négy évvel ezelőtt történt. Azóta kirúgtak
              az állami iskolából, ahol pedig elég szép eredményt kezdtünk
              elérni. Történt, hogy az iskolakezdés előtti pénteken este
              10-kor megcsörren a telefonom: fél 11-re érne ide egy 3 fős küldöttség,
              fogadnám-e őket? Természetesen igent mondtam. Ezután jött a döbbenet:
              a balázsfalvi magyar iskola sorsáról van szó. Ha elvállalom a
              magyar nyelv és irodalom tanítását az V-VIII. osztályban,
              akkor megmenthetjük ezt az iskolát. Nem láttam más válaszlehetőséget,
              mint igent mondani. Mert amíg egy magyar gyerek is van, addig
              hiszem, hogy irodalmunkat és nyelvtanunkat tanítanunk kell... még
              ha néha magamfajta hályogkovács módjára is... Túl jól sikerülhetett
              a munkám, mert mint mondtam, elzavartak. Én pedig két éve egy
              délutáni, iskolán kívüli foglalkozás keretében magyart tanítok
              idegen nyelvként, természetesen ingyen. 
               – Kirúgták, mert jól tanított?
              
               
               – Ez az egyik ok, de a legfontosabb, ami nem tetszhetett:
              magyar vagyok, és ezt komolyan is veszem. A gyerekekbe is ezt az
              öntudatot próbáltam nevelni. Ezt Balázsfalván tenni olyan,
              mintha izzított olajat öntenék a parázsra. 
               – Ha tanítani nem engedték, hogyan lehetséges a magyar nyelvű rádióadás
              engedélyezése?
              
               
               – Ebben a rádióban egy évig román nyelven vallási,
              lelki műsort vezettem. Egy év után ez a műsor megszűnt. Nem
              tetszett a szerkesztőségnek, hogy egy gondolkodó ember vagyok.
              Ennek már két éve. Közben arra gondoltam: „ha kidobnak az
              ajtón, mássz vissza az ablakon”, de ha van rá mód, akkor
              magyar nyelvű műsorba. Ez teljesen elképzelhetetlennek tűnt,
              pedig már tíz hete működik a heti két alkalommal 45 percben
              szóló műsor. 
               – Az adás címe: Ébredés. Mindezt vallásilag és társadalmilag is
              értelmezhetjük. „Ébredj ember mély álmodból” – idézzük
              az adventi éneket. De mondhatjuk: ébresztő magyarság!
              
               
               – Mi nem négyhetes, hanem társadalmilag közel 100 éves
              adventben élünk. Ezért egyre többször meg kell hallanunk a
              figyelmeztetéseket. A balázsfalvi magyarok öntudatra ébresztését
              is célul tűztem. Még van egy sokkhatás, még van, aki nem
              hiszi, hogy ez valóság. Néha én sem. Vannak már visszajelzéseink,
              vannak idős nénik, akik szinte szóról szóra idéznek a műsorból.
              Én olyankor csak libabőrös leszek, és lesütöm a szemem. Belül
              nagyon-nagyon örvendek. A műsort felteszem egy internetes
              honlapra is, és már külföldi hallgatóink is vannak. Azt
              hiszem nem csak nálunk van szórvány, hiszen lassan Budapesten
              is szórványban él a magyarság. – Az ön cselekedete példaértékű lehet. Mondhatják: Balázsfalván
              sikerült, akkor próbáljuk meg máshol is. Nem keresték fel önt,
              hogy árulja el a titok nyitját?
              
               
               – Nem, mert nincs itt semmi titok. Nyílt ember vagyok, és
              csak azt teszem, amit a szívem diktál. Egyetlen - egy komoly háttérrel
              rendelkezem, egy olyan csapat áll mögöttem, amit úgy hívnak,
              Szentháromság. Ennél jobb kampánystáb nekem nem kell. Másnak
              soha nem adom el magam. Amíg a szívemben a Szentháromság diktálja
              az iramot és az ütemet, addig mindent megteszek a magyarságért
              és az egyházamért. 
               – Milyen erős Balázsfalván és a szomszédos településeken az önkéntes
              asszimiláció?
              
               
               – Az említett délutáni magyarórák azért is fontosak,
              mert a faluban ötven éve nincs magyar oktatás, s a szülők
              hozzáállásából ítélve nem is lesz.. Azzal érvelnek, hogy a
              gyerek akkor nem fog érvényesülni. Ezért inkább ők is románul
              beszélnek. Én azonban csak magyarul szólok hozzájuk. Ha kell,
              ötször is elmondom ugyanazt, szinonimákat használok addig, amíg
              megértik. Mert nem igaz, hogy nem tudnak magyarul, csak kényelmesebb
              románul beszélni. Nálunk tendenciózus asszimilációról tehát
              nem beszélhetünk. Önként és dalolva vállalják a magyarok a
              beolvadást. A gyerek nem érvényesül jobban, ha román iskolába
              jár. Azt nem merik kimondani a szülők, hogy ez kényelmi kérdés
              is. Vannak kivételek, akik reggelente néhány kilométert autóznak
              a gyerekkel, hogy magyar iskolában tanuljon csemetéjük. A
              magyar gyerek úgyis megtanul románul, ettől senkinek sem kell félni. 
               – A szentmise nyelve vegyes, vagy végig magyarul szól a prédikáció?
              
               
               – Amíg Tűrben vagyok, addig magyarul prédikálok. Az
              egyházmegye hirdetéseit, az elmélkedéseket és a Miatyánkot
              viszont elmondom románul is. Ha elmondom magyarul, arra
              figyelnek, ha románul is, akkor jól megértik. Sajnos szinte
              havi rendszerességgel ki kell járnom a temetőbe; annál
              kevesebb az alkalmam esketni vagy keresztvíz alá tartani híveim
              csemetéit. Pedig minden egyes esketésen megígérem a fiatal párnak,
              hogy amennyiben egy éven belül gyermekük születik, míg egyéves
              lesz, én állom a pelenka árát, és bonuszként babaeledelt is
              biztosítok. Ami a házasságkötést illeti, amióta itt vagyok,
              egyetlenegyszer adtam össze magyar fiút magyar lánnyal. A
              lagzin viszont kiderült, hogy mindkét fiatalnak a kedvenc zenésze
              az a bizonyos Guta nevű román énekes. 
               – Olvastam: magyar gyerekeknek nyári táborokat szervez Borzonton.
              
               
               – A cél: a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a néphagyományok
              megismertetése a gyerekekkel. Természetesen a vallásórák sem
              hiányozhatnak. Ezek a táborok nagyon népszerűek. Főleg azokat
              szólítjuk meg, akiknek nyáron nincs semmi lehetőségük
              tartalmasan vakációzniuk. Azokhoz is szólok, akiknek otthon
              mindenük megvan. Érezzék meg azt, milyen üdítő hatása van a
              forrásvíznek, s mennyivel finomabb, mint a színezett bolti üdítők.
              Egy nyáron 9-10 tábort szervezünk, így 1500 gyereket
              nyaraltatunk. A táborok árát pedig általában kikamionozom. 
               – Mit csinál?
              
               
               – Olaszországban vállalok kamionoknál rakodást, de
              van, amikor vezetést is. Igaz, nincs jogosítványom teherautóra,
              de nekem nem a rendőrök, hanem a Fennvaló előtt kell elszámolnom. 
               
              Medveczky
              Attila |