vissza a főoldalra

 2010.12.31. 

Kiszűrik a megélhetési „egyházakat”

Az 1990-ben született egyházi törvény teret enged a „bizniszegyház- jelenség” felerősödésének. Ezért is tervezi a kormányzat egy új jogszabály kidolgozását. A koncepció még idén elkészülhet, jogszabály jövőre lehet belőle. Az új egyházi törvényről és az 1%-os felajánlások rendszerének esetleges megváltoztatásáról Szászfalvi László urat, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi, nemzetiségi, és civil kapcsolatokért felelős államtitkárát kérdeztük.

 – A jelenleg is hatályban lévő egyházi törvényt még a rendszerváltás előtti Országgyűlés szavazta meg. Ezt a jogszabályt miért nem változtatta meg a parlament az elmúlt években?

– Az egyházi törvény ún. kétharmados jogszabály, és az elmúlt 20 esztendőben egyetlenegyszer sem rendelkeztek a jobboldali, polgári pártok a parlamentben a módosításhoz szükséges többséggel. Az első Orbán-kormány első ciklusában – 2001-ben – egy minimális módosítást akartak eszközölni a törvényben. A tárgyalások elején az akkori ellenzék – az MSZP és az SZDSZ – nyitottnak bizonyult, de később mégsem támogatták a törvénymódosítást. Most viszont adott a lehetőség arra, hogy a parlament kétharmados többséggel ezt a jogszabályt megváltoztassa, vagy egy teljesen új törvényt alkosson. Erre megérett az idő, mert az elmúlt 20 év tapasztalatait le kell vonni és az eddigi ultraliberális szabályozás helyett rendet kell teremteni. Kiváló európai példák állnak előttünk, tehát nem egy irreális és szokatlan egy szigorúbb rendszer létrehozása. A most készülő módosítás alapelve, hogy a hiteles vallási, egyházi, hitéleti tevékenységet folytató közösségeket, vallási közösségeket megerősítsék, azokat pedig, amelyek kiskapu- keresési céllal és kifejezetten a költségvetési pénzek „leszivattyúzására” jöttek létre, kiszűrjék a rendszerből.

–Mennyi pénzt szivattyúznak ki évente az un. álegyházak az állami költségvetésből?

–Nem lehet, nagyon nehéz erre a kérdésre konkrét számadatokkal felelni. Hozzávetőlegesen évente több száz millió forintnyi leszivattyúzásról van szó. Ezért is fontos, hogy minél hamarabb módosítsuk a törvényt. Januárig szeretnénk a törvény koncepcióját összeállítani, majd április végéig a parlament elé terjeszteni, hogy az első félévben megszülessen ez az új jogszabály.

–A koncepciójukban nagy, történelmi, illetve kis és új keletű egyházakban gondolkodnak?

–A legfontosabb és legelső szempont, hogy ne a mennyiséget, hanem a minőséget figyeljük. Így főleg azt: az adott egyház mit tett le a magyar nemzet asztalára az elmúlt évtizedek, évszázadok során. Azokat az egyházakat kell megerősíteni, amelyek a nemzet építése és felemelése érdekében végzik szolgálatukat. Paradigmaváltás történt tehát az egyházpolitikában, és mi nem pusztán közoktatási, szociális, egészségügyi feladatai ellátása miatt becsüljük nagyra különösen történelmi egyházainkat, hanem mert nemzetfenntartó erővel rendelkeznek. A történelmi honosságon kívül figyelembe kell venni a lélekszámot, a társadalmi beágyazottságot és azt, milyen intézményrendszert tart, vagy tartott fenn az érintett egyház, illetve vallási közösség. Mindezek együtt komplex módon jelentik majd az új egyházi regisztráció feltételrendszereit. Ennek a részleteiről most még nem szeretnék nyilatkozni, jelenleg egy szakértői kör többféle formában próbálja megfogalmazni ezt a koncepciót, és január közepéig egy olyan koherens szöveget szeretnénk összeállítani, amit az egyházakkal való egyeztetések során megvizsgálhatunk. Ebben a periódusban az egyházaktól érkező javaslatokat még be tudjuk építeni a koncepcióba. Lényegesnek tartom, hogy végre egy koherens terminológiát használjunk. Az már önmagában botrányos, hogy amíg egyházi törvényről beszélünk, addig sok olyan vallási közösség működik, melyekben az egyház, mint fogalom nem is létezik.

–Szerepel a tervezetben az 1 % felajánlások rendszerének újragondolása?

–Erre lesz utalás az egyházakról és vallási közösségekről szóló új törvényben. Jövő év januárjától egy teljesen új adórendszer lép életbe és ehhez kell igazítanunk az egyházi 1% kérdéskörét is, hiszen ha csökken az adó, a felajánlható egy százalék is csökken. Mi pedig azt szeretnénk, hogy a valóban vallási és hitéleti tevékenységet folytató közösségeknek ez a fajta támogatottsága ne csökkenjen. Így az 1%-os felajánlások rendszerét 2011 második felében módosíthatjuk az Országgyűlésben. Az állam és az egyház kapcsolatrendszerében nagyon fontos, hogy ezt átalakítsuk és 2012. január 1-jétől életbe lépjen. Az egyházakkal történt eddigi egyeztetés során megegyeztünk arról, hogy a jövőre ez a két nagy jogi feladatunk lesz: az új egyházi törvény megalkotása és az egyház-finanszírozás új rendszerében módosítsuk az 1%-os felajánlás szerkezetét.

– Az elmúlt nyolc évben az önkormányzati fenntartású intézményekhez képest jóval kevesebb támogatás jutott az egyháziaknak. Mennyire tudták ezt önök korrigálni?

– Az előző MSZP-SZDSZ-es kormányok alatt gyakorlatilag negatív diszkriminációban részesültek az egyházak és intézményeik. Mindez egy rendkívül súlyos alkotmányjogi és anyagi következményekkel járó tudatos döntés volt a szocialisták részéről. Az önkormányzati fenntartású intézményekhez képest törvényellenes módon kevesebb támogatás jutott az egyháziaknak, ráadásul az Állami Számvevőszék is megállapította, hogy mintegy négymilliárd forintot nem fizetett ki az állam ezen a címen. Az új kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy ezt az összeget visszajuttatja az egyházi fenntartású oktatási intézmények felé. A 2009-es zárszámadásról szóló törvényben már ebből a négymilliárdból egymilliárdot elismertünk, s ezt december végéig visszakapják az adott intézmények. Kiemelendő, hogy az elmúlt nyolc évhez képest új helyzet állt elő a 2009-es évről szóló zárszámadási törvényelfogadásakor, az iskolafenntartó egyházak ugyanis nem emelték fel a szavukat az úgynevezett kiegészítő közoktatási normatíva összegének megállapítása kapcsán. A szocialista-liberális kormányzatok idején ez a tétel állandó vitához vezetett, mert az állam nem partnerként viselkedett az egyházak irányában. Ezen túlmenően a következő évben már úgy tervezzük a költségvetést, hogy az egyházak és az egyházi intézmények negatív diszkriminációban ne részesülhessenek. Ez igaz az egyházi oktatási és szociális intézményekre, és dolgozunk azon, hogy mindezt az egészségügyi területen is elérjük. A bizalom helyreállítása, a bizalom megteremtése, a szentszéki – magyar vegyesbizottság újraindítása, a zárszámadás elfogadása és a költségvetés jelenlegi tervezete bizakodásra adhat okot mindkét oldal részéről, hogy az állam és az egyház kapcsolata rendeződjék. Nekünk nem dogmatikai vitákat kell folytatni arról – mint régebben Bauer Tamásék tették–, hogy el van-e választva az egyház az államtól, vagy nincs. Trianon és a világégések után nekünk nem erről kell vitázni, hanem az egyház különállását az államtól evidenciaként elfogadva egy új minőségi együttműködést kell létrehozni a felek között a nemzet felemelkedése és a közjó előmozdítása érdekében. Ha stratégiai partnerként tekintünk egymásra, akkor néhány év alatt, közösen, a nemzetért sokat tudunk tenni. Advent időszakában, a karácsonyra készülve a Magyar Fórumon keresztül is megköszönöm a történelmi egyházak szolgálatát, a nemzet életében betöltött feladatvállalását. Egy „magyar adventben” élünk, és ebben az időszakban hiszem, hogy nemzeti értékeinket és a világ magyarságának közösségét kell a középpontba helyezni szolgálatunkban.

Medveczky Attila