|
 2010.02.19.
A
tudat határozza meg a létet
Kassai
Lajos a magyar lovasíjászat sportág megteremtője.
Az 1980-as évek végén dolgozta ki a lovasíjászat verseny-szabályrendszerét,
ezután elkezdte az új sportágat terjeszteni, kezdetben
Magyarországon, majd az 1990-es évek kezdetétől Európában,
az Egyesült Államokban és Kanadában. Japánban megismerkedett
a Zen-íjászattal, majd Kínába, Shao-linba utazott tanulmányútra.
Tapasztalatait a Lovasíjászat című könyvében foglalta össze,
amely azóta megjelent angol és német fordításban is. Jelenleg
számos országban működik a Kassai-iskola alapján szerveződő
lovasíjász központ, amelyek rendszeresen világkupákat
szerveznek. Kassai Lajost a lovasíjászat filozófiájáról,
iskolájáról és sikereiről kérdezem.
–Mikor
dőlt el, hogy a lovasíjászat válik életformájává?
–Hogy
mikor jöhetett létre ez az egész életemet meghatározó döntés,
pontosan nem tudhatom, de ezt követően megszülettem, és ennek
már 50 éve.
–Majd’
20 évvel ezelőtt sikerült Önnek rekonstruálnia a honfoglalás
kori magyar íjat. Milyen emlékeket, forrásokat használt fel
ehhez a korán sem könnyű munkához?
–Cs.
Sebestyén Károly volt az, aki a honfoglalás kori sírokból előkerült
csontlemezek alapján rekonstruálta őseink íjának feltételezhető
formáját. Ezt követően Dr. Fábian Gyula eredeti anyagok és
korhű technológiák felhasználásával életre keltette az ősi
fegyvert. Lelkes és áldozatkész munkájával egy lavinát indított
el, melyben én is egy hópehely vagyok.
–Íjak
sorozatgyártásába kezdett. Egyedül dolgozik ezen a munkán,
vagy vannak segítői is? Milyen
nagy a
kereslet a honfoglalás kori magyar íjak iránt?
–
Alapmottóm, hogy nem az ősöket kell követni, hanem azt, amit
az ősök követtek. Az én célom a lehető legmodernebb
anyagok és legkorszerűbb technológiák alkalmazásával egy
mindenki számára elérhető, szélsőséges időjárási körülmények
között is tökéletesen működő formai rekonstrukció létrehozása.
Miután ez sikerült, a világon elsőként elkezdtem a lovasíjász
népek íjainak sorozatgyártását. Ez jelentette az alapját egy
új sportág, harci művészet megjelenésének. Kezdetben egy fűtetlen
garázsban végeztem kísérleteimet, de több mint 20 év elmúltával
egy kiváló szakemberekből álló csapat vesz körül. A kis
kollektíva munkájának köszönhetően jelenleg nincs a világnak
olyan szeglete, ahol íjaim ne lennének jelen.
–
Amikor barantásokkal beszélgettem, azt mondták, hogy az nem
csak egy sport, hanem filozófia is. Elmondható ez a lovasíjászatról
is?
–Ha
barantáról elmondható, akkor a lovasíjászatról mindenképpen.
Ennek a csodálatos harci művészetnek a szimbolikája legtökéletesebben
a kentaur formájában jelenik meg – csípőtől lefelé eggyé
kell válni a lóval, csípőtől felfelé eggyé kell válni az
íjjal. Ez meghatározza a lovasíjászatban rejlő két utat: a külvilág
felé a ló vezet bennünket, a lóval való kapcsolatban tükröződik
a külvilággal való kapcsolatom, az íj a befelé vezető út,
melynek segítségével lelkünk egyre finomabb rezdüléseit,
mozgatórugóit fedezhetjük fel. De a kentaurnak van még egy
fontos üzenete – ebben az ábrázolásban tetten érhető az értelem
megjelenése az ösztönök felett.
–Az
ősmagyar hitvilág mennyiben kapcsolódik ehhez az életformához?
–Őseink hite az a leheletfinom selyemszál, amire a
praktikum gyöngyszemeit felfűzhetjük. Nélküle értékeink úgy
szóródnának szét, mint amikor egy nyaklánc elszakad és
szertegurulnak a gyöngyök.
–Az
ősök, a magyar múlt tisztelete nélkül lehet-e valakiből jó
lovasíjász?
–Jó
adottságokkal és kitartással kiváló lovasíjásszá válhat bárki.
Amiről beszél, az a típus korunk hőse, a lélek nélküli erő
és értelem embere. Világraszóló eredményei nyomán felbecsülhetetlen
a pusztítás. Aki tiszta lélekkel fordul ősei irányába, azt
nem az a kérdés foglalkoztatja, hogy mennyire lehet büszke őseire,
hanem csak egy dolog jár a fejében, vajon az ősök büszkék
lehetnek-e rá?
–Mit
gondol, a lovasíjászat miért is merült méltatlanul feledésbe?
–A
világ egy örök körforgás, a kerék egyszer lent van, egyszer
fent. Mindaz, ami a világból eltűnik, egy adott helyen és
adott időpontban újra éled. Így válik a lovasíjászat, ami
egykor a vérontás potenciális eszköze volt, korunkban harcművészetté,
filozófiává.
–Járt
Kínában és Japánban
is. Ezeknél a népeknél magasabb szinten áll az ősök
tisztelete, mint nálunk?
–Csak
azok a fák tudnak igazán nagyra nőni, melyeknek gyökerei mélyen
fúródnak a talajba. Bizony, ezektől a népektől ezen a téren
lehetne, mit tanulni.
–Mikor
kezdett hanyatlani nálunk a magyar harcművészet?
–Ha
a magyar hanyatlik, hanyatlik vele minden. A hanyatlás első
jele, mikor fontosabbá válik számunkra a bennünket körülvevő
anyagi világ gazdagsága a bennünk lakó lélek gazdagságánál.
Egy nemzet felemelkedésének első jele a lélek emelkedése. Amíg
a magyar néplélek sérült, addig sérült annak gazdasága is.
Egy félművelt írástudónak köszönhetően él abban a tévhitben
az emberek jelentős része, hogy létük határozza meg
tudatukat. A felébredés akkor fog bekövetkezni, amikor a félrevezetettek
rájönnek, hogy tudatuk határozza meg létüket.
–Kérem,
beszéljen a Kassai-iskoláról, ami több, mint tíz országban
működik.
–A
Kassai-iskola jelenleg 13 országban van jelen. Minden második évben
világtalálkozót rendezünk, ez idén július 3-án lesz esedékes.
Immár Kaposvár városával együttműködve az esemény egyre
nagyobb rangot kap. A város vezetői mind lelkileg, mind
anyagilag a program mellett állnak. Közös célunk egy rangos, a
világon egyedülálló rendezvénysorozat elindítása.
–Hazánkban
mekkora területen működik ez az iskola?
–A
lovasíjászat bölcsője a Kassai-völgy, de ezt a csecsemő
gyorsan kinőtte, és ahogy járni kezdett, sorra épültek az
iskolák országszerte, lassan meghódítva a Kárpát-medencét:
Felvidéket, Erdélyt, Újvidéket. Még nem volt tizenéves,
mikor bejárta Európát. A húszéves ifjú már maga mögött
tudja Kanadát, Amerikát, Új-Zélandot és Kínát. Mikor középkorúvá
válik, elég érett lesz ahhoz, hogy bekopogtasson az Olimpia
kapuján.
–Ha valaki jelentkezni akar önökhöz, s lovasíjász
szeretne lenni, milyen feltételekkel teheti?
–Első
a készség. Ha valakiben megvan a szándék, a képességeket
gyorsan fel tudja építeni. Ha valakiben megvan az alázat, a közösség
gyorsan befogadja. De akiből hiányzik a készség, annak tanítása
lehetetlen, hiszen a kötelet nem lehet tolni. Akiben hiányzik az
alázat, az a közösség számára olyan, mint amilyen a
homokszem a fogaskerekeknek.
–Aki
önöknél levizsgázik, az mire jogosítja fel?
–A
vizsga nem jogosítvány, hanem egy mérföldkő a harcos útján.
A tudás az egyetlen hatalom. De miután világunk a szemfényvesztésre
épül, nem lennék meglepve, hogy szerény szakmai tudással
rendelkező, ámbár annál nagyobb pénzéhséggel megáldott
korunk hőse akár akadémiát is alapítson, ahol úgy ossza a
diplomákat, mint középkori elődei a bűnbocsátó cédulákat.
Ahogy a lovasíjászat egyeseknek harcművészeti út, úgy másoknak,
az újsütetű menedzsereknek a multi-level marketing és a pilótajáték
új színtere.
–Hol
lehet önöknél jelentkezni?
–Minden
hónap első szombatján a Kassai-völgyben bemutató jellegű edzést
tartunk azon érdeklődők számára, akik kíváncsiak a lovasíjászatra.
Itt van lehetőség személyes beszélgetésekre is. A www.lovasijaszat.hu
honlapon és a kassai@lovasijaszat.hu
e-mail címen választ kaphat az érdeklődő kérdéseire.
–Ez
férfi, vagy női sport?
–A
lovasíjászat a harci művészetek királynője. Markáns
megjelenésében nagyon sok a feminin jelleg. Egy férfit férfiasabbá
tesz, egy nőt nőiesebbé. Magas szintű művelése szemet gyönyörködtető
eleganciát sugároz. Miután nem a nyers fizikai erőre épül,
fiatal kortól az ember kísérőtársa lehet élete végéig.
Engem a lovasíjászattól csak a halál lesz képes elválasztani.
–Ahogy
olvasom, a Felvidéken is van iskolája. Nem voltak szlovák részről
ezzel kapcsolatban ellenséges hangok?
–Nem,
sőt felvidéki magyarjaink az elmúlt tíz évben számtalan
sikeres bemutatót hajtottak végre Szlovákiában. De ennek az az
oka, hogy mi a lovasíjászatot kultúraként és nem politikaként
kezeljük. Számomra nincs szánalmasabb ember, mint az, aki azért
bújik hagyományőrző gúnyába, hogy így adjon nyomatékot
politikai nézeteinek. Csak az képes mások kultúráját
tisztelni, aki megbecsüli a sajátját. Ennek a felfogásnak köszönhetően
a lovasíjászat előrehaladása sehol nem ütközött akadályokba.
–2009
őszén a Magyar Nemzeti Lovasíjász Válogatott tagjai a marokkói
király meghívására Marokkóban vettek egy részt egy bemutató-sorozaton.
Mennyire rangos eseményről volt szó?
–Marokkóban
a II. El Jadidai Nemzetközi Lovasfesztiválon a 20 000
m2-es területen versenyek, bemutatók, konferenciák és kiállítások
váltották egymást. A meghívást kapott 12 állam szereplőgárdája,
600 lóval érkezett a helyszínre, és az 5 nap folyamán 210 000
látogatója volt az eseménynek. A Kassai Lovasíjász Iskolán kívül
a kiváló hortobágyi és bugaci csikósok képviselték még hazánkat.
–Azt
olvastam, hogy minden eddigi lovasíjász versenyt megnyert. Mit
tart mégis a legnagyobb egyéni sikerének?
–Tevékenységem
kapcsán rengeteg kiváló emberrel ismerkedhettem meg és ennek köszönhetően
sokukat barátomnak tudhatom, ha van valami az életemben, amit
sikerként könyvelhetek el, ez mindenképpen az.
Medveczky
Attila
|
