vissza a főoldalra

 

 

 2010.02.19. 

A tudat határozza meg a létet

Kassai Lajos a magyar lovasíjászat sportág megteremtője. Az 1980-as évek végén dolgozta ki a lovasíjászat verseny-szabályrendszerét, ezután elkezdte az új sportágat terjeszteni, kezdetben Magyarországon, majd az 1990-es évek kezdetétől Európában, az Egyesült Államokban és Kanadában. Japánban megismerkedett a Zen-íjászattal, majd Kínába, Shao-linba utazott tanulmányútra. Tapasztalatait a Lovasíjászat című könyvében foglalta össze, amely azóta megjelent angol és német fordításban is. Jelenleg számos országban működik a Kassai-iskola alapján szerveződő lovasíjász központ, amelyek rendszeresen világkupákat szerveznek. Kassai Lajost a lovasíjászat filozófiájáról, iskolájáról és sikereiről kérdezem.

–Mikor dőlt el, hogy a lovasíjászat válik életformájává?

–Hogy mikor jöhetett létre ez az egész életemet meghatározó döntés, pontosan nem tudhatom, de ezt követően megszülettem, és ennek már 50 éve.

–Majd’ 20 évvel ezelőtt sikerült Önnek rekonstruálnia a honfoglalás kori magyar íjat. Milyen emlékeket, forrásokat használt fel ehhez a korán sem könnyű munkához?

–Cs. Sebestyén Károly volt az, aki a honfoglalás kori sírokból előkerült csontlemezek alapján rekonstruálta őseink íjának feltételezhető formáját. Ezt követően Dr. Fábian Gyula eredeti anyagok és korhű technológiák felhasználásával életre keltette az ősi fegyvert. Lelkes és áldozatkész munkájával egy lavinát indított el, melyben én is egy hópehely vagyok.

Íjak sorozatgyártásába kezdett. Egyedül dolgozik ezen a munkán, vagy vannak segítői is? Milyen nagy a kereslet a honfoglalás kori magyar íjak iránt?

– Alapmottóm, hogy nem az ősöket kell követni, hanem azt, amit az ősök követtek. Az én célom a lehető legmodernebb anyagok és legkorszerűbb technológiák alkalmazásával egy mindenki számára elérhető, szélsőséges időjárási körülmények között is tökéletesen működő formai rekonstrukció létrehozása. Miután ez sikerült, a világon elsőként elkezdtem a lovasíjász népek íjainak sorozatgyártását. Ez jelentette az alapját egy új sportág, harci művészet megjelenésének. Kezdetben egy fűtetlen garázsban végeztem kísérleteimet, de több mint 20 év elmúltával egy kiváló szakemberekből álló csapat vesz körül. A kis kollektíva munkájának köszönhetően jelenleg nincs a világnak olyan szeglete, ahol íjaim ne lennének jelen.

– Amikor barantásokkal beszélgettem, azt mondták, hogy az nem csak egy sport, hanem filozófia is. Elmondható ez a lovasíjászatról is?

–Ha barantáról elmondható, akkor a lovasíjászatról mindenképpen. Ennek a csodálatos harci művészetnek a szimbolikája legtökéletesebben a kentaur formájában jelenik meg – csípőtől lefelé eggyé kell válni a lóval, csípőtől felfelé eggyé kell válni az íjjal. Ez meghatározza a lovasíjászatban rejlő két utat: a külvilág felé a ló vezet bennünket, a lóval való kapcsolatban tükröződik a külvilággal való kapcsolatom, az íj a befelé vezető út, melynek segítségével lelkünk egyre finomabb rezdüléseit, mozgatórugóit fedezhetjük fel. De a kentaurnak van még egy fontos üzenete – ebben az ábrázolásban tetten érhető az értelem megjelenése az ösztönök felett.

–Az ősmagyar hitvilág mennyiben kapcsolódik ehhez az életformához?

 –Őseink hite az a leheletfinom selyemszál, amire a praktikum gyöngyszemeit felfűzhetjük. Nélküle értékeink úgy szóródnának szét, mint amikor egy nyaklánc elszakad és szertegurulnak a gyöngyök.

–Az ősök, a magyar múlt tisztelete nélkül lehet-e valakiből jó lovasíjász?

–Jó adottságokkal és kitartással kiváló lovasíjásszá válhat bárki. Amiről beszél, az a típus korunk hőse, a lélek nélküli erő és értelem embere. Világraszóló eredményei nyomán felbecsülhetetlen a pusztítás. Aki tiszta lélekkel fordul ősei irányába, azt nem az a kérdés foglalkoztatja, hogy mennyire lehet büszke őseire, hanem csak egy dolog jár a fejében, vajon az ősök büszkék lehetnek-e rá?

–Mit gondol, a lovasíjászat miért is merült méltatlanul feledésbe?

–A világ egy örök körforgás, a kerék egyszer lent van, egyszer fent. Mindaz, ami a világból eltűnik, egy adott helyen és adott időpontban újra éled. Így válik a lovasíjászat, ami egykor a vérontás potenciális eszköze volt, korunkban harcművészetté, filozófiává.

–Járt Kínában és Japánban is. Ezeknél a népeknél magasabb szinten áll az ősök tisztelete, mint nálunk?

–Csak azok a fák tudnak igazán nagyra nőni, melyeknek gyökerei mélyen fúródnak a talajba. Bizony, ezektől a népektől ezen a téren lehetne, mit tanulni.

–Mikor kezdett hanyatlani nálunk a magyar harcművészet?

–Ha a magyar hanyatlik, hanyatlik vele minden. A hanyatlás első jele, mikor fontosabbá válik számunkra a bennünket körülvevő anyagi világ gazdagsága a bennünk lakó lélek gazdagságánál. Egy nemzet felemelkedésének első jele a lélek emelkedése. Amíg a magyar néplélek sérült, addig sérült annak gazdasága is. Egy félművelt írástudónak köszönhetően él abban a tévhitben az emberek jelentős része, hogy létük határozza meg tudatukat. A felébredés akkor fog bekövetkezni, amikor a félrevezetettek rájönnek, hogy tudatuk határozza meg létüket.

–Kérem, beszéljen a Kassai-iskoláról, ami több, mint tíz  országban működik.

–A Kassai-iskola jelenleg 13 országban van jelen. Minden második évben világtalálkozót rendezünk, ez idén július 3-án lesz esedékes. Immár Kaposvár városával együttműködve az esemény egyre nagyobb rangot kap. A város vezetői mind lelkileg, mind anyagilag a program mellett állnak. Közös célunk egy rangos, a világon egyedülálló rendezvénysorozat elindítása.

–Hazánkban mekkora területen működik ez az iskola?

–A lovasíjászat bölcsője a Kassai-völgy, de ezt a csecsemő gyorsan kinőtte, és ahogy járni kezdett, sorra épültek az iskolák országszerte, lassan meghódítva a Kárpát-medencét: Felvidéket, Erdélyt, Újvidéket. Még nem volt tizenéves, mikor bejárta Európát. A húszéves ifjú már maga mögött tudja Kanadát, Amerikát, Új-Zélandot és Kínát. Mikor középkorúvá válik, elég érett lesz ahhoz, hogy bekopogtasson az Olimpia kapuján.

 –Ha valaki jelentkezni akar önökhöz, s lovasíjász szeretne lenni, milyen feltételekkel teheti?

–Első a készség. Ha valakiben megvan a szándék, a képességeket gyorsan fel tudja építeni. Ha valakiben megvan az alázat, a közösség gyorsan befogadja. De akiből hiányzik a készség, annak tanítása lehetetlen, hiszen a kötelet nem lehet tolni. Akiben hiányzik az alázat, az a közösség számára olyan, mint amilyen a homokszem a fogaskerekeknek.

–Aki önöknél levizsgázik, az mire jogosítja fel?

–A vizsga nem jogosítvány, hanem egy mérföldkő a harcos útján. A tudás az egyetlen hatalom. De miután világunk a szemfényvesztésre épül, nem lennék meglepve, hogy szerény szakmai tudással rendelkező, ámbár annál nagyobb pénzéhséggel megáldott korunk hőse akár akadémiát is alapítson, ahol úgy ossza a diplomákat, mint középkori elődei a bűnbocsátó cédulákat. Ahogy a lovasíjászat egyeseknek harcművészeti út, úgy másoknak, az újsütetű menedzsereknek a multi-level marketing és a pilótajáték új színtere.

–Hol lehet önöknél jelentkezni?

–Minden hónap első szombatján a Kassai-völgyben bemutató jellegű edzést tartunk azon érdeklődők számára, akik kíváncsiak a lovasíjászatra. Itt van lehetőség személyes beszélgetésekre is. A www.lovasijaszat.hu honlapon és a kassai@lovasijaszat.hu e-mail címen választ kaphat az érdeklődő kérdéseire.

–Ez férfi, vagy női sport?

–A lovasíjászat a harci művészetek királynője. Markáns megjelenésében nagyon sok a feminin jelleg. Egy férfit férfiasabbá tesz, egy nőt nőiesebbé. Magas szintű művelése szemet gyönyörködtető eleganciát sugároz. Miután nem a nyers fizikai erőre épül, fiatal kortól az ember kísérőtársa lehet élete végéig. Engem a lovasíjászattól csak a halál lesz képes elválasztani.

–Ahogy olvasom, a Felvidéken is van iskolája. Nem voltak szlovák részről ezzel kapcsolatban ellenséges hangok?

–Nem, sőt felvidéki magyarjaink az elmúlt tíz évben számtalan sikeres bemutatót hajtottak végre Szlovákiában. De ennek az az oka, hogy mi a lovasíjászatot kultúraként és nem politikaként kezeljük. Számomra nincs szánalmasabb ember, mint az, aki azért bújik hagyományőrző gúnyába, hogy így adjon nyomatékot politikai nézeteinek. Csak az képes mások kultúráját tisztelni, aki megbecsüli a sajátját. Ennek a felfogásnak köszönhetően a lovasíjászat előrehaladása sehol nem ütközött akadályokba.

–2009 őszén a Magyar Nemzeti Lovasíjász Válogatott tagjai a marokkói király meghívására Marokkóban vettek egy részt egy bemutató-sorozaton. Mennyire rangos eseményről volt szó?

–Marokkóban a II. El Jadidai Nemzetközi Lovasfesztiválon a 20 000 m2-es területen versenyek, bemutatók, konferenciák és kiállítások váltották egymást. A meghívást kapott 12 állam szereplőgárdája, 600 lóval érkezett a helyszínre, és az 5 nap folyamán 210 000 látogatója volt az eseménynek. A Kassai Lovasíjász Iskolán kívül a kiváló hortobágyi és bugaci csikósok képviselték még hazánkat.

–Azt olvastam, hogy minden eddigi lovasíjász versenyt megnyert. Mit tart mégis a legnagyobb egyéni sikerének?

–Tevékenységem kapcsán rengeteg kiváló emberrel ismerkedhettem meg és ennek köszönhetően sokukat barátomnak tudhatom, ha van valami az életemben, amit sikerként könyvelhetek el, ez mindenképpen az.

Medveczky Attila