|
 2010.01.08.
Háy János: Házasságon innen és túl
(Nemzeti Színház –Kaszás Attila Színpad)
A
Nemzeti Színház előadóhelyeinek a száma immáron háromra nőtt:
van a Nagyszínpad, ezen felül a kamarajellegű darabok bemutatására
alkalmas Stúdiószínpad, ami 2007 májusától Gobbi Hilda Színpadnak
nevezett el a Nemzeti igazgatósága. Úgy gondolták, hogy még
mindig bőven teremnek olyan drámai alkotások, amik annyira szűk
réteget céloznak meg, hogy még az előbb említett kisebb játszóhely
is túl nagy a számukra, ezért alakították ki a negyedik
emeleti próbateremből a Házi Színpadot, amit Kaszás Attila
tragikus hirtelenséggel bekövetkezett halála után nevezték el
róla. Bizony azokat a nézőket is ki kell szolgálni, akik a kísérleti,
formabontó produkciókat kedvelik. Ma már mindegyik, a nagytermében
közel ezer embert befogadó színháznak van a vájtfülűek számára
létesített kisszínpada, néhol nem is egy, hanem kettő is
akad. A Nemzeti Házi Színpadát 2007. április 4-én avatták
fel Háy János: Házasságon innen és túl című monodrámájával,
de nem csak ez az egy előadás tekinthető meg itt.
Háy
Jánosnak a 240 oldalas, tűzpiros borítójú Házasságon innen
és túl című könyve 2006 áprilisban jelent meg a Palatinus
kiadó gondozásában. Ezt a kiadót Háy János alapította és
ő a vezetője is. Háy János a kortárs írók legismertebb
alkotói közé tartozik, novellái, regényei és drámái –
eddig tíz kötetben – egymás után látnak napvilágot, színdarabjait
sorra játsszák mind a fővárosi és mind a vidéki teátrumok.
A Gázagyerek című drámájának a premierje 2001-ben
Debrecenben, a Csokonai Színházban volt, ennek folytatását, a
Herner Ferike faterja című abszurd tragikomédiáját pedig
2003- ban a Pécsi Harmadik Színház mutatta be. A pesti
Nemzetiben két, a 2004-es és a 2005-ös évadban volt látható
– az akkor még Stúdiószínpadon – A Senák című színműve,
2005-ben a pesti Thália Színház a Beregszászi Illyés Gyula Színházzal
közös produkcióban pedig A Pityu bácsi fia című tragikomédiáját
állította színpadra. Rátóti Zoltán színművész A Bogyósgyümölcskertész
fia című novellásgyűjteményből állította össze az azonos
című előadását, amit tavaly a Budapesti Kamaraszínház
Ericsson Stúdiójában vittek színre. Ebben az előadásban nem
csupán prózai szövegek hangzanak el, hanem dalok is. Ennek a
kedvező fogadtatásán felbuzdulva Rátóti Zoltán Háy Jánossal
együtt úgy döntött, hogy a Házasságon innen és túl című
novellás kötetéből tíz darabot együtt dramatizálnak és állítanak
színpadra. Olajozottan működő munkakapcsolatukat elősegíti,
hogy az író és az előadó világlátása, a művészet szerepéről
vallott ars poeticája jóformán mindenben megegyezik, ráadásul
még az életkoruk is hasonló. Rátóti Zoltán egyfelvonásos drámaként
jeleníti meg a Házasságon innen és túl című, egy és negyed
óráig tartó darabot. Jókora kivetítő vászon előtt mondja
el egymás után a különböző korban megesett történeteket,
az első novella még a Lánchíd építése előtti szerelmi históriába,
az utolsó pedig már egy, a napjainkban játszódó eseménysorba
avatja be a nézőket. A vásznon elbeszélésenként változik az
az óriási Budapest-térkép, amin hidak, épületek, városrészek
láthatók közelről és madártávlatból. Az előadás központi
gondolata a férfi-nő kapcsolat, ez a megunhatatlan, mindig újat
mondani tudó, kiapadhatatlan témakör. Nemhiába volt Madách
Imrének az a véleménye, hogy a férfinek és a nőnek a
szerelme a világ abroncsa, ami összetartja földi létünket. Kétféle
viszonyt mutat be ez a tíz sztori, az egyik, amikor a felek a házasság
szentségébe igyekeznek, és mindenre kaphatók, hogy szerelmüket
meghódítsák, a másik, amikor eme, esküvel nyomatékosított kötelékben
jó ideje élők kifelé kacsintgatnak belőle, és frigyüket
csak nyűgnek, járomnak érzik. Olyan történetek ezek, mintha
valamelyik női magazin tematikus számának olvasói leveleit
lapozgatnánk, amiben az egyedüllét gyötrelmeiről panaszkodnak
a pártában maradt lányok, akik közül sokan ma már ezt az életformát
tudatosan vállaló szinglik. De nem csak nők szerepelnek ebben a
válogatásban, hanem férfiak is, ők azok, akik a leginkább
keresik s félrelépésekre kiválóan alkalmas mellékösvényeket.
Ebből a novellafüzérből eléggé lehangoló kép bontakozik ki
a publikum lelki szemei előtt, ugyanis a férfi-nő viszonynak
nem a kedvesen bohókás, hanem a komorabb, sötétebb oldalát ábrázolja.
A múlt század második felében kezdődött el és a harmadik évezredben
is folytatódik az a folyamat, ami az emberi kapcsolatok meglazulását,
elsekélyesedését vonja maga után, aminek következtében családok
hullanak szét, és fokozatosan magányosodnak el a házasságban
élők. Ez a lelki sivatagosodás néha bizony ijesztően hat. Rátóti
Zoltán színészi eszköztárának teljes felvonultatásával meséli
el Háy János történeteit. Az előadás időtartalma alatt
mindvégig fenntartja az érdeklődést, unatkozni egy percig sem
lehet, sőt a közönség elmereng azon, hogy a teremtés koronáinak
és a szebbik nemnek a viszonya évszázadok óta semmit sem változik,
hanem mindig ugyanaz.
Dr. Petővári Ágnes
|
