Függetlenség

2010.01.09.

Az Alkotmány a megmaradást szolgáló alaptörvény

Január 9-én délelőtt 9 órakor kezdődött Magyar Megmaradás Közössége (MMK) Az Alkotmány a nemzet megmaradásának eszköze című konferenciájára a Gellért Szálló Gobelin termében. A konferencia megnyitó beszédét Csurka István mondta. Az MMK és a MIÉP elnöke feltette a kérdést: miért éppen most szükséges egy új alkotmány megalkotása. „A legelterjedtebb felfogás szerint elsősorban azért van szükség alkotmányozásra, mert ez a jelenlegi alkotmány nem a magyarság történeti alkotmányára épül, hanem az éppen azt megszakító, idegenszerű Sztalin-papírra. Ugyanakkor sokan elismerik, hogy az azóta átírt dolgozat nem emlékeztet a sztalini alkotmányra. A történeti alkotmány folytonossága viszont ezzel nem szűnt meg. Ez olyan tény, ami önmagában is elég egy új alkotmány elkészítéséhez. A másik érv már nem történelmi, hanem tisztán politikai. Válaszúthoz érkeztünk: rátalálnunk-e a helyes, a létválságból kivezető útra? S ha igen, akkor szükséges egy új, elsősorban a nemzet érdekeit szem előtt tartó alaptörvény…Senki sem tilthatja meg, ha a belső feltételek adottak, hogy új alkotmányt fogalmazzunk meg magunknak. A megmaradást szolgáló alaptörvényt. Gondoskodni kell az alkotmányban a magyar föld megtartásáról. Az EU-ban van példa az európai rendszerrel szembe menő alkotmányozásra. A lengyel alkotmányreform jó példa minderre. A lengyel alkotmány leszögezi, hogy a házasság és a család védelme csak heteroszexuális kapcsolatokra vonatkozik, és a családi gazdaságot tekinti a mezőgazdaság alapegységének. Van tehát élő szándék az alkotmányozásra. A mostani választások legnagyobb tétje: sikerül-e 2/3-os többségbe kerülni az alkotmányozóknak.”-mondta Csurka István.

Dr. Völgyesi Miklós Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiumának nyugalmazott tanácselnöke előadása elején emlékeztette a nagyszámú hallgatóságot arra, hogy már 1989-ben felvetődött, hogy alkotmányozó nemzetgyűlést kéne összehívni, s majd az alaptörvényt népszavazás útján kéne elfogadtatni. Ennek az ötletnek a megvalósítását viszont a gyors politikai események elsodorták. A politikai érvek alapján már többször felvetődött az a gondolat, hogy új alkotmányra lenne szükség. Ezt támasztja alá az is, hogy az 1989-es alaptörvény a megalkotóinak a szándéka szerint csak ideiglenes alkotmány a rendszerváltás idejére, „hazánk új Alkotmányának elfogadásáig”. Völgyesi úr kijelentette: alkotmányellenes, hogy jelenleg a parlament nem ellenőrzi a kormánytevékenységét. Az új alkotmány szükségességét viszont nem csak a nemzeti oldalon mondták ki. „2006-ban Gyurcsány létrehozta a Gönczöl-munkacsoportot azzal a céllal, hogy mossák ki a politikai szennyest. Nos ennek a bizottságnak a jelentésében olvasható: « A kialakult politikai válság és az alkotmányos konszenzus megszűnése különösen indokolttá tenné, hogy a kormány ismételten tegyen kísérletet egy új, nehezen módosítható, a jelenlegi alkotmányos berendezkedést megőrző alkotmány kidolgozására, konszenzusos elfogadtatására, majd népszavazási úton történő megerősíttetésére. Ezzel a fő politikai szereplők hitet tehetnének az alkotmányosság és különösen az 1989–90-ben kialakult, a képviseleti demokrácia primátusára épülő alkotmányos berendezkedés mellett. Az alkotmánymódosítás megnehezítésével egyben elháríthatnák az „alkotmányos diktatúra” veszélyét, ami a nyertest aránytalanul premizáló választási rendszer következtében előállhatna olyan módon, hogy egyetlen párt kétharmados többséget szerez, és konszenzuskényszer nélkül, tetszése szerint alakítja az alkotmányos berendezkedést.» Miről is van szó? A hatalom tehát megijedt a nemzeti oldaltól.”

Dr. Zétényi Zsolt a Nemzeti Jogvédő Alapítvány elnöke a történeti alkotmányról beszélt. Elmondta: gyökeres alkotmányreformra lenne szükség, s üdvös lenne, ha nem az emberek önkénye, hanem a törvények uralkodnának. Zétényi szerint a magyaron kívül csupán az angol nemzet rendelkezik történeti alkotmánnyal, és nem kartálissal, és részben az Egyesült Államok. A magyar történeti alkotmányt pedig semmi sem helyezte hatályon kívül, ezért most is hatályban van. „A magyar szabadságharcos és nem forradalmi nemzet. El is buktak forradalmi. A függetlenség harcok pedig jogi változással is jártak Magyarországon. Gondolhatunk az Aranybullára is, ami nem más, mint az egyéni jogok megerősítése. Tehát, mikor szabadságunkért harcoltak, nem csak a nemzet, hanem az egyes egyén szabadságáért is küzdöttek…Az lenne a jó, ha a leglényegesebb, ha az országgyűlés az alkotmányozást egy másik szervre ruházná át. Hogy miért? Mert az országgyűlés nem alkotmányozó, hanem törvényhozó hatalom. Az alkotmányos megújulás sikerének az a kulcsa, hogy miképpen sikerül létrehozni a megfelelő összhangot az alkotmányosság hagyományos elvei és követelményei között egyfelől, a jelenkor által felvetett létkérdésekkel másfelől. Az alkotmány-helyreállítás sikere a szerves változások végrehajtásával, a társadalom lételemévé tételével célszerű és lehetséges, kevesebb retorikával, több valódi építkezéssel képzelhető el.”-mondta az előadó.

Dr. Tóth Zoltán József jogtörténész, politológus a történeti alkotmány modellként való támogatását tartja fontosnak. Szükséges szerinte a jogfolytonosság helyreállítása, s a kommunista rendszer elítélése. A mai törvények szerint, viszont az elmúlt 60 év eseményei törvényesek voltak, és pl. egy volt ávós is nem felel a tetteiért. Az előadó szerint akármilyen jó indulatú kormány következik, mivel törvényes volt az elmúlt 60 év, így nem lehet sok esetben számon kérni a bűncselekményeket. „A Szent Korona-tan a történeti alkotmány alaptéziseinek az összessége, s régebben az abszolút hatalmat korlátozta…A történeti alkotmányban nem csak jogok, hanem felelősségek is vannak. Beszél a jóról és a rosszról. Csak akkor beszélhetünk közrendről, ha van jó és rossz. Ma az érzékeink, a vágyaink minél teljesebb megélése jelenti a szabadságot. Így nincs igazság, s annak hiányában közjóról sem beszélhetünk. Ha nincs jó és rossz, akkor az abszolút hatalommal bíró kormány mondja ki, hogy mi is a tolerancia, mit kell elviselnünk…Az alkotmányozás alapfeltétele viszont az, hogy garantálni kell egy forgalomképtelen nemzeti vagyont. Hiszen egy koldusszegény nemzetnek szinte mindegy, hogy pl. mennyire erős a köztársasági elnök hatalma.”-mondta a jogtörténész.

Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva ny. alkotmánybíró szerint hazánkban nincs alkotmányozási kényszer. Az alkotmány módosítása 1989. október 23-án lépett hatályba, tehát előtte egy nagyfokú jogalkotási folyamat volt hazánkban, s az akkor született törvények nélkül nem lehetett volna garanciát vállalni a nemzet fennmaradásáért. Az előadó szerint a hatályos alkotmány mellett az Alkotmánybíróság döntéseit, határozatait sem lehet figyelmen kívül hagyni. „Az alkotmányos jogrend hatalom általi működése zátonyra futott”-mondta Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva, aki felelevenítette, hogy ma támadják a bírákat, a köztársasági elnököt, és az Alkotmánybíróság elnökének a tekintélye is csökkent. Ezért is a demokratikus jogállam korrekt működésére van szükség.

Dr. Zlinszky János akadémiai doktor, professor emeritus véleménye szerint alkotmányunk tartalmát és értékeit tekintve jó, be kellene tartani. Indokolt lenne azonban értékrendjének érvényesüléséhez további biztosítékok teremtése: így a közvagyon óvására és a közhatalom felhasználásának ellenőrzésére a közigazgatási bíróság felállítása kellő hatáskörrel, a bírák választásának a parlamenti bizonytalanság alóli feloldása, hogy az alkotmánybíróság működésének folyamatossága biztosítva legyen. A professor elmondta, hogy a Horn-kormány ideje alatt lett volna mód – a hatalmas parlamenti többség miatt – egy új alkotmány elfogadására, de szerencsére ők nem érezték –szerencsére – feladatuknak az alkotmányozást. A Fidesz-kormány és az azt követő szocialista is felvetette: hagyjuk meg az alkotmány tartalmát, ám „vegyük el azt a szerencsétlen évszámot” előle. Ezek a javaslatok –pedig tartalmukban ugyanazok voltak - mindkét esetben az ellenzéken buktak meg. A magyarországi sajnálatos politikai viszonyok tehetnek arról, hogy irigyli az egyik blokk a másiktól a kezdeményezést az alkotmány legcsekélyebb pozitív módosítására. Zlinszky szerint nem az a legnagyobb baj az alkotmányunkkal, hogy rendkívül rosszul van megírva, hanem az, hogy mindegyre szűkül azoknak a köre, akik szerint a rendelkezéseit be kell tartani.

A Magyar Megmaradás Közössége következő konferenciáját Budapesten január 22-én, kora délután tartja. A második esemény a környezetünkkel, az éghajlatváltozással és az új életvitellel kapcsolatos.