vissza a főoldalra

 2010.01.15. 

Nem volt Horthy-fasizmus

Kosaras Péter Ákos történészt, iskolaigazgatót, lapunk munkatársát választotta meg 2009. december 6-án, vasárnap, Miklós-napon elnökévé a Horthy Miklós Társaság.

 Medveczky Attila: Engedd meg, hogy szerkesztőségünk nevében gratuláljak! Tudtommal elég régen kapcsolatban állsz a társasággal, ám tisztséget eddig nem viseltél benne.

 -Valóban, korábban semmilyen tisztségem nem volt a Horthy Miklós Társaságnál, de több alkalommal tartottam előadást ezen a fórumon is, ha felkértek rá. A társaság által szervezett konferenciákon, rendezvényeken vettem részt és tartottam előadást.

 -Egy teljes tisztújítás volt, vagy pedig csak elnököt választottak?

 -A decemberi éves közgyűlésen, mivel lejárt a mandátuma leköszönt az eddigi vezetőség, és új elnökséget és elnököt választottak. Az elnökség összetétele nagymértékben változatlan maradt. Mind a titkári, mind az alelnöki posztokra újraválasztották az előző tisztségviselőket.

 -A Horthy Miklós Társaságnak vannak külországi tagozatai is?

 -Természetesen. Az emigrációban is vannak szervezeteink, így Nyugat-Európában és a tengeren túl is, elsősorban Észak-Amerikában.

 -Honnan teremtitek elő a működéshez szükséges anyagiakat?

 -Társaságunk teljesen önfenntartó, tehát a tagdíjak, és a magánszemélyek általi adományok fedezik működésünket. Az nem meglepő, hogy semmilyen állami támogatásban nem részesülünk. Szeretnénk, ha a társaság minél szélesebb körben ismertebb lenne, így talán rendezvényeinket többen támogatnák. Itt jegyezném meg, hogy fontosnak tartjuk a társaság honlapjának a megújítását, aktualizálását, s a rajta lévő adatok pontosítását.

 -Mire terjed ki a társaság fő tevékenységi köre?

-A társaság fő feladata Horthy Miklós kormányzó emlékének ápolása, a hozzá és tevékenységéhez köthető jeles évfordulók és események megünneplése. Évente 6-8 rendezvényt szervezünk, így például 2010. július 5-én Kaposvárott tartjuk a társaság idei tudományos konferenciáját. Ennek kiemelt témája a kormányzó úr és Klebelesberg Kunó gróf munkásságának értékelése lesz.

 -Tudtommal a magyarországi kommün áldozatairól is meg szoktak emlékezni.

 -Évente megemlékezünk arról, mikor a Nemzeti Hadsereg élén bevonult Horthy Miklós a fővárosba. Ezen az emlékünnepségen szó esik mind a Károlyi-féle hazaárulás, mind pedig a Kun Béla által vezetett véres kommünnek az áldozatairól, illetve ezeknek a rendszereknek az kártékonyságáról.

 -Ütközik-e bármilyen társadalmi ellenállásba a működésetek?

 -Eddig is próbáltak akadályokat gördíteni működésünk elé. Tudjuk jól, hogy még a mai napig sajnálatos módon sokan ellenszenvvel viszonyulnak a kormányzó úr politikájához, s gyalázzák Horthy Miklós emlékét. Negyven éven keresztül csak negatív színben tüntették fel őt a hazai „történetírók”, ezért érthető is, hogy a lakosság egy részébe beleívódott az ellenszenv. Ezért feladatunknak tartjuk a felvilágosító munkát is. Tudják meg minél többen, mennyire meghamisították történelmünket, s mennyire vezették félre a magyarságot ebben a témában is. Sajnos a mai napig szándékosan elferdítik a tényeket, s ezért nem él a köztudatban Horthy Miklós Magyarországáról egy hiteles kép.

 -Ma még mindig divat beszélni Horthy-fasizmusról, s a kormányzót szokták bűnösnek kikiáltani a hazai zsidók deportálása miatt. Volt-e hazánkban fasizmus?

 -Aki Horthy-fasizmusról beszél, az ezt vagy politikai alapú megtévesztésből teszi, vagy a saját maga tudatlanságáról rántja le a leplet. Hazánkban voltak olyanok, akik szimpatizáltak a fasizmus ideológiájával, de ez nem öltött országos méreteket. Tehát nem létezett állami szinten fasizmus Horthy Magyarországán. Aki tehát ilyen kifejezéseket használ a kormányzó úr személyével kapcsolatban, az önmagát minősíti.

 -Manapság, ha valaki nem tetszik a balliberálisoknak, akkor könnyen nácivá, nyilassá, fasisztává lehet, annak bélyegzik.

 -Az ilyen pejoratív jelzőkkel való dobálódzás mögött vagy szándékosság, vagy butaság áll. Az is elképzelhető, hogy mindkettő.

 -Egyszer azt mondtad, hogy a ’18 őszén kezdődött bomlási folyamat alatt kizárólag a katonák teljesítettek jól, míg a politikusok egyáltalán nem. Tehát a nemzeti eszme hordozói a Károlyi-rezsim idején a katonák voltak?

 -A hadsereg és a civil szféra egyes tagjainak köszönhető, hogy abban a korban fennmaradt a nemzeti eszme. Azért mondom, hogy egyes tagjainak, mert a polgárság félelmében Károlyi és Kun Béla regnálása idején meghúzta magát, így főleg a katonák voltak azok, akik tudtak valamit tenni a nemzeti ügyért. Sokan még a Vörös Hadseregben való szolgálatot is vállalták abban a reményben, hogy csak így lehet az elszakított területeket visszaszerezni. Itt gondolhatunk az északi hadjáratra, melynek során a Felvidék nagy részét sikerült visszafoglalnunk, s a csehek kivonultak onnan. Az Kun Béla politikáját jellemzi, hogy ki kellett üríteni a Felvidéket, s így visszamasírozhattak a megszálló csapatok.

 -Arról is tudunk, hogy a Vörös Hadsereg több tisztje később Horthy hadseregében is szolgált.

 -Hogyne, ezekben a tisztekben egy pillanatig sem vetődött fel a bolsevizmus szolgálata. Ők azért fogtak fegyvert, mert bíztak abban, hogy egy erős hadsereg képes lehet a megszállókat kiűzni Magyarország területéről.

 -Aki Horthy pályafutását kutatja ütközhet-e falakba? Lehetséges, hogy vannak olyan iratok, melyek még titkosak abból a korból?

 -Olyan iratok, melyeket államilag, hivatalosan titkosítottak valószínűleg nem léteznek. Az viszont könnyen elképzelhető, hogy vannak olyan dokumentumok, amik véletlenül, vagy direkt a „süllyesztőbe” kerültek. Aki Horthy Miklós politikai pályáját és az általa vezetett állam történetét minden elfogultság nélkül kutatja az csak arra az eredményre juthat, hogy rendkívülit teljesített az ország az 1918-19-es árulások, vörös kommün és a békediktátum után. Helyreállította az ország vezetése a gazdasági életet, s nem csak emelték az életszínvonalat, hanem egy olyan fellendülést produkáltak, amelyre 1945 óta egyetlen egy kormány – beleértve az 1989 utániakat is – nem volt képes.

Medveczky Attila