|
 2010.07.02.
Konkurencia helyett termékegyesítést
„A Székely márka
után itt a Góbé is. A turistáknak tetszik, a termékek
fogynak, de a vállalkozók meg a politikusok nem bánnák, ha egy
kicsit letisztulna a kép.” – olvasható az erdely.ma
honlapon. Az elmúlt év folyamán két szervezet is jelezte, hogy
használná a székelyföldi termék márkanevet – ami azóta
per tárgyává vált a Hargita Megyei Önkormányzat és a Székelyföldi
Termék Egyesület között. S az utóbbi szervezet vesztett.
Minderről Gazda Zoltánt, a Székelyföldi Termék Egyesület
sepsiszentgyörgyi elnökét kérdeztem.
– Mi okozza a zavart a székely és a székelyföld márkanév között?
– Tavaly márciusban alapítottuk meg a Székelyföldi
Termék Egyesületet. Mindnyájan tudjuk, hogy Székelyföldet a
mindenkori román kormányok programszerűen és céltudatosan
fejlesztették vissza infrastrukturálisan és gazdaságilag. Ráadásul
a ’70-es, ’80-as években ide telepített ipar privatizálása
után, mely segítségével sikerült a lakosság majdnem tiszta
magyar nemzeti összetételét felhígítani, teljességében csődbe
vezettetett. Ennek elérésére komoly kormánypénzeket fordítottak.
Még mikor az RMDSZ először uralmon volt, mikor soha nem látott
mennyiségű pénz érkezett Székelyföldre, ha a más megyék által
kapott kormánytámogatáshoz viszonyítjuk, aránytalanul kevés.
Ezért indította útjára egy civil kezdeményezés a SZÉKELYFÖLDI
TERMÉK projektjét, melynek nincsen pártpolitikai színezete, s
melyhez partnereket keres, hogy azt megvalósíthassa Székelyföld
felemelése és felemelkedése érdekében.
Miről van szó? A
hagyományos székely termékek megőrzéséről, azok minőségének
további jobbításáról, a termékskála bővítéséről, és
egy olyan öntudatosodási folyamatról, hogy a székelyföldi vásárló
a saját termékét vegye meg. No meg a nem székelyföldi vásárló
is ne bánáti makarónit, bákói lisztet, vagy máramarosi
tejterméket, hanem székelyföldi termékeket vásároljon,
melyek minősége, az alapanyagok tisztasága szavatolt. A cél
tehát a székelyföldi gazdaság erősítése, amivel a gazdák,
a vásárlók és a székelyföldi települések is csak
nyerhetnek. Az egyesület és a védjegy bejegyzése párhuzamosan
történt. Az én feladatom volt az egyesület bejegyeztetése, s
a megválasztott titkár indította el a védjegy levédését. Időközben
a Hargita Megyei Önkormányzat is egy hasonló úton indult el.
Először egy „székelyföldi termék” márkanevet akartak levédeni,
de ez nem sikerült, ezt követte a „székely termék”, amit
mind a hazai, mind a nemzetközi szabadalmi hivatalnál levédettek.
Közben egyesületünk titkárának is sikerült a nemzetközi
szabadalmi hivatalnál a „székelyföldi védjegyet”
megszerezni. Úgy értékeltük, hogy mivel én voltam az elképzelés
kidolgozója, megálmodója, a Hargita Megyei Önkormányzat egy
szellemi értéket tulajdonított el. Ezért az egyesület vezetősége
a per mellett döntött. Jómagam elleneztem ezt a pert, mert
tudtam, hogy a politikai erőviszonyok kedvezőtlenek számunkra.
Egy kis egyesület egy RMDSZ-es vezetőségű megyei önkormányzattal
szemben úgysem nyerhet. A továbbiakról azért nem tudok beszélni,
mert a közeljövőben lesz egyesületünk vezetőségi gyűlése,
ahol dönteni fogunk a fellebbezésről. Azt fogom javasolni, hogy
az első fokú bírósági döntést ne fellebbezzük meg, hanem
inkább a megegyezésre törekedjünk. Ez a program induljon el, s
még az sem baj, ha a megyei önkormányzat koordinálásával.
Mert az a cél, hogy jelenjen meg a székelyföldi termékeken a
székely márkanév, s együttműködve az önkormányzattal
tudatosítsuk a vásárlókkal, hogy helyi, székely terméket vásároljanak.
–Tárgyaltak már a megyei önkormányzattal?
–Szóbeli megállapodások történtek ugyan a két
szervezet között, ám írásban nem sikerült rögzíteni az együttműködést.
Felajánlottuk, hogy közös erővel tegyünk meg mindent ezért a
célért. Amikor a megyei önkormányzatnál érezték, hogy a bíróságon
nekik fognak igazat adni, akkor elálltak az aláírástól.
–Úgy tudom, hogy az egyik magyarországi áruházlánc már forgalmaz
székely márkákat.
- Igen, de ezt még akkor tették, amikor még bírósági
elnöki rendelet volt arról, hogy senki sem használhatja a „székely
termék” elnevezést. Hiszen akkor még tartott a per. Egy másik
probléma is volt: mivel az akciót a Hargita Megye Önkormányzata
szervezte meg, így háromszéki termék nem került első körben
fel az üzletlánc polcaira.
–Hogy tökéletes legyen a zűrzavar a termelők és a fogyasztók fejében,
mindeközben egy székelyudvarhelyi üzletlánc piacra dobta a Góbé
termékeket is, amelyeket székelyföldi városokban terjeszt.
–Sajnálatosnak tartom, hogy ötletemet elorozva elaprózzuk
erőnket, lehetőségeinket. Bízom benne, hogy a három félnek
– a Góbé nem is egy hivatalosan levédett márka – június végén
sikerül egy asztalhoz ülni, mert mindenki számára káros
lehet, ha hasonló márkanév alatt, hasonló árutartalommal egymás
konkurenseivé válnak, így hát a termékegyesítésben látom a
megoldást.
– Konkrétan milyen termékekre kell gondolni a székelyföldi elnevezés
alatt?
–A megyei önkormányzat kimondottam hagyományos termékekben
gondolkodott. Így élelmiszerekben, kézműves termékekben. Mi
azt mondjuk: bármilyen olyan termék, ami Székelyföldön és székelyföldi
alapanyagból készül, elnyerheti a székelyföldi termék márkanevet.
Itt az élelmiszertől az ipari termékekig elég széles a skála.
Létezik egy EU által jóváhagyott székelyföldi találmány,
egy préselt fűrészporral működő, automatikus kazán. Erre mi
nagyon büszkék vagyunk, s természetesen ez is székelyföldi
termék. Fontos a bíráló bizottság szerepe is, mert ha pocsék,
hibás áruk jelennek meg, az az egész Székelyföldet tüntetheti
fel rossz színben. Szakágazatonként olyan minőségi felügyelők
kellenek, kiknek ellenőrzése és jóváhagyása után kerülhet
csak fel a márkanév a csomagolásra. El kell érnünk azt, hogy
a márkanév az anyaországban, az Európai Unióban, s még a román
térségekben is etalonná váljon. Tehát ezen a téren is
konszenzusra kell törekedni.
Medveczky Attila
|
