vissza a főoldalra

 

 

 2010.07.02. 

A súlytalanság állapotában

Száz volt SZDSZ-es, alapjában véve a volt kemény mag, megtűzdelve néhány gojjal, vagy vélhetően olyasmikkel, aláírást tett közzé a jogállamiság védelmében. Ez a most száztagú charta-zenekar mindig akkor tiltakozik a jogállamiság és a demokrácia megmentése érdekében, amikor az elkövetett súlyos bűnökért felelnie kellene, illetve amikor a kiterjedt nemzetközi zsidóvédő szervezetek segítségét, mentőakcióit szeretné igénybe venni. A mai magyar kormány reméljük nem lesz Jerikó. Az újabb kutatások már nem támasztják alá Jerikó falainak leugatását sem. Jerikót mások a zsidók előtt már lerombolták…

           Végül is, mindegy. Az egyelőre száztagú charta panasza súlytalan. Meghallani meghallják Európában, Izraelben, New Yorkban, az IMF-ben és a Nyílt társadalom fellegváraiban, de nem mozdulnak meg rá. Az SZDSZ, a charta-mozgalom eljátszotta dicstelen szerepét. Mérhetetlen kárt okozva a magyarságnak.

Amikor 1956-ban a New York-i kehilla vezetői berontottak Eisenhower elnökhöz a Fehér Házba, hogy ne tegyen semmit a szovjet megszállás ellen, mert Pesten zsidókat akasztanak, akkor ennek lett eredménye. Amerika csak a menekültjeinken segített, de tétlenül nézte a magyar forradalom vérbe fojtását. Budapesten akkor senkit nem akasztottak fel azért, mert zsidó származású volt, de néhány ávós tisztet kétségtelenül elfogtak és a Köztársaság téren meg is lincseltek néhányat.

A forradalmat, a jogos felháborodást az ÁVÓ végtelen kegyetlensége, magyarellenessége váltotta ki. Péter Gábor legtöbb tisztje, gyilkosa, bosszúállója zsidó volt. A forradalmat azonban sikerült a bűnösök érdekében lejerikózni. Ez a mai, kétharmados forradalom esetében már – reméljük – nem lehetséges. Elszámoltatásnak és utána jogi felelősségre vonásnak lennie kell.

Egyébként a közzétett aláírás-heccben több bájosnak mondható elszólás díszlik. Azt mondják például, hogy ez a Fidesz elszámoltatási akció megint olyan, mint Rákosi-Gerő felelősségre vonási akciója volt 1948-ban, a fordulat évében.

Tehát 2010 is a fordulat éve. Bizony az, egyáltalán nem kedves „szürke mag”. A magyarság többsége a jórafordulás évét, lehetőségét látja benne. Most nem lesz Mindszenty-per, hanem teszem azt apró és nagyobbacska Gyurcsány, Szekeres, Hiller-perek lesznek. Esetleg egy csinos per a privatizációért Marcaliban.

Úgy tudjuk, a közleményt az MTI-be Bauer Tamás juttatta el, akinek a kedves édesapja éppenséggel Péter Gábor alatt kezdte el a körömletépést. Ő persze, ezért nem felel és ha küldöncnek alkalmazzák a százak, akkor most van jó helyen, jó állásban. És Vásárhelyi Mária aláírta a nyilatkozatot, akinek az apukája a felelősségre vonásért, akasztásért való írászatot a Szabad Népben ugyancsak a jelzett időben vitte tökélyre. Olyannyira tökélyre, hogy a Soros Alapítvány zsidó milliárdok fölött rendelkező első elnöke is ő lett. Soros Györgyöt pedig még a régi kormány alatt volt kénytelen szerény ötszázmillióra büntetni a PSZÁF az OTP elleni törvénytelen akcióért. Így Máriánk aláírását is értjük. És a matróna korú, ún. filozófusnő mit csinált akkor fiatalként, Lukács tanítványaként? Talán tiltakozott, hogy ne számolják fel, ne telepítsék ki a történelmi vezető osztályt, akinek házaiba, villáiba beköltözhettek az elvtársak. Gyurcsány hótt apósa, Apró Antal nem egy ilyen Szemlőhegy utcai zsidó villába költözött be? Ahol most a Fittelina uszoda működik? Most esetleg ki kell költözni, ha az ítéletben lesz vagyonelkobzás. Mit veszít a magyarság? Nürnberg után hazájukat védő, a fennálló törvényeket betartó katonákat, politikusokat végeztek ki, börtönöztek be azoknak az elődei, szellemi atyjai, akik most jogállamért kiáltanak. A chartás tiltakozást nem az aláírók liberális nézetei, nem is származásuk teszi súlytalanná, hanem viselt dolgaik, az évtizedek óta tartó magyarirtásban való aktív részvételük.

 

Csurka István