vissza a főoldalra

 

 

 2010.07.09. 

Kémek és nemzetbiztonsági kockázat

Oroszországnak kémkedő csoportot tartóztattak le Amerikában. A 10 fős csoportot hétfőn tartóztatták le, majd röviddel azután Cipruson elfogtak egy kanadai férfit, aki a 11. tagja lehet a gyanúsított csoportnak.

Az 55 éves kanadai Robert Christopher Metsost az Interpol riasztása után a lárnakai repülőtéren vették őrizetbe kedden kora reggel, amint éppen egy Budapestre tartó járattal próbálta volna elhagyni az országot. A férfinak köze van ahhoz a hírszerzőcsoporthoz, amelyik az amerikai hatóságok gyanúja szerint erősen fedett küldetést teljesített Oroszország megbízásából az Egyesült Államokban.

 Metsost 20 ezer dollár óvadék ellenében szabadlábra helyezték, azzal a kikötéssel, hogy 30 napon belül meg kell jelennie a bíróság előtt, ahol kiadatási eljárás indul ellene. A rendőrségi szóvivő szerint a férfit pénzmosás és kémkedés miatt körözték.

Az amerikai igazságügy-minisztérium hétfőn jelentette be, hogy tíz, Oroszországnak dolgozó kémet lepleztek le és vettek őrizetbe az Egyesült Államokban, további egy gyanúsított pedig szökésben van. A letartóztatottakat az orosz kormány ügynökeiként végzendő tevékenységre szőtt összeesküvéssel, kilencet közülük pénzmosásra való összeesküvéssel is vádolnak.

Oleg Gorgyijevszkij (képen) egykori KGB-ügynök (a szovjet titkosszolgálat londoni irodájának volt vezetőhelyettese), aki a hidegháború éveiben az MI6 brit külső hírszerzésnek dolgozott, majd lelepleződése után Nagy-Britanniában kért menedéket, az AP amerikai hírügynökségnek nyilatkozva elmondta: az orosz hírszerzésnél szerzett tapasztalatai alapján úgy becsüli, hogy Moszkva valószínűleg 40-50 erősen fedett hírszerző párt alkalmaz az Egyesült Államokban. Az Egyesült Államokban nyíltan dolgozó orosz hírszerzők számát 400-ra becsülte, de ezt a meglepő adatot nem részletezte.

Magyarország kapcsán hasonló adat még nem látott napvilágot, mindenesetre elgondolkodtató, hogy a C típusú nemzetbiztonsági vizsgálaton négy jobbikos képviselő is fennakadt.

Mint köztudomású, a Jobbikot több forrás is összefüggésbe hozta az orosz titkosszolgálatokkal, elsősorban a rejtélyes pártfinanszírozás miatt. Ugyanis mind a mai na-pig nem derült arra fény, hogy a párt miből finanszírozta a 100 milliót meghaladó EP-választási kampányát. Ráadásul a párt EP képviselője, Kovács Béla – aki 2003-ig Moszkvában élt és a felesége is orosz – pártban történő megjelenése után kerültek elő a rejtélyes pénzek. Kovács azóta az európai magukat radikálisnak nevező pártok szövetségének pénztárnoka lett.

Az orosz titkosszolgálatok történetét jól ismerő forrásunk rámutatott, hogy a szovjet titkosszolgálatok már a 60-as évektől finanszíroztak szélsőséges csoportokat Nyugat-Európában, jobb- és baloldalon egyaránt. A orosz szolgálatok előszeretettel próbálkoztak nyugati államok destabilizálásával politikai pártokon keresztül. Az elsődleges eszköz akkor is a pénz volt.

 

czyba