|
 2010.07.09.
Vajdák Szentkútért, Szentkút a cigányokért
A hagyományos mátraverebély-szentkúti
cigánybúcsút július 10-én tartják. Szervezője a Nógrád
megyei cigány önkormányzat és a Dúl Géza atya által irányított
Ceferinó Ház munkaközössége. A zarándoklatot Székely János
püspök, az MKPK cigánypasztorációért felelős tagja és Beer
Miklós váci püspök vezeti.
Az ünnepi liturgia 11 órakor kezdődik, körmenettel és
tanúságtételekkel folytatódik. A zarándoklaton részt vesznek
a magyarországi cigányvajdák is, akik a kegyhelyet őrző
ferences atyákkal a nap folyamán megbeszélést tartanak arról,
hogy a Vajdák a Romákért Alapítvány miképp kapcsolódhat be
a szentkúti kegyoltár felújítási munkálataiba.
A Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhely a szlovák határ
közelében, többnemzetiségű területen található, hasonlóan
számos egykori, magyar ferencesek által vezetett kegyhelyhez,
amelyek mindig a népek találkozóhelyei voltak. A hagyomány
szerint Szent László király ellenségei elöl menekült e tájon,
és egy szakadék fölé ért. Innen reménytelen volt a továbbjutás,
de lovával ugratott egyet, és ekkor fakadt itt az első forrás.
A legenda mögött a magyar hagyományvilág szép motívuma húzódik
meg: a vízfakasztó László az új Mózes, aki törvényeivel
keretet adott a magyarság életének. Az első gyógyulás a 13.
században történt, amikor a Szűzanya, karján a kis Jézussal
megjelent egy verebélyi néma pásztornak, és azt kérte, hogy
ásson le, és az előtörő vízből igyon. A fiú
engedelmeskedett, és visszakapta beszélőképességét.
A zarándokok sokasága miatt 1211-ben, vagyis jövőre
nyolcszáz éve templomot építettek Mátraverebély faluban,
ahonnan a nép körmenetben vonult a Szentkút völgyben lévő
forráshoz. 1258-ban ennek a templomnak már búcsú kiváltsága
volt. A zarándokhely az 1400-as évektől a legnagyobb búcsújáróhelyeknek
adott kiváltságokkal rendelkezett. 1700-ban XI. Kelemen pápa
kivizsgáltatott néhány Szentkúton történt csodás gyógyulást
és azok valódiságát elfogadta. Szentkúton az első kőkápolna
1705-ben épült, a mai templom pedig 1763-ban. A kegytemplom
1970-ben VI. Pál pápától basilica minor rangot kapott.
A kegyhelyet hosszú időn át ciszterci szerzetesek látták
el, a török idők óta azonban a ferencesek is részt vettek a búcsús
csoportok vezetésében, lelkipásztori szolgálatukban. 1772-től
már ők a szentkúti kolostor lakói, végleges letelepedésükre
azonban csak a 19. században került sor. A kegyhelyet évente
negyedmillió hívő keresi fel.
(Forrás: ofm.hu)
|
