vissza a főoldalra

 2010.06.04. 

Önvédelem nélkül nincs esély a túlélésre

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnek a jövőben is következetesen és fegyelmezetten kell képviselnie a helyi magyarság érdekeit, amiben most már az alakulóban lévő polgári magyar kormány támogatására is számíthat – hangzott el a szövetség május 9-i beregszászi közgyűlésén. A közgyűlés témáiról, a kettős állampolgárság kérdéséről, s a Máért újbóli összehívásának jelentőségéről dr. Brenzovics Lászlót, a KMKSZ és a Kárpátaljai Megyei Tanács alelnökét kérdeztem.

 – Évi, rendes közgyűlésünket tartottuk meg tisztújítás nélkül. Közgyűlésünket azért tettük erre a kései, május időpontra, mert régebben azt harangozta be a kormányzat, hogy május 30-án önkormányzati választások lesznek Ukrajnában. Később a parlament ezt a döntést megváltoztatta, s meghatározatlan időre elhalasztotta az önkormányzati választásokat.

 – Ki jár jól ezzel a lépéssel?

 – Minden politikai erő. A kormánypártok még nem vették át teljesen a hatalmat, így lesz idejük felkészülni a kampányra. A kiköltekezett és vereséget szenvedett ellenzéki pártoknak pedig szintén jól jött ez a döntés, hiszen köztudott, hogy közvetlenül a választás után a lakosság a győztes mellé áll.

 – Legutóbb 2009 novemberében kérdeztem alelnök urat az elnökválasztás kapcsán. Már akkor sejthető volt Janukovics győzelme. Az, hogy nem vettek részt az elnökválasztási kampányban az esélyes mellett, nem jelent hátrányt a szövetség szempontjából? Hiszen azt lehet olvasni, hogy Janukovics a kisebbségek barátja.

 – Kétségtelen: ha egy szervezet nem áll az esélyes mellé, akkor később a győztes nem fogja előnyben részesíteni. A KMKSZ azért nem vett részt a kampányban, mert nem volt esély eredményeket, engedményeket elérni a kárpátaljai magyar közösség számára. Úgy láttuk, hogy azok az ígéretek, melyeket Janukovics a kisebbségeknek tett, nem elegendőek. Tárgyalások sem folytak az akkori elnökjelölttel. Az a program pedig, amivel Timosenko elindult, abszolúte nem felelt meg a kárpátaljai magyarság elvárásainak.

 – A Gajdos István által vezetett UMDSZ a kampányban Janukovics mellé állt. Nem kell attól tartaniuk önöknek, hogy az UMDSZ ebből politikai tőkét kovácsol a KMKSZ ellenében?

 – Egyértelmű, hogy Gajdos élni fog ezzel a lehetőséggel, de nyilvánvaló, hogy a Janukovics vezette Régiók Pártja az, ami most győztesként arra fog törekedni, hogy minél több szavazatot szerezzen az önkormányzati választásokon még Kárpátalján is.

 – Elképzelhető, hogy magyarok is rákerülnek majd a Régiók Pártja listájára?

 – Elöljáróban annyit: a kárpátaljai magyarság túlélésének elengedhetetlen összetevője, hogy közösségként bizonyos önvédelmi reflexeket tudjon produkálni, ezek egyike a magyar pártokra leadott szavazat, különben nincs esély a túlélésre. Kérdésére válaszolva: bizony nagy esélye van annak, hogy magyarok is felkerüljenek ukrán pártok listáira. Jelenleg is vannak magyar képviselők helyi szinten a Régiók Pártjában. Egy példa: a Nagyszőlősi Járás élére a Régiók Pártjából került a magyar Rezes Károly.

 – A közgyűlésen szóba kerültek-e a közelmúlt ukrajnai eseményei? Gondolok itt a parlamenti verekedésre és a Naftogáz és a Gazprom egyesülésére, a totális oroszbarát politikára.

 – Ezekről konkrétan nem esett szó, hiszen a mi véleményünk abszolúte nem számít ezekben a kérdésekben.

 – Régebben azt olvastam, hogy a Szovjetunióban jobb volt a kárpátaljai magyarok oktatásügyi, a magyar nyelvhasználat helyzete, mint Timosenko idején, a független Ukrajnában. Ha ez így van, akkor elképzelhető, hogy egy Ukrajna és Oroszország közti szorosabb kapcsolat a magyar kisebbség számára nem lenne kedvezőtlen?

 – Ezt a kérdést igen nehéz megválaszolni, mert igen sok a „ha” a felvetésben. Tény, hogy a Szovjetunió egy internacionalista állam volt, bár a ’70-es évektől elkezdődött egy oroszosítási politika. A kisebbségi jogok az oktatás területén jóval szélesebbek voltak, mint jelenünkben, viszont már akkor is problémát jelentett a magyarok továbbtanulása. Megpróbálták a szülőket rávenni arra, hogy gyermeküket orosz iskolákba járassák. Az ukrán állam létrejöttekor a számunkra kedvező jogszabályok megmaradtak, s csak később hoztak kedvezőtlen intézkedéseket.

 – El lehet-e mondani azt, hogy Ukrajna demokratikus jogállam?

 – Ukrajna deklaráltan demokratikus ország, de olyan, amelynek egyes intézkedései, vonásai nem felelnek meg az európai normáknak. Ukrajna deklaráltan jogállam, de olyan, melynek súlyos hiányosságai vannak, s a törvényeket nem mindig tartják be. Tény, hogy választásokat tartanak az országban, de az nem felel meg az európai jogrendszer kritériumainak, hogy helyi szinten a végrehajtó hatalom az adminisztráció kezében van, s a választott szerveknek kevesebb a befolyása a gazdasági, kulturális élet irányítására, mint a kinevezett embereknek.

 – A kárpátaljai magyarság fennmaradására szükség van a magyar állam támogatására. Mi jellemezte az elmúlt nyolc évben a magyarországi szocialista-szabaddemokrata kormányzat és a KMKSZ kapcsolatát?

 – Ezt a kapcsolatot mindennek lehet nevezni, csak éppen jónak nem, mert az MSZP minket egy Fidesz-közeli, jobboldali határon túli szervezetnek tartott.

 –A Fidesz-közeliségben lehet is valami, hiszen közgyűlésük díszvendége, Németh Zsolt azt mondta: a Fidesz és a KMKSZ egy csapat.

 – A magyarországi politikus ezt azért mondhatta, mert a két szervezetet azonos célok, értékek és érdekek kötik össze. A Fidesz és a KMKSZ a múltban is közösen lépett fel nemzetpolitikai kérdésekben, mint amilyen például a magyar igazolvány és a hozzá kapcsolódó kedvezmények rendszerének kialakítása az első Fidesz-kormány alatt. A kettős állampolgársággal kapcsolatos népszavazás idején is egyazon célokat képviseltünk. A Fidesz és a KMKSZ volt az a két szervezet, amelynek képviselői a Magyar Állandó Értekezleten nem írták alá a státusztörvény módosításáról szóló tervezetet. A szocialistákkal is régi az ismeretségünk, hiszen a KMKSZ az első határon túli magyar szervezetként még a rendszerváltás előtt jött létre, 1989-ben, de kétségtelen tény: az MSZP és az SZDSZ nemzetpolitikai elképzeléseivel sosem értettünk egyet.

 – A közgyűlésen megfogalmazták elvárásaikat a jövendő kormánnyal szemben? Mit akar a kárpátaljai magyar kisebbség?

 – Konkrét elvárásokat még nem fogalmaztunk meg. Annak akkor jön el az ideje, mikor hivatalos tárgyalások lesznek. Szeretnénk, ha azokat a törekvéseket támogatná a magyar kormány, melyek a kárpátaljai magyarság autonómiájára, jogainak kiszélesítésére irányulnak.

 – Az köztudomású, hogy milyen hisztérikusan és arrogánsan válaszolt a szlovák kormányfő a magyarokat érintő kettős állampolgárság ügyében. Ukrajnában nyugodtabb ezen a téren a politikai légkör?

 – Az ukrán kormányzat eleddig ebben a kérdésben nem nyilatkozott. Az ukrajnai belpolitikai közvélemény rendkívül megosztott a kettős állampolgárság ügyében. A jelenleg regnáló pártok ezekben a kérdésekben jóval toleránsabbak, mint a nyugat-ukrajnaiak. 2001-ben Janukovics az elnökválasztáson a kettős állampolgárság programjával indult el, így furcsa lenne az, ha most ez ellen emelne szót. Ettől függetlenül a kettős állampolgárság kérdése nem egyértelmű az ukrán jog szerint sem. Az alkotmány egyik passzusa kimondja: az ukrán állampolgárság egységes. Ez egyrészt úgy értelmezhető, hogy valamennyi ukrán állampolgár azonos jogokkal rendelkezik. Másrészt úgy is, hogy csak ukrán állampolgárság lehetséges. Az állampolgárságról szóló törvény pedig azt mondja ki: aki felveszi az ukrán állampolgárságot, annak le kell mondani más állampolgárságáról. Arra viszont nincs kidolgozott mechanizmus, hogy miként lehet valakit megfosztani az állampolgárságától. Tehát nincs szankciója a törvénynek. Ezért még Timosenkóék beterjesztettek egy törvényjavaslatot, ami öt év börtönbüntetésre sújtotta volna a kettős állampolgárságúakat. Ez a javaslat első olvasatban átment, de nem lett hatályos jogszabály. A kettős állampolgárok száma jelenleg Ukrajnában több százezerre tehető, s némi iróniával kimondhatjuk: nincs is annyi férőhely a börtönökben.

 – Végezetül: milyen középtávú feladatatok megoldása előtt áll a KMKSZ?

 – Készülünk az önkormányzati választásokra, és új koncepciókat kell kidolgoznunk a kárpátaljai magyarság fennmaradása érdekében, főleg az oktatást érintő kérdések vonatkozásában.