vissza a főoldalra

 

 

 2010.06.11. 

Leleplezték "az első szlovák király" szobrát a pozsonyi vár udvarán

Nagyszabású, látványos ünnepség keretében június 6-án  este leleplezték a pozsonyi vár udvarán "az első szlovák király", Svätopluk lovasszobrát, Ján Kulich szobrászművész monumentális alkotását. Az ünnepi beszédet Robert Fico kormányfő mondta, Ján Chryzostom Korec bíboros üdvözlő-áldó üzenetét pedig Dušan Jamrich színművész tolmácsolta. Jelen volt a szoboravatón Ivan Gašparovič államfő és Pavol Paška házelnök is. Mind Korec bíboros, mind a kormányfő azt emelte ki üzenetében, hogy Cirill és Metód hittérítők mellett a Svätopluk-hagyomány őrzése és ápolása lehet a szlovák államiság második sarkköve. Robert Fico elmondta, Svätopluk, az ó-szlovákok első királya sokkal hamarabb élt e területen és igazgatta virágzó birodalmát, mint Szent Vencel vagy Szent István, a pozsonyi várról – mint történelmi helyszínről – pedig úgy emlékezett meg, hogy az vetekszik a krakkói Wawellel vagy a prágai Hradzsinnal. Megemlékezett Svätopluk hadvezéri nagyságáról, amikor Pozsony alól, a Dunán átkelve csapataival elfoglalta a területeket egészen Karintiáig, s figyelmeztetett a nép körében élő legendákra, melyekre szerinte a modern államiság idején is építeni kell. Arra szólította fel a szlovák népet: legyen Svätopluk király szobra minden szlovákok zarándokhelye, épüljenek, erősödjenek általa. Felidézte, milyen fontos szerepet játszott Svätopluk a szlovák nemzeti megújhodás idején, a szlovákok emancipációs küzdelmeiben és a Štúr-iskola munkásságában. A megújult pozsonyi vár e pompás királyszoborral méltán lehet a szlovák államiság ékköve, mondta.

Ján Chryzostom Korec kardinális régi pápai iratokból idézve azt emelte ki, hogy Svätopluk befogadta a szláv hittérítőket, Konstantint és Metódot, s neki köszönhetően jutott el országa oda, hogy Nyitra székhellyel a pápa egyházmegyét alapított a szlovákoknak. Korec üzenetében a kereszténység és az államiság szoros egységére helyezte a hangsúlyt, amely a szláv népességben fennmaradt egészen a 12. századig, s csak ezt követően vette át helyét a hivatalos Szent István-i egyház és állameszme.

A szobor talapzatában elhelyezték a szlovákiai megyék üzenetét, Korec bíboros levelét és a szoborállításról szóló okiratot, majd a három legfőbb közjogi méltóság három szőlővesszőt kötözött egybe nemzeti színű szalaggal, s egyszerre átfogva azt mintegy fogadalmat tett a nemzeti összetartás és egység megőrzése mellett.

 

(Forrás: Felvidék Ma)