vissza a főoldalra

 2010.06.11. 

Elterelő hadművelet

Nem igaz, hogy a kettős állampolgárságról szóló törvény elfogadása hergelte volna fel Ficóékat. A szlovák törvényhozás az elmúlt négy év folyamán számtalan határozatot hozott és törvénymódosítást hajtott végre a magyar kisebbség ellen. Most a parlamenti választási kampány kellős közepén a szlovák választókat akarják mozgósítani a nemzeti érzelmek felkorbácsolásával. Ez alantas szándék, mert a valódi cél, hogy más ügyekről, gazdasági botrányokról tereljék el a figyelmet, a számukra kellemetlen témákat elfedjék számukra elő. A kormánypártok hisztériakeltéséről, riogatásairól Farkas Iván, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) Országos Tanácsának elnöke, a párt parlamenti képviselője beszél.

 – Május 25-én a 150 tagú törvényhozásban ezt az alkotmányellenes határozatot összesen 113 koalíciós és ellenzéki képviselő támogatta. Az MKP képviselői miért nem voltak jelen a határozat megszavazásakor?

 – Jelen voltunk a kezdéskor, csak kivonultunk. A kivonulás előtt Csáky Pál elnök úr felolvasta az MKP frakciójának álláspontját. Az előzményekhez hozzátartozik, hogy a szlovák törvényhozás az elmúlt négy év folyamán számtalanszor hozott határozatot és törvénymódosítást a magyar kisebbség érdekei ellenében. Most a parlamenti választási kampány kellős közepén a szlovák választókat akarják mozgósítani a nemzeti érzelmek felkorbácsolásával. Ez alantas szándék, mert a valódi cél, hogy más ügyekről, gazdasági botrányokról tereljék el a figyelmet, a számukra kellemetlen témákat elfedjék számukra előnyös, mozgósító témákkal. Ők ugyanis a témaátfedés nagymesterei. Így aztán – túllőve a célon – többször nemzetközi konzekvenciái vannak a szlovák parlament határozatainak, törvénymódosításainak. A kormánypártok tehát nem úgy kezelik a problémákat, ahogy egy EU-s tagországban kéne. Meggyőződésem, hogy a szlovákiai parlamenti választásokat követően a két szomszédos európai uniós tagországhoz méltó módon rendeződik majd a kettős állampolgárság kérdése.

 – A Sme c. liberális napilap azt írta, hogy az MKP képviselői nem is voltak jelen a parlamentben, a képviselők még a mobiltelefonjaikat sem vették fel, bezzeg a Híd képviseltette magát a törvényhozásban, Simon Zsolt pedig nyíltan kijelentette, hogy a Budapesten elfogadott törvény nacionalizmust vált ki, és lehetőséget nyújt a magyar kártya előhúzására. Mi erről a véleménye?

 – Igaz, hogy Szlovákiában általában politikai célzattal szoktak megfogalmazni olyan kemény ellenlépéseket és a magyarságot hátrányosan érintő határozatokat, mint azt május 26-án tették. A kormánypártok – főleg a Smer és a Szlovák Nemzeti Párt – fő célja választóbázisuknak mozgósítása. Számukra semmi sem drága, így bármilyen EU-s országhoz nem méltó metódust is megengednek maguknak. Több felmérés szerint csökkent a mai kormánypártok támogatása, Slota és Meciar pártjai pedig a bejutási küszöb közelébe kerültek. Végre, valós alternatíva rajzolódott ki a jobboldalon. Ezen belül az MKP támogatottsága is nőtt. A Smer egyik volt képviselője a 2002-es választásokkal kapcsolatban a párt finanszírozási viszszaéléseinek kérdéskörét is felvetette. A görögországi segély megítélése sem kedvezett a kormánypártok népszerűségének. A kérdés az, hogy a szlovák kormány illetékes képviselői vajon megfelelően képviselték-e Szlovákia és az ország polgárainak érdekeit Brüsszelben, amikor a 110 mld. euró támogatási keret elosztásáról döntöttek? Miért támogatták azt, hogy minden tagország megközelítőleg lakossága számarányának megfelelően vállaljon szerepet a segélyből? Miért nem javasolták, mint az eurótérség legifjabb tagjának képviselői, hogy az elosztásnál vegyék figyelembe a nemzeti össztermék egy főre eső nagyságát, az átlagbérek és átlagnyugdíjak szintjét? Tehát ezekről a problémákról akarták elterelni a figyelmet, amikor előhúzták a magyar kártyát. Így a budapesti törvénymódosítás időzítése csupán szlovákiai szemszögből nézve nem volt ideális. Ki kell emelni, hogy az MKP szerint a magyar parlamentnek joga volt ahhoz a lépéshez, hogy döntsön a kettős állampolgárság kérdésében. Tény, hogy a magyar állampolgársági törvény módosítása Szlovákián kívül más szomszédos országokban nem vált „forró üggyé” az előbb említett okok miatt. A felvidéki magyarok számára nagyon fontos dolog a kettős állampolgárság bevezetése, mert a 2004-es sikertelen népszavazást követően csalódtak az anyaországban. A mostani döntés azt mutatja, hogy megtörténhet a magyarságnak a határon túlívelő szellemi egyesítése. A magyar állampolgárság kérése természetesen lehetőség minden egyes határon túli magyar számára. Mindenki személyesen eldöntheti, él-e ezzel a lehetőséggel. Meggyőződésem, hogy a felvidéki magyarok többsége nem hagyja magát megfélemlíteni. A felvidéki magyarság lélekszáma 10 évente 10%-kal csökken, ami nem csak a halálozásnak, hanem az asszimilációnak is a következménye. Mi ezen változtatni szeretnénk, s ehhez jó eszköz lehet a magyar állampolgárság felvétele.

 – Tehát Ficóék alkotmányellenes törvényt szeretnének elfogadtatni, amely kimondaná, az a szlovák állampolgár, aki kezdeményezi a magyar állampolgárságának felvételét, elveszíti a szlovák állampolgárságot. Egyes közfeladatok és állami funkciók ellátását is meg fogják tiltani a szlovák-magyar kettős állampolgároknak?

 – A szlovák alkotmány értelmében a törvények nem lehetnek retroaktívak, visszaható erejűek. Az eddigi kettős állampolgárokra még nem hat ez a jogszabály, ami július 1-jétől lép életbe. Aki ezután kér egy másik állampolgárságot, nem fogja megkapni. Azt azonban látni kell, mindenütt el kell mondani, hogy ez a törvény igazán a magyarok ellen szól. Nem is rejtett diszkriminációról lehet szó, mert tudhatta a szlovák kormányzat, hogy az anyaországi parlament döntése értelmében a kettős állampolgárságot főleg a magyarok fogják kérni. Szerencsénkre óriási hibát követett el a szlovák kormány azzal, hogy mielőtt a parlament elé vitte az ominózus törvénymódosítást, érintetlenül hagyta az alkotmányt. A szlovák alkotmány ugyanis kimondja, hogy akarata ellenére márpedig senki sem fosztható meg állampolgárságától. Tehát a május 26-án hozott törvény nincs összhangban az alkotmánnyal. Ezért az MKP az alkotmánybírósághoz fordul. Ha ott kedvezőtlen döntést hoznak, akkor a következő lépcső a strassburgi Európai Emberi Jogi Bíróság lesz.

 – Fico érvelése nevetséges. Szerinte a sikeres Szlovákiát – ahol a gazdaság növekedése az EU-tagországok között a legerőteljesebb, külső tartozása a legalacsonyabbak között van, a gazdasági válság következményeivel is elbír – Magyarország megirigyelte. A magyar állampolgárság megadásával a Szlovákiában élő magyarok magyar identitását akarják erősíteni, akik ezzel majd gyengítik a Szlovák Köztársaság nemzeti érdekeit.

 – A szlovák gazdaság valójában siralmas állapotban van. A parlament legutolsó tervezett ülésén javasoltam a napirendi pontok kibővítését azzal, hogy beszámolót hallhassunk arról, miként is áll az ország gazdasági állapota. A koalíciós képviselők ezt a témát nem tartották fontosnak, így leszavazták javaslatomat. A pénzügyminisztérium január elejétől nem tájékoztat minket az államháztartás helyzetéről. Néhány éve Szlovákia Magyarországról nézve gazdasági sikerország volt. A Fico-kormányzat viszont elherdálta a javakat. Egy hihetetlenül szétzilált közpénzekkel bíró ország polgárai lettünk. A külföldi tartozás 2006 óta két és félszeresére nőtt. Ha ebből a külföldi tartozásból lebontjuk a vállalkozói szférát és a magánbankokat – így marad az állami szféra, a kormány és nemzeti bank – a tartozás öt és félszerese a négy évvel ezelőttinek. Az államháztartás hiánya másfél évvel ezelőtt anemzeti össztermék 27%-a volt, mára ez a 45%-ot érte el. E növekedés mértéke és gyorsasága az Európai Unióban a legerőteljesebb. Tehát nem igaz az, amit Fico mondott. Ezzel szemben le kell szögezni, hogy a Szlovákiában élő magyarok lojalitása a Szlovák Köztársasághoz példaértékű. Betartjuk az ország törvényeit, s az adókat rendesen befizetjük. A bűnözés átlaga sem rosszabb az országos átlagnál. Ha az ország déli részének helyzetét elemezzük, akkor komoly hátrányos megkülönbözetésről kell beszélnünk. Minden fejlesztési pénzt az északi területek kapnak. Az utóbbi két évtizedben erőteljes ipartelepítés folyt a fővároson kívül Nagyszombatban, Zsolnán a Vág mentén, az ország középső és északi térségeiben. Ezek a munkahelyteremtő beruházások messze elkerülték Dél-Szlovákiát. Persze, azzal érvelhetnek az illetékesek, hogy északon halad a korszerű, európai léptékű közlekedési infrastruktúra. Ki és mikor döntötte el, hogy az a legbonyolultabb, legtagoltabb térségen keresztül vezessen? Vagyis hogy a főváros közlekedési összekötése a keleti határral a legdrágább legyen és a leghosszabb ideig épüljön. A lehető legdrágább variáns épül, vagyis feltehetőleg a nemzetállami érdekek döntöttek. Mert ugye az autópályák a gazdaság ütőerei. Amerre haladnak, ott telepszik meg az ipar, ott valósulnak meg a munkahelyteremtő beruházások. Délen nem csak magyarok, hanem szlovákok is élnek, így az ő regionális érdekeit sem veszik figyelembe. Ha a kormányfő identitásról beszél, akkor ezekre a tényekre is figyelnie kéne. Az országgal való azonosulás nem szavakkal, ijesztgetésekkel érhető el, hanem olyan kiegyensúlyozott területfejlesztéssel, amivel perspektívát kínálnak az ország különböző térségeiben élő embereknek. Ezt kell mérlegelni, mert a diszkrimináció a Fico-kormány idején ért el riasztó mértékeket. Az azt megelőző években, mikor az MKP kormányon volt, sikereket könyvelhettünk el, létrejött a galántai, a lévai, és a kenyheci ipari park. A magyaroknak nem volt ennyire nyomasztó érzése. Az utóbbi években számos esetben méltóságunkba gázoltak. Legkirívóbb eset az államnyelvtörvény módosítása volt. A kormányfő érvelésének elemzéséhez azt is tudni kell, hogy asszimilációs politika folyik, és ha valami ez ellen hat, vagy hathat, akkor az felbőszíti a mindenkori szlovák kormányt. Azt üzenem a felvidéki magyaroknak, hogy ne hagyják magukat megfélemlíteni, mert a jövőnkről, a magyarság stratégiai érdekeiről van szó.

 – Az MKP képviselői és képviselőjelöltjei kérni fogják a kettős állampolgárságot?

 – Meggyőződésem, hogy többségünk kérni fogja, hiszen ebben a témában is elöl kell járnunk, példát kell mutatnunk. Érdekes, hogy a magyarországi törvényben foglaltaktól enyhébb követelmények voltak érvényben Szlovákiában 1997 és 2005 között. Az idegen állampolgársággal bíró személy esetén – élhetett az akár Magyarországon –, ha két szlovák állampolgár tanúsította, hogy beszél szlovákul és szlovák felmenői vannak, megkapta a külföldi szlovák státuszt, ezzel pedig ha kérvényezte, akkor a szlovák állampolgárságot. Nem volt szükség arra, hogy állandó lakhelye legyen Szlovákiában. Abban az időben Szlovákia egyetlen szomszédja sem viszonyult hisztérikusan a kettős állampolgárság megszerzésének puha feltételeihez. Ezt a jogszabályt 2005-ben módosította a szlovák törvényhozása annyiban, hogy az illetőnek az állandó lakhelye a kérvényezés dátumától visszamenőleg legalább három évig Szlovákiában legyen. Ez a módosítás reakciója volt a 2004-es sikertelen népszavazásnak. Sejtették a szlovák döntéshozók, hogy egyszer Magyarországon törvényt hoznak a kettős állampolgárság ügyében. Meggyőződésem, minden felvidéki magyar békét és nyugalmat szeretne. Senkit sem kell ijesztgetni, s fel kell hagyni a szomszédos ország kettős állampolgárságot megszavazó törvényhozásának hisztérikus támadásával.