vissza a főoldalra

 2010.06.11. 

William Shakespeare: Romeo & Julia

(Sepsiszentgyörgyi M Studio)

A „Vendégségben Budapesten” sorozat az Égtájak Iroda szervezésében ebben az évben érkezett el a 24. évadjához. Ezt a sorozatot tavasszal és ősszel is megrendezik, így adnak lehetőséget a határon túli magyar színjátszó együtteseknek, hogy a fővárosban is megismerjék őket. Megmutathatják művészi munkájuk eredményét, és az egyetemes magyar kultúra terjesztése érdekében kifejtett erőfeszítéseiket. Idáig a Thália Színház volt az otthona ezeknek a rendezvényeknek, de az idén bővült a bemutatóhelyek száma, a Vígszínházba, a Pesti Magyar Színházba és a Merlin Színházba is beülhetnek az érdeklődők, hogy megtekintsék a legváltozatosabb műfajú produkciókat, amik a hagyományos, kosztümös nagyszínpadi daraboktól kezdve a formabontó, kísérletező színművekig terjednek. A sorozat nyitó előadását a színházi világnap előestéjén, március 26-án tartották a Vígszínházban, a Kolozsvári Állami Magyar Színház közreműködésével Shakespeare III. Richárdját láthatták a nézők. Shakespeare tragédiáit, vígjátékait most a megszokottól sűrűbben tekinthetik meg a pesti emberek, ugyanis a nagy angol szerző születésének és halálának a napja is a tavaszhoz kötődik, emiatt gondolták úgy a határon túli magyar színházi vezetők, hogy az ő alkotásait most gyakrabban tűzik műsorukra. Ennek szellemében a Merlin Színházban május 10-én, hétfőn este, egyrészes, nagyjából egy óráig tartó mozgásszínházi előadás keretén belül adta elő a sepsiszentgyörgyi M Studio a világirodalom legismertebb szerelmi történetét, azaz Rómeóét és Júliáét. Az ősbemutató két évvel ezelőtt, 2008. november 27-én volt Sepsiszentgyörgyön, a Lajtha László Stúdió termében.

Rómeó és Júlia tragikus szerelmét már Dante is megörökítette az Isteni színjátékban. A két boldogtalan veronai fiatal történetét igazán halhatatlanná Shakespeare tette. Nincs olyan irodalom a föld kerekén, amelyik ne tudná fölmutatni a maga Rómeó és Júliáját. Balladai, tánc-és bábszínházi, jégrevüi, balett változatát ismerjük, amióta pedig filmgyártás is létezik, jóformán öt-hat évenként előrukkol valaki a saját verziójával. Mindez érthető, mert a téma örök, amióta világ a világ, mindig voltak és lesznek ellenséges családok, azoknak meg gyermekeik, akik egymásba szeretnek. Ezen kívül az emberi lélekben – Ádám és Éva óta – mélyen gyökerezik az, hogy a tiltott dolgokat, olyan édes és gyönyörű elkövetni, ezért habarodnak egymásba menetrendszerűen azok, akiknek gyűlölködniük kéne. Hogy mennyire élő, mához szóló üzenete van ennek a közismert drámának, azt abból is láthatjuk, hogy a közelmúltban, a Szentföldön, Jeruzsálemben is színre akarták vinni zsidó Rómeóval és palesztin Júliával. Az előadás azonban elmaradt, mert mindkét oldalról életveszélyes fenyegetést kaptak azok, akik elvállalták a szerepeket.

Rómeó és Júlia történetét mindenki ismeri, a középiskolában kötelező olvasmány, így nem szükséges hosszasan magyarázni, mi látható a színpadon. A tánc sokkal beszédesebb tud lenni, mint a kimondott szó. Nem csak a mozgássorok, hanem Carmencita Brojboiu létrára, időnként börtönre emlékeztető díszletei, és a két család közti hasonlóságot kifejező jelmezei nagymértékben hozzájárulnak a drámai összhatáshoz: az összes szereplő fehér felsőben – blúzban vagy ingben – sötét, vékony fehér csíkos nadrágban van jelen a vérvörös padlójú színpadon. Ezek az öltözetek a jelenhez közelítik a művet, mert így olyan, a messzi távolból jövő üzenetet kap a néző, ami a mában is érvényes. A Romeo & Julia arról a féktelen szenvedéllyel átitatott harcról szól, amit a szerelem és a gyűlölet folytat egymás ellen. A táncjáték elején az ellenséges erők uralják a színpadot, és amikor a végén kiütéses győzelmet aratnának, akkor mégis a szeretet győzedelmeskedik. A nyugalomért azonban borzalmas árat fizetnek: meghal a két fiatal. Ez az Uray Péter által rendezett darab jó arányérzékkel egyensúlyoz a két végletes érzelem között, a rendező a színészekre sem oszt megoldhatatlannak tűnő feladatokat, ezért mindenki derekasan helytáll. A címszerepeket Nagy Attila és Magyarosi Imola viszi fel a színre. Kettejük szerelmének ábrázolása az előadás legalaposabban kidolgozott része. A családfők közül most csak Júlia apja van jelen, őt Fehárvári Péter személyesíti meg. A bohókás Mercutiót Dávid Attila Péter, a krakéler Tybaltot Szekrényes László alakítja. A köpönyegforgató dajkát Polgár Emília, a türelmetlen Parist Györgyjakab András, a béketeremtő Lőrinc barátot Bajkó László, a bosszúálló Capulet asszonyt Nagy Eszter kelti életre. Shakespeare tragédiája - mint minden nagy mű - sokat kibír. A legkülönbözőbb felfogásokban, rendezői ötletekben színre vitt Rómeó és Júlia nem tántorítja el a színházvezetőket, hogy bemutassák a drámát. A Rómeó és Júlia mondanivalója időtálló, üzenete nem korhoz kötött, ezért mindig újabb és újabb rendezők próbálják majd rajta keresztül elmondani, ők miként látják a két veronai szerelmes sorsát.

Dr. Petővári Ágnes