vissza a főoldalra

 

 

 2010.06.11. 

Megérett az MVH tevékenysége a felülvizsgálatra

Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége –Agrya üdvözli a Nemzeti Együttműködés Programját, amely a magyar mezőgazdaság és vidék megújulásának egyik kulcskérdéseként kezeli a generációs ügyeket. Az elmúlt nyolc év agrárpolitikájáról és a jövőről a szervezet elnökével, Mikula Lajossal beszélgetünk.

 – Miért kulcskérdés a generációs ügy?

 – Mert, ha nem lesz fiatal magyar gazdálkodói utánpótlás, akkor igen nagy bajba kerül a mezőgazdaságunk. A generációváltás természetes folyamat, ami sajnos sem nálunk, sem az EU többi államában nem problémamentes. A fiatal gazdák támogatása létszükséglet, de önmagában nem elég.

 – A mezőgazdaság hosszú távon megélhetést kell biztosítson az abból élőknek. Ekként kezeli az új kormány programja ezt a fontos ügyet?

 – Az, ami a kormányprogramban szerepel, nagyban rímel az EU-s agrárpolitika várható változásaira. Speciális tevékenységet folytató rétegről van szó, tagjait nem lehet az ipari termelésben megszokott mércével mérni. Biztató, hogy hosszú távon kiszámítható támogatási és szabályozási rendszert garantál. Az előző kormány programjában a fiatal gazdák kérdését elintézték azzal, hogy őket majd az EU-s támogatási rendszerek működtetésével fogják segíteni. Ez édes kevés. Ha ez a kormány biztosítja a mezőgazdaságból való megélhetést, akkor lesznek majd fiatalok is, akik ezzel a területtel foglalkoznak.

 – Ma a jobb megélhetés reményében költöznek a faluból a városba a fiatalok.

 – Sajnos, az a világ már elmúlt, amikor a mezőgazdaság tömegeket tudott foglalkoztatni, hiszen a gépesítés mértéke igen erősödik. Reményeink szerint viszont lesznek akik mezőgazdaságból kívánnak majd megélni, ha a kormányprogram megvalósul, azonnal elindítják saját gazdaságukat. Ez egy szép feladat, hiszen minden gazdának komoly felelőssége van abban, milyen minőségű élelmiszer kerül az asztalra és, hogy meg tudjuk-e őrizni a természeti erőforrásainkat a jövő generációinak. A hagyományos vidéki tevékenységet végző gazdák szerepe felértékelődik a családi gazdálkodói réteg helyzetének megerősödésével, a falusi közösségek újjáéledhetnek, aminek egyenes következménye, hogy  meg tudjuk őrizni kultúránk, hagyományaink jelentős részét. Az Agrya az előbbiek miatt nagy jelentőségűnek érzi, hogy a mezőgazdaságot perspektivikus, a gazdáknak hosszú távon megélhetést biztosító ágazatként kezeli az új kormány programja. A világos víziók, a jövőbe vetett hit, elengedhetetlen feltétele a magyar mezőgazdaságban a fiatal generációk megjelenésének.

 – Ez a kormányprogram a családi gazdaságoknak kedvez, s az előző?

 – Ők nem tartották fontosnak a családi gazdálkodókat, ezért olyan EU-s projekteket hirdettek meg, amelyek elérhetetlenek voltak egy családi gazdálkodás számára. Aztán itt volt az SPS –, ami az összevont területalapú támogatás, a kormány itt is megmutatta, hogy nem éppen a családi gazdálkodói réteg érdekeit tartja szem előtt. Az SPS azáltal, hogy a támogatások jelentős részét történeti bázishoz köti, különösen hátrányos a meglévő, fejlődőképes kis- és középbirtokok, valamint a gazdaságukat újonnan felépíteni törekvő fiatal gazdák számára. Mindezek ellenére az EU-csatlakozás óta jelentős növekedést csak a kisebb és közepes méretű családi gazdaságok tudtak elérni. Az EU területalapú támogatásokra vonatkozó statisztikai adatai szerint a birtokkoncentráció nyertesei egyértelműen a családi gazdaságok voltak és nem a több ezer hektárt művelő társas vállalkozások. Ez a növekedés tehát annak ellenére következett be, hogy az elmúlt időszak kormányzatai idején egyáltalán nem volt kiemelten, célzottan támogatott a családi gazdálkodói réteg.

 – Mi ennek az oka?

 – Egyértelműen az életképesség. Az adatok jól mutatják, hogy mekkora erő van a családi gazdálkodásban, az önálló és felelős gazdákban. A gazda egyszemélyben vállalkozó, gazdálkodó, növényvédő, kereskedő, munkaügyes, ügyvéd, sőt pszichológus is. Aki tehát családi gazdálkodóként meg tud maradni, az egy nagy tudású személyiség. Mára egyre nő a bizalom a családi gazdálkodók iránt, hiszen az ő életük ott zajlik a falu társadalma előtt. Mindenki tudja, ki a jó munkáltató, ki a megbízható üzleti partner. Akármit is mondanak a nem konzervatív politikusok, igenis egy életképes gazdálkodói rétegről van szó. Eddig tehát politikai ellenszélben dolgoztunk, s ha a jövőben csak szélcsend lesz, már akkor fellendülnek a családi gazdálkodások.

 – Olvastam, hogy jogsértő módon késlekedik a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) összességében mintegy 400 millió forintnyi támogatás kifizetésével 400 fiatal gazdának. Történt valami előrelépés ebben az ügyben?

 – Azóta kiderült, hogy nem 400, hanem 288 gazdáról van szó. A 2007-ben meghirdetett első körös fiatal gazda támogatás második részletének igénylésére 2010. január 1-31. között volt lehetőség. Ezzel a lehetőséggel közel 288 fiatal gazdálkodó élt és kérelmezte a fennmaradó 10%-nyi, hozzávetőleg 1-1 millió forint támogatás kifizetését. Ehhez csatolta a jogszabály és a kapcsolódó MVH közlemény által előírt dokumentumokat, formanyomtatványokat. Az MVH-nak a vonatkozó jogszabály szerint 45 munkanapja lett volna a kérelemről döntést hozni. Ezen határidő letelte előtt egységesen minden kérelmezőnél újabb 22 munkanappal meghosszabbították az eljárási határidőt. Ezt a végső határidőt már nem lehetett volna újra meghosszabbítani. Így okkal várták az érintett gazdálkodók május elején az immár érdemi döntést tartalmazó, a kifizetést engedélyező levelet az MVH-tól. Ehelyett egy újabb végzés érkezett, amelyben a hivatal „határozatlan időre” felfüggeszti az eljárást, mert indoklásuk szerint „más szerv álláspontjának be-szerzése” is szükséges. Annyit sikerült május közepe óta elérni, hogy már tudjuk, június30-ig ezt a pénzt meg fogják kapni a fiatal gazdák. Jól mutatja a rendszer működését, hogy egy sajtóbotrányra volt szükség ahhoz, hogy az MVH elismerje: jogsértő módon cselekedett, mikor ezt a végzést kiadta. Az MVH a rendelkezésére álló idő alatt semmit nem csinált. Az MVH működési zavarai mára már elérték azt a pontot, amelyek komolyan befolyásolják az egyes gazdaságok fejlesztését, a versenyképességük erősítését. Szinte nincs olyan támogatási forma, amelyet sikerülne ésszerű határidőn belül lezárni, a támogatási kérelmeket elbírálni. Ezek a késlekedések nem egy esetben a tervezett beruházások elmaradásához, jelentős csúszásához vezetnek. Az MVH ellenőrzési rendszere nem ritkán öncélú, túlbuzgó, túl akarja teljesíteni az EU jogszabályokban rögzített kereteket. Az új MVH-nak meg kellene találnia azt az egyensúlyi pontot, ahol már megfelel a minimális EU-elvárásoknak, de még nem ró felesleges adminisztratív terheket a gazdákra. Annak is örülünk, hogy a kormányprogram szerint egy ügyfélközpontú, egyszerű, valóban szolgáltató közigazgatási rendszert akarnak megteremteni, s visszaszorítják a gazdák életét megkeserítő bürokráciát.

 

Medveczky Attila