|
 2010.06.18.
A munka becsülete
Demján Sándor: Kétszer volt államcsődben
Magyarország – ezek egyikét sem vallották be
Emlékeztetőül az első eset:
(Draskovics Tibor
előző pénzügyminiszter által 2004.októberében elrendelt intézkedés
azokat is hátrányos helyzetbe hozta, akik kapcsolatban álltak
olyan vállalkozással, amely pénzügyi helyzetét erősen befolyásolta
az áfa visszatartás. Az intézkedés kedvezőtlenül befolyásolta
a cégek üzleti kilátásait is. Az áfa-visszatartás elsősorban
a tisztán magyar tulajdonú cégekre hatott kedvezőtlenül, miközben
a külföldi tulajdonúak szinte meg sem érezték annak negatív
hatását. Ellenkezőleg, még nyertek is a késedelmes kifizetésen,
hiszen a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő, azaz
15-20 százalékos pótlékot fizetett a határidőn túli utalásokkor
az APEH. Adóhivatali anekdoták születtek arról, hogy egyes
multicégek azt szerették volna megtudni, mennyi ideig számíthatnak
a piaci hozamoknál jóval kedvezőbb kamatokra, mert ezt
figyelembe véve készítenék el pénzügyi jelentéseiket.)
Amikor
a kormány visszatartotta a vállalkozóknak fizetendő áfát,
ezzel mintegy ötszáz milliárd forintot „rántottak ki” a
gazdaságból, ez volt az első, második esetben akkor kerültünk
ilyen helyzetbe, amikor az IMF és az EU hitelét megkaptuk, és
nagyon jó pozícióból nagyon negatív helyzetbe lavírozta az
akkori kormány az országot.
A
Demján által emlegetett második eset:
(Az elkövetkező
években az ország kiszolgáltatottsága hitelezőivel szemben
nemhogy csökkenne, de nőni fog, és a realitás az, hogy a válság
mélyülni fog – mondta Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék
(ÁSZ) elnöke 2008-ban, amikor 25 milliárd dollár hitelt
szavazott meg. Gyurcsány védőpajzsnak nevezte az IMF-támogatást.
Az
ÁSZ elnöke szerint az sem zárható ki, hogy Magyarország újabb
IMF-hitelre szorul. Mint mondta, az adósságspirálból való kitörés
vagy éppen a mélyebbre kerülés a reálgazdaságban dől el. A
puszta egyensúlyt az újabb és újabb megszorítások – miközben
egyre elviselhetetlenebb terheket okoznak – csak ideig-óráig
tudják fenntartani. Belőlük nem lehet gazdaságot építeni,
megélni, értékteremtés nélkül nincs jövő, nincs semmi.
Véleménye
szerint a realitás az, hogy a válság mélyülni fog. Sőt azt
mondom: a késleltető hatások miatt a lakosság a krízisből
eddig még szinte semmit sem érzett meg.
Az uniós források hatékonyabb felhasználására nagy szükség
van, azonban ezek nehézkesen indultak be.
A
magyar állam költéseivel kapcsolatos kérdésre Kovács Árpád
azt mondta, az utóbbi évben a megkurtított államháztartás százmilliárdokkal
kevesebbet költött, mint amennyi bevétele volt. A pozitív
egyenleget az adósságszolgálat rendkívüli terhe rontotta le
– mondta. Úgy fogalmazott: senkinek nem lehet kétsége afelől,
hogy az elkövetkező időszak rendkívül kemény lesz, a szigorítások
miatt növekszenek a kórházi várólisták, emelkedik a munkanélküliség,
a fizetések megkurtítása megélhetési, hiteltörlesztési
gondokat okoz.
Az
ÁSZ elnöke úgy véli, Magyarországnak már jó ideje nincs jövőképe,
és az intézkedések hatásai sem ismertek. „Nyilvánvaló,
hogy ami eddig történt, az kevés” – fogalmazott. Az Állami
Számvevőszék jövőbeni terveiről szólva Kovács Árpád
megemlítette, kivizsgálják, hogy a 4-es metró építési költségei
miért nőttek meg. Közölte: a költségvetési zárszámadással
kapcsolatban már többször foglalkoztak a témával, a 4-es metró
ellenőrzését a jövő évre beütemezték. Megjegyezte: egy félkész
projektet kell vizsgálniuk, ami jóval nehezebb, mint egy
befejezett, pénzügyileg lezárt beruházás ellenőrzése.)
Csak
a termelés és a munka becsületének visszaállítása hozhatja
meg a kitörést. Most minden adott a kormány számára, hogy
elkerülje az államcsődöt, de törekedni kell a kisebb és hatékonyabb
bürokráciára, s mindennél fontosabb a termelő tevékenység támogatása,
a munka becsületének visszaállítása. Demján Sándor, a Vállalkozók
és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke, nagyvállalkozó
szerint lehet adót csökkenteni, különböző kiemelt
programokat indítani a gazdaság fellendítésére. A szükséges
forrás megteremthető például – az állami apparátus csökkentésével.
Ez nem növeli a munkanélküliséget, mert az innen kikerülőket
fel fogja szívni a szolgáltatási szektor, mivel képzett személyekről
van szó.
Az
iparon és mezőgazdaságon túl a növekedéshez hozzájárulhat
a külföldi turizmus, valamint forrás lehetne a tőkekivitel is,
amire azonban Magyarországnak nincs lehetősége, lévén erősen
tőkeszegény ország. Magyarországon mindössze félmillió
ember végez fizikai munkát, holott 1-1,5 millió embernek
kellene termelnie. A fizikai munkát tisztelni kell, ez ad új
hozzáadott értéket; növekvő életszínvonal csak bővített
újratermeléssel lehetséges. Egyszerű mechanizmusokat kell találni.
A globalizációnak egy ilyen kis ország ki van szolgáltatva, ha
lenne ellene stratégiánk, a javunkra is fordíthatnánk,
csakhogy a globalizációhoz való alkalmazkodás során túlzó
érzelmek helyett nagyon reális, technokrata módon kellene szemléljük
a folyamatokat.
A
következő időszak feladata a tőkével ellátott vállalkozói
réteg kialakítása. A polgári demokrácia jellemzője ugyanis,
hogy az emberek legalább felének van saját vagyona. Változtatni
kell, úgy, hogy az uniós források tőkepótlásként is
funkcionáljanak a kisvállalkozások segítése érdekében. Tíz
állattartó hadd csináljon közösen sajtüzemet. Az állattartás
korszerűsítéséhez magas tőkejuttatás szükséges, így ők
foglalkoztathatnak azután másokat a környezetükben. Ez itthon
is járható út lenne: A sikerhez az oktatás egész szerkezetét
is meg kell változtatni. A humán-reál szféra diplomásainak arányát
helyre kell billenteni. Nem tartható tovább, hogy annyian
jelentkeznek pszichológusnak, mint mérnöknek. Sem az, hogy azt
mondják a gyerekeknek: tanulj, mert különben dolgoznod kell. A
dolgozó ember tiszteletét és becsületét vissza kell hozni.
Szerk.
|
