|
 2010.06.25.
Gasparovic megdicsérte a pártütőket
Miként kommentálták
a szlovákiai lapok, politikai elemzők a június 12-ei országgyűlési
választást? –kérdeztem Karaffa Attilát, a Felvidék.ma
szerkesztőjét.
– Mennyire lepte meg ez az eredmény? Gondolta, hogy
Most-Híd és a Szabadság és Szolidaritása (Sas) ilyen sok
voksot fog kapni?
– Nem a szlovák pártok eredménye, hanem a Magyar Koalíció
Pártja sikertelensége volt számomra meglepő. A Most-Híd
nevezetű hibrid párt megosztotta a magyarságot, sajnos sikerült
a média ilyen irányú agymosása, így több felvidéki magyar
is rájuk szavazott. A Most öndefiníciója szerint egy szlovák–magyar
polgári párt, tehát nem került be magyar politikai erő a törvényhozásba.
A Sas eredménye nem lepett meg, mert az előrejelzések azt
mutatták, hogy jól fognak szerepelni a választáson. A szlovákiai
lapok egyöntetűen változásról, jobbközép koalícióról
beszélnek, Fico hatalmának végét jósolják, s kiemelik: a
szlovákiai magyarság nemet mondott a radikalizmusra és a
Most-Hidat választotta. Ez a kijelentés nem helytálló, mert az
MKP nem egy hagyományos radikális párt.
– Említette a politikai előrejelzéseket. Azt
látom, hogy a közvélemény-kutatók rendesen mellélőttek. A
Focus, a Polis és az MVK közvetlenül a választások előtt készült
felmérései 29-32 százalék körüli eredményt jeleztek a
Smernek, mely végül csaknem 35 százalékot ért el. Mindhárom
ügynökség bejutónak látta az MKP-t, két ügynökség pedig a
Meciar-vezette HZDS-t is. Az SNS-nek ugyancsak jobb eredményt
jeleztek, a KDH-nak szintén, szinte csak az SDKÚ választási
eredményét tudták többé-kevésbé pontosan belőni. Mivel
magyarázták a közvélemény-kutatók ezeket az eltéréseket?
Talán a rejtett szavazókkal?
– A közvélemény-kutatók nem szoktak magyarázatot adni
tévedéseikre. Az valóban igaz, hogy voltak rejtőzködő szavazók.
Sokan az utolsó pillanatban is befolyásolhatóvá váltak. A
Slota-féle SNS-nek bizonyára kedvezett az a tény, hogy a komáromi
Trianon-emlékművet megrongálták a választások éjszakáján.
Ezt az esetet Slota nagyon jól kihasználta.
– Azt mondta, hogy ezt az MKP-sok tették?
– Odáig nem ment el ő sem. Azt nyilatkozta: ezt egy
szlovákiai magyar tette. A rendőrség szerint egy
dunaszerdahelyi rendszámú autóval érkező férfi volt a rongáló.
Ez az esemény több mint gyanús, mi ezt provokációnak tituláljuk.
– Michal Horsky politológus szerint a jelentős eltéréseket
egyrészt a közvélemény-kutatók hiteltelensége, másrészt
szakmailag hibás hozzáállása okozza. „Ebben a választási
kampányban is bebizonyosodott, hogy a választási eredmények előrejelzését
nem arra használják, hogy tájékoztassák a nyilvánosságot,
hanem arra, hogy hozzáadjanak a felmérés megrendelőinek” –
nyilatkozta a Pravdának. Van ebben valami igazság?
– Horskyval ebben egyet lehet érteni. A választások előtt
olyan felmérés is készült, mikor Bugáréknak 20%-ot jeleztek.
Saját meglátásom: nem lehet hinni a közvélemény-kutatóknak,
hiszen többször a pártok megrendelésére működnek. Az is tény,
hogy kevés magyart kérdeznek meg.
– Ivan Gasparovic megdicsérte azokat a magyarokat,
akik a Most-Hídat választották, s nem a Magyar Koalíció Pártját
támogatták, hanem a szlovák–magyar együttműködésre és
együttélésre szavaztak, s ezzel a parlamenten kívülre küldték
az MKP-t. Tehát finoman szólva kilóg a lóláb.
– Az államelnök többször kimutatta a foga fehérjét,
amikor a felvidéki magyarság elleni törvényeket szentesítette.
Gondolhatunk itt a nyelvtörvényre, s az oktatási törvényekre.
Gasparovic célja az, hogy az MKP-t egy radikális pártnak állítsa
be, s közben udvaroljon Bugáréknak, ezzel is szavazatot
szerezzen magának az államfőválasztásokhoz.
– A szlovákiai magyar honlapok közül
az önöké volt az egyedüli, amelyik a felvidéki magyar
párt törekvéseit, céljait objektív bemutatta. Nem tartja hibának,
vagy hiányosságnak azt, hogy az MKP-nak nem volt napilapja?
– Azt hiszem,
hogy mindennek anyagi vonzata is van. Az egyedüli magyar
napilapnak beharangozott Új Szó nem MKP-közeli nézeteket
jutatott el a választókhoz. Létezik egy MKP Hírvivő is, ami
havonta jelenik meg. Sajnos valóban hiányzik egy magyar, keresztény
szellemiségű napilap a Felvidéken.
– Mennyire pártos a szlovákiai sajtó? El lehet
mondani, hogy pl. a Pravda, a Markíza Tv, a TA3 televízió, vagy
a Sme az egy adott politikai oldalhoz áll közel?
– A Sme szinte állandóan támadta Ficót, így az ellenzéknek
kedvezett. A TA3 magát többször közszolgálatinak, hírtévének
titulálja. A Pravda pedig egy többkulacsos napilap, melyben
ellenzéki és kormánypárti vélemények egyaránt megtalálhatók.
A Markiza egy kereskedelmi tv, s inkább a mostani ellenzékhez áll
közel, míg a közszolgálati televízióba inkább Ficót hívták
meg.
– Mennyiben módosul a szlovákiai politikai közbeszéd,
ha nem Fico lesz kormányon?
– Várjuk ki a végét, mert folynak a tárgyalások, és
Fico igen nagy játékos. A kereszténydemokratákat, a KDH-t
akarja elcsalogatni a másik három párttól. Erre utaló kísérlet
lehet az is, hogy a szlovák köztársasági elnök, aki Fico
fanatikus híve, nem hivatalos beszélgetésre hívta meg a KDH
elnökét. A KDH meggyőzésével még az SNS-re sem lenne szüksége
Ficónak. Fico azt mondja, hogy akár miniszterelnököt is
adhatnak a kereszténydemokraták, sőt a fele-fele arányban
osztoznának a bársonyszékeken. A Most-Híd is, és többen is
azt akarják, hogy a jelenlegi ellenzék alkossa a jövőbeni kormányt.
Ficónak viszont ott van Slota is.
– A jobbközép pártok koalíciós tárgyalásait
megnehezíti az a tény, hogy a Bugár vezette listáról bejutott
a szlovák Polgári Konzervatív Párt négy képviselője is. Ők
pedig önállóan, saját pártjuk nevében kívánnak bekapcsolódni
a kormányalakítás folyamatába.
– Június 23-áig próbálkozhat Fico a kormányalakítással,
utána az ellenzéké a terep. Kétségtelen, hogy ideológiailag
elég vegyes képet mutat a mostani ellenzék. Ott vannak a
keresztények, de a liberális Sas is, ami a homoszexuálisokat is
megszólította. Bugáréknál pedig csupán hét magyar nevű képviselő
van.
– A Sas-nál is indult egy magyar ember.
– Ez így van. A Most-Híd annyira „magyar” párt,
mint az összes többi. Hiszen a Smerben, a KDH-ban, sőt az
SNS-ben is van magyar jelölt, Ikrényi úr.
– Bárki
alakít is kormányt, igen csekély többsége lesz. S ki tudja,
hogy ez nem vezet előre hozott választáshoz, vagy kisebbségi
kormányhoz. Erről nem ír a szlovák sajtó?
– A szlovákiai sajtó számolgat, s főleg azt emeli ki,
hogy vegyes az ellenzéki pártok irányultsága. Arról is beszélnek,
hogy a KDH-sok nem fogják sokáig elviselni a liberálisok társaságát
a kormányban.
– Az MKP bukását több politológus elemezte.
Rastislav Tóth meglepetésnek nevezi a magyar párt eredményét,
és úgy fogalmaz, hogy nem jó az MKP parlamenten kívül maradása.
„Az MKP-nak a parlamentben lenne a helye, mert ez egy
nacionalista párt, és ha a parlamenten kívül lesz, akkor radikálisabb
lesz, mint ha parlamenti párt lenne” - nyilatkozta a politológus.
– Mindenkit meglepett az, hogy az MKP kiesett a parlamentből.
Az valóban kérdéses, hogy ezek után a magyar párt milyen irányban
halad tovább. Valószínűleg szeptemberben lesz a párt
kongresszusa. Azon dől el, hogy melyik utat válasszák. Egyes
politológusok szerint a magyarországi kettős állampolgársági
törvény rontott az MKP helyzetén. Én azt mondom, hogy ne másokban,
hanem önmagunkban keressük a hibát, a hiányosságokat.
– Tavasszal egy kb. kéthetes kényszerszünetet
tartott a Felvidek.ma. A pénzhiány volt ennek az oka?
– A honlapunkat működtető Szövetség a Közös Célokért
társulás került anyagilag rossz helyzetbe, s tárgyalásokat
kellett folytatniuk a pénzforrások előteremtéséről. Ezért kényszerültünk
egy rövid szünetre. Akkor nagyon sokan jelezték nekünk: hiányolták
honlapunkat. Egy tizenegy napos szünet után újra elindultunk, s
örömünkre nőtt a látogatottságunk.
Medveczky Attila
(Az interjú 2010. június 15-én készült.)
|
