Függetlenség

2010.06.30.

Megjelent a Magyar Fórum XXII. évfolyamának 26. száma!

Tartalomból:

Schmitt Pál kétszeres olimpiai bajnok

A Magyar Köztársaság elnöke

(Címlapon): Bár az Alkotmány nem tiltja egy esetleges erősebb elnöki pozíció kialakítását, a mai szokásjogi és részben írott szabályok elsősorban protokolláris és egyfajta politikafeletti kiegyensúlyozó helyzetben képzelik el az elnök hatáskörét. Sólyom László ennek a pozíciónak megfelelt, illetve, mint alkotmányjogász és az alkotmánybíróság egykori elnöke már-már rigorózusan vigyázott, nehogy a neki kijelölt kereten túlterjeszkedjen. Talán éppen ez vethető a szemére, tehát hogy a sokszor nyílt törvénytelenséget vállaló Gyurcsány-kormánnyal szemben nem lépett fel határozottabban, és nem vont olyan jogköröket a köztársasági elnöki hatalom alá, melyek ugyan idáig nem tartoztak oda, de az Alkotmány nem is tiltja azok esetleges használatát. A Magyar Köztársaság új köztársasági elnökének kinevezése teljesen stabilnak tekinthető közhatalmi helyzetben történt meg. A kormánypárt kétharmados többsége garantálta, hogy a sokszor félresikerült kompromisszumok helyett a túlnyomó többség értékrendjének megfelelő, és valóban a többség számára elfogadható személy kerüljön a posztra. Ha a tíz évvel ezelőtti Magyarországot, ideértve a mostani teljes ellenzéket és a sajtó 99 százalékát megkérdezik, akkor Schmitt Pált szinte mindenki köztiszteletben álló olimpikonként, nemzetközi tekintélyként, valamint elismert diplomataként alkalmasnak tartotta volna, hogy a nemzet egységét kifejezze. Schmitt Pál azóta sem követett el semmi bűnt, nem róható fel neki semmilyen erkölcsi, vagy politikai botlás, tehát nem indokolt, hogy megítélése változzon. Csakhogy a véleményformáló siserahad utasításba kapta: Schmitt, mint köztársasági elnök, elfogadhatatlan. Miért? Csak. Mindenki elfogadhatatlan, akit az új rendszer emel valamilyen komoly pozícióba. Pedig az újonnan megválasztott államfőnk, mint kétszeres olimpiai bajnok, egyedülálló a világ köztársasági elnökeinek sorában.

Csurka István: A II. médiaháború (2.oldal)

Tekintettel arra, hogy közszolgálati, kereskedelmi és egészen megveszekedetten liberálbolsi médiumok (ATV, Klub rádió, Népszava) egyelőre még azonos háttérirányítás alatt működnek, lehetőségük van a sulykolásra, szociológiai műszóval, a beprintelésre. Most azt a hamisságot nyomtatják bele az agyakba, hogy a köztársasági elnöknek ellensúlyt kell képezni a kétharmados miniszterelnökkel szemben. De ilyesminek nyoma sincs az alkotmányban. És miért kellene? Miért ne lehetne azonos nemzetszemléletű, célú, magyar ember a miniszterelnök és a köztársaság elnöke? Az LMP, ez a jelenleg 17 tagú kis párt, amelynek eredete, hirtelen felfutása, kívülről támogatottsága egyelőre nincs leleplezve, azzal van megbízva, hogy ezt a tételt megszólaltassa. A cél az, hogy Schmitt Pál kétes értékű emberként legyen megválasztva. Maradjon egy kis rossz szájíz a nemzeti győzelem után. Ez miért sajtószabadság? Miként? A magyarságnak meg kell engednie a nemzetellenességet azután is, hogy a régi rend felszámolására kétharmados parlamenti többséghez juttatott egy erre törekvő erőt? Hol van itt a demokrácia? Mert magyar, vagy kezd magyar lenni, már fogyatékos? Schmitt akkor lesz jó elnök, ha minden törvényt visszaküld Orbánnak, aki javasolta – vagy ha amerikai módra lebarnul. Ha megtanul vuvuzellázni? És majd, ha kinevezése után kap Schmitt Pál egy törvényt, esetleg éppen a médiatörvényt, amelynek az eddig nyilvánosságra hozott változtatásaiban sajnos nem látjuk a forradalmat, és alá meri írni, akkor szegénytől még az olimpiai aranyérmeit is el fogják vitatni, és mameluk lesz. Mert itt mindenki mameluk, aki nem liberálbolsi és zsidó, esetleg buzeráns hírszerkesztő.

A lészpedi példa (4.oldal)

Márton Attila, lészpedi tanító: 2002-től iskolán kívüli oktatási rendszerben, magánházaknál, nyári konyhákban, délután tanítottam a gyerekeket. Később egyre több szülő akarta gyermekét magyarra taníttatni, ezért kérvényeztük: az állami iskola biztosítsa a helyszínt a magyar oktatásra. Az órákat vagy reggel héttől nyolcig rakták be az órarendbe, vagy késő délutánra. Ez igen nagy gondot jelentett. Nagyon sok gyerek ministrál a reggeli misén, s ez ütközött a magyarórákkal. Szerencsére változott a helyzet, s 2005-ben a román tannyelvű állami intézmény vezetője még azt is megengedte, hogy a magyar szaktermet is használhassuk az iskolán kívüli oktatásra is. Tehát a csángók oktatásának a helyszíne az iskola. Több csángó faluban magánházakban, bérelt helyiségekben kezdődött el az oktatás, de a célunk az iskolai magyartanítás. A gyerekek ekkor érzik igazán, hogy a magyar nyelv tanulása alapvető feladatuk.

Idén, a trianoni békediktátum 90. évfordulójára jelentette meg az Antológia Kiadó dr. Bíró Zoltán szerkesztésében Szétszaggatott ország –Trianon a magyar költészetben c. kötetét. A könyv szerkesztéséről, a békediktátumnak a magyar irodalomra kifejtett hatásáról, Trianon máig ható sebeiről dr. Bíró Zoltánnal beszélget Medveczky Attila. (5.oldal)

Kis ködmenek, nagy csizmák

Gárdonyi Géza: Az én falum c. novellafüzérét Győri Béla ismerteti (7.oldal)

A világon soha sehol nem ismerte úgy a fecskéket, gólyákat, ibolyákat és gyöngyvirágokat, valamint a fűszálakat senki, mint Gárdonyi Géza, ez az áldott lelkű, katolikus hitvallású író, aki nemcsak az Egri csillagokat írta meg, hanem sokkal korábban Az én falum című novellafüzérét, egy különös hangulatú beszámolót a világmindenségről, de elsősorban a fitosorrú, fekete és kék szemű gyerekekről. Gárdonyi Géza a néptanító. Az ám, a néptanító. A könyv valamikor a XIX. és XX. század fordulóján született. Az én falum elvarázsolta olvasóit, miként elvarázsolt engem is most. Annak idején, 1922-ben az antwerpeni brit konzul csak kizárólag azért utazott Budapestre, hogy meglátogassa Gárdonyi Gézát. A konzul úr nyilatkozata megjelent a korabeli lapokban. Ezt olvassuk tőle: „Éreztem e kötet olvasásakor, hogy a sorokban eljutottam egy nemzet lelkének látásához. Éreztem, hogy a könyv több, mint írás. Ez a könyv a magyar nép kemény lapokba szorított szíve, amelyben az Alföld derűje mosolyog, és az ezeréves szenvedés fájdalma sír.”

Csáky Pállal Medveczky Attila készített interjút. (9.oldal)

„A Magyar Koalíció Pártja vereségét követően lemondott az országos elnök és az elnökség. A lemondást a párt országos tanácsának június 19-ei rendkívüli ülésén elfogadták, s megállapodtak abban, hogy július 10-én tisztújító kongresszust tartanak.”- olvasom az Új Szóban. A párt statutáris képviselője a korábbi elnök, Csáky Pál maradt.

– Mit is jelent ez a tisztség?

– Engedje meg szerkesztő úr, hogy pontosítsam a sajtóból vett információit. Az országos tanács csak javasolja az országos kongresszusnak azt, hogy fogadja el a lemondásunkat. Addig „technikai szinten” én irányítom a pártot. Egy kilencfős szakmai, politikai csapatot hoztunk létre, mely a kongresszusnak tesz javaslatot azon a téren, hogy a párt milyen irányban haladjon tovább, s az MKP szervei milyen összetételben tevékenykedjenek.

– Tehát ki jelenleg az MKP irányítója?

– Én.

– Fordítsuk le ezt a gyakorlatra. Azt a közelmúltban megjelent MKP-s sajtóközleményt, ami az alakuló kormánykoalíció programtéziseit elemzi, az ön jóváhagyása nélkül nem lehetett megjelentetni?

– Ez így van. Megegyeztünk abban, hogy politikai ügyekben a kongresszusig két kollegánk fog nyilatkozni: Bárdoss Gyula és Berényi József. Ők ideiglenes szóvivői tisztséget viselnek.

Az RMDSZ magának akarná az autonómiatanácsot (9.oldal)

„Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) nem ért egyet azzal, hogy a közösen megalapítandó Kulturális Autonómia Tanács az RMDSZ egyik testülete legyen”- írták az erdely.ma honlapon. A Kulturális Autonómia Tanács körüli vitáról Toró T. Tibort, az EMNT ügyvezető elnökét kérdeztem.

– Esetünkben mit jelent a „közösen” szó? Kik alapítanák meg ezt a tanácsot?

– Az RMDSZ és az EMNT között 2009-ben megkötött szerződésben egy olyan pont is szerepelt, mely egy ilyen testület felállítására vonatkozott. A Kulturális Autonómia Tanács a mi javaslatunkra került be a megállapodásba, mert azt szerettük volna, ha az erdélyi magyarság két fontos politikai szereplője, az RMDSZ és az EMNT létrehozzon egy olyan autonómiával foglalkozó intézményt, melynek tagjai nem a pártpolitikusok, hanem az akadémiai szféra és a civil társadalom jeles személyiségei. Olyan szakemberek, akik a pártpolitikai csatározások fölé tudják emelni a kulturális autonómia hatáskörébe tartozó területeken a stratégiagyártást, a nagy erdélyi nemzeti jelentőségű programok tervezését, a prioritások megállapítását és a támogatáspolitikai reformját. Akkor az RMDSZ pozitívan reagált a javaslatunkra.

Interjú Tarlós Istvánnal (Győri Béla, 10.oldal)

Páni félelem a szocialistáknál

– Ha a szocialisták olyan kiválóan vezették a várost, ahogy most mondják: hogy ők a XXI. század Budapestjét készítették elő, akkor most minek ez a páni félelem? Tehát ha a várost nem a szétzüllesztett közszolgáltató cégek, nem a szakszerűtlenség, a rendetlenség, a pénzhiány jellemezné, hanem az volna igaz, amit állítanak, akkor ki kellene állniuk szocialistáknak, Horváth Csabának, és meg kellene mérettetni magukat a választáson. Olyan nagyhangon és bátran, ahogyan nemrég még beszéltek. Hogy az LMP-vel kapcsolatos gyanúnk beigazolódik, vagy az önállóság mellett döntenek, az majd kiderül. Érdekes lesz majd, hogy a balliberálisnak mondott körök miként ítélik meg az LMP-t, ha nem határolódik el, és nem utasítja vissza az MSZP kéretlen támogatását.

Kémek és nemzetbiztonsági kockázat (11.oldal)

Mint köztudomású, a Jobbikot több forrás is összefüggésbe hozta az orosz titkosszolgálatokkal, elsősorban a rejtélyes pártfinanszírozás miatt. Ugyanis mind a mai napig nem derült arra fény, hogy a párt miből finanszírozta a 100 milliót meghaladó EP-választási kampányát. Ráadásul a párt EP képviselője, Kovács Béla – aki 2003-ig Moszkvában élt és a felesége is orosz – pártban történő megjelenése után kerültek elő a rejtélyes pénzek. Kovács azóta az európai magukat radikálisnak nevező pártok szövetségének pénztárnoka lett. Az orosz titkosszolgálatok történetét jól ismerő forrásunk rámutatott, hogy a szovjet titkosszolgálatok már a 60-as évektől finanszíroztak szélsőséges csoportokat Nyugat- Európában, jobb- és baloldalon egyaránt. A orosz szolgálatok előszeretettel próbálkoztak nyugati államok destabilizálásával politikai pártokon keresztül. Az elsődleges eszköz akkor is a pénz volt.

Távozzanak a szellemi kútmérgezők! (12.oldal)

Martin János operaénekessel Medveczky Attila beszélget.

– Az is Csurka politikai nagyságát, bölcsességét bizonyítja, hogy minden korábbi sérelmeit félrerakva a Fidesz támogatására szólította fel a párt tagjait, szimpatizánsait. Remélem, hogy a kormányváltással nemzetünk gazdasága, kultúrája megerősödik, s kilábalunk ebből a morális fertőből. Nagyon fontos lenne a közmédiumok megtisztítása. Jó lenne, ha eltávolítanák azokat az embereket a közszolgálati médiumokból, akik eddig is csak akadályai voltak a nemzeti és keresztény törekvéseknek. Remélem lesz elég ereje és bátorsága a mostani kabinetnek ahhoz, hogy ezeket a volt SZDSZ-hez köthető „szellemi kútmérgezőket” a perifériára helyezze.

Sportkórkép

II. rész – Alapvető szemléletváltásra van szükség (Kovács Attila, 18.oldal)

Igaly Diána: Peking cseh nemzetiségű olimpiai bajnokának külön lőteret épített szülővárosa, ahol gond nélkül gyakorolhat, amikor csak akar. Említhetem az azeri vagy az orosz vetélytársamat is, akiket rendőrségi állományba vettek, ami esetükben természetesen nem utcai járőrözést jelent, hanem azt, hogy annyit gyakorolhatnak, amennyit csak szükségesnek tartanak. Ehhez pedig a rendőrség biztosítja számukra a lőteret és felszerelést is. Az amerikai, a francia, a német vagy az olasz ellenfeleimről pedig – miután náluk komolyan vett sportág a lövészet – jobb nem is beszélni… A serpenyő másik oldalában pedig ott van a közismert történet, amelynek keretében tőlem idehaza négy évvel ezelőtt még a lőteret is elvették. Pedig akkor már olimpiai bajnok voltam.

2010. július 2-án, 20 órakor kerül sor a budapesti Városmajori Szabadtéri Színpadon Mark Dunn: 5 NŐ AZ ESŐBEN c. vígjátékának magyarországi ősbemutatójára a Száguldó Orfeum szervezésében. Az előadásról Peter Sebököt, a Száguldó Orfeum marketing-vezetőjét kérdezte Medveczky Attila. (19.oldal)

Keresse a Magyar Fórumot csütörtöktől az újságárusoknál!

Vagy fizessen rá elő!

info@magyarforum.hu