vissza a főoldalra

 2010.05.19. 

Megjelent a Magyar Fórum XXII. évfolyamának 20. száma!

Csurka István: Egy nap, két eskü (2.oldal)

Ebben a csődállapotban nagyon fontos lett az MSZP számára, hogy a Jobbik megteremtésének, felhúzásának felelősségét lerázza magáról. Valamint állami titkosszolgálatáról, amely sokkal nagyobb titkosszolgálatok alárendeltségében működött. Ha szétmegy a világban, s ha csak félig is tudatosul a nemzetközileg is jóváhagyott művelet, amelynek során faluszéli cigányházak lakóit ölték meg, és létrehoztak egy új proletárnyilas pártot, még az MSZP maradékát is kizárhatják a szocialista közösségből. Mindent elvesztenek, mert végeredményben arra nem hivatkozhatnak, hogy mindez izraeli jóváhagyással történt, mert akkor fizikailag is felnégyelik őket. Át kell tehát terhelni a Jobbikot a magyarságra, és amennyire lehet, a Fideszre. El kell határolódni a kis piszkoskezűektől, a kis kreatúráktól, „Nehogymá…”. Még jópontokat is lehet szerezni, ha a Jobbikot mint szélsőségest fel lehet írni a hagyományos magyar nacionalizmus és antiszemitizmus számlájára. A „bűnös nép” rovatba. Mert a megszállásnak folytatódnia kell akkor is, ha most nem az MSZP kapja a megszállási jutalékot. Van még pénz a megszállásban – gondolják és remélik Szekeresék. Ezért ütni kell a gyereket. Így gondolkozik az MSZP-centrum. Ezért fújta meg a jobbikellenesség trombitáját. A Fidesz azonban nyugodt maradt, sőt blazírt. Neki mindegy volt, hogy ki vezeti a bizottságot, amelyben kétharmados többsége van. Akár a szocialista faragóművész a KGB utódjában élezett bugylibicskájával, akár a kifaragott matrjoskabábú, mindegy. Ha van mit jelenteni, mindkettő ugyanoda jelent, és holnap elzüllik, szétszéled mindkettő. Végül a Dzserzsinszkij akadémia bicskásai kapták a

 Domján Gergely, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége alelnöke: (5.oldal, Medveczky Attila interjúja) Fontosnak tartjuk egy olyan agrárbank megalapítását, amely alacsony kamattal hitelezne a magyar gazdáknak. Ma, ha valaki termel, örül, ha 2-3%-os hasznot tud valamiből produkálni, ez a fennmaradáshoz, s tán egy minimális korszerűsítéshez elegendő. Ha ehhez hozzávesszük, hogy milyen nagy kamatot számítanak a bankok, s a kérelmező lakására, vagy a földre terhelik rá a hitelt, akkor még szomorúbb kép tárul elénk.

 Szent István könyvei (Győri Béla) (5.oldal)

Megemlítem a két könyvsikert, kezdem a meghökkentővel. Peter Kreeft: Angyalok és démonok. Az emberiség torz képet őriz a szellemi világról, az angyalokról és a démonokról. Felteszi a kérdést keresetlen egyszerűséggel a szerző: miből vannak az angyalok, hogyan néznek ki valójában, és hogyan kommunikálnak velünk? Az angyalok befolyásolhatják- e az életünket, és mi van az ördögűzéssel? A könyvből csak egy lényegi megállapítás: angyalok pedig vannak. Ördögök is vannak természetesen, ők azonban bukott angyalok. A másik könyv – Gál Péter könyve – a New Age-ről szól. Ez a katyvasz – mármint a New Age – a keleti vallások, az újpogányság, valamint a hajdani okkultizmus és az ezoterika által befolyásolt egyéni és személyes hitek széles skálájának – szellemgyógyászat, spiritizmus, parapszichológia, reiki stb. – gyűjtőneve.

 Mi vétkem volt nekem?

László Lajos: Halálpolka c. könyvét Győri Béla ismerteti (7.oldal)

Ámán Anna, az erdősmecskei Lucz József felesége ezt a kérdést tette fel mindig magának. Amióta hazatért Orlovkából. Ámán Anna és Lucz József Baranya megyei svábok voltak. Németországot még bombázták az amerikai és az angol légierő gépei, amikor a fiatal sváb asszonyt elvitték málenkij robotra a Szovjetunióba. 19 éves volt. Sztalin már a háború befejezése előtt hónapokkal vagonszámra szállította ki jóvátételi munkára a magyarokat, svábokat. Különös előszeretettel rabolták el a volksbundista sváb, az SS-ben szolgáló baranyaiak családtagjait. Sztalin nem ölette meg ezeket a fiatal leánygyermekeket és asszonyokat, szénbányákban dolgoztatta őket néhány évig. Ebbe ezek a fiatal életek belenyomorodtak és elpusztultak. Sztalin módszertanát hamar felismerte Joszip Broz Tito, a későbbi Jugoszlávia marsallja. Ő is vagonba rakatta vagy gyalog hajtatta a sváb lányokat és férfiakat Jugoszláviába. A magyarokat meg trágyadombba kaparták el.

 Még szerencse (9.oldal)

A határon túli magyar csak akkor jó, ha jobbikozik, vagy hatvannégyvármegyézik, vagy Rózsa Flores Eduárddal rohangál Bolíviába, de minimum szidja a Fideszt. Abból meg nincs sok. Így aztán a jobbik Hagyó Miklósa, Szegedi Csanád odáig jutott, hogy őt már nem érdekli Tőkés László, se Csáky Pál. Sőt, a székelyekből leginkább a székely himnuszt szereti, mert azt lehet árulni CD-n. Micsoda szerencse, hogy semmi sem múlik rajtuk. Se a szocialistákon, se a Jobbikon.

 Május 11-én elnapolták a Dr. Urmánczy Nándor Egyesület betiltását megcélzó pert, az ítélet azonban előre látható. A maroshévízi székhelyű Dr. Urmánczy Nándor Egyesületet három helyi szerveződés perelte be, többek között államellenesség vádjával. Minderről Czirják Károly helytörténészt, az egyesület elnökét kérdezte Medveczky Attila (9.oldal)

„Egyesületünket a Miron Cristea, a Radio Ardealul és a Glasul Calimanilor alapítványok akarták még áprilisban törvényen kívül helyeztetni, arra hivatkozva, hogy szerintük a szervezet statútuma alkotmányellenes, ugyanis az áll benne, hogy támogatják az önrendelkezési rendezéseket. Valóban szerepel alapszabályzatunkban az önrendelkezési tevékenységek támogatása, de ezt senki sem kifogásolta, amikor bejegyeztettük az egyesületet. Semmiféle államellenes tevékenységet nem áll szándékunkban folytatni, nem értem, miért kell a bíróságot járjuk.”

 A szlovákok 60%-a tud magyarul a Felvidéken (10.oldal)

A közelmúltban jelent meg dr. Lampl Zsuzsanna szociológus, tudományos kutató Magyarok és szlovákok c. kötete, mely egy szociológiai felmérés nyomán született. A kutatások eredményeiről a szerzőt kérdezte Medveczky Attila.

„A felmérésből az derült ki, hogy a szlovákok mintegy 60 %-a saját bevallása szerint tud magyarul. A napi gyakorlatban azonban döntő többségük az élet különböző színterein szlovákul beszél. Ez is azt bizonyítja, hogy minden lehetőségük megvan anyanyelvük használatára, hiszen azért nem beszélnek magyarul, mert beszélhetnek szlovákul. Tehát a szlovák nyelv elnyomásáról szóló érvelés nem állja meg a helyét.”

 Nem akarok több politológust látni (11.oldal)

Somogyi Zoltán elismerte: a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) is üzleti kapcsolatban állt a Political Capital néven ismert magáncéggel. Ez az angol-svájci tulajdonúnak feltételezett, magát független elemzőként bemutató cég magyar száláról az alábbiak derültek ki: a függetlensége, melyet saját honlapján hirdet, közönséges hazugság, hiszen 2002 óta az MDF stratégiai tanácsadója. Tulajdonosa és vezetője az MDF listáján képviselői helyre pályázott a parlamentbe, vezetőik minden megnyilvánulása a megbukott liberálbolsevik rendszer életben tartását, dicsőítését szolgálta.  

Mesés képek mestere (12.oldal)

Művészinterjú Rényi Krisztina illusztrátorral, grafikussal

Az Irodalmi Kollégiumnál a nagy irodalmi művek mellett elsikkadnak a gyermekeknek szánt művek, s ez a helyzet a Képzőművészeti Kollégiumnál is. Jó lenne, ha a mostani kormányzat úgy módosítaná a struktúrát, hogy legyen egy gyermekekkel foglalkozó önálló kollégium, ahová pályázni lehet.

 Szőcs Zoltán: Az ismét emelkedő nemzet (15.oldal)

A szemfényvesztést, a hazudozást, a mellébeszélést, a másik érdekeinek gátlástalan lábbal tiprását – vagyis mindazt, amit neoliberális doktrínerjeink és milliárdossá privatizálódott exkommunistáink meghonosítottak e hazában – a leghamarabb és a leghatározottabban ki kell irtani a társadalmi gyakorlatból. A kommunistákat, szocialistákat el kell felejtenünk, de ennél is fontosabb, hogy többé a kormányrúdnak még a közelébe engedni sem szabad őket. Már leszerepeltek.

 Rejtőzködő világ

dokumentumfilm az elhallgatott magyar múltról, a jelen és a jövő számára (18.oldal)

Szerencsére egyre nagyobb igény mutatkozik a magyarság történelmével, múltjával kapcsolatos alkotások iránt. Kiemelten igaz ez a filmekre, amelynek egy igazi remekműve született meg a közelmúltban, „Rejtőzködő világ” címmel. Lapunk munkatársa, Kovács Attila, Császár Tamás rendezővel és Szűcs László Miklós producerrel beszélgetett.

– Mi adta az ötletet, hogy a magyar múlt emlékeinek nyomába szegődjenek?

Császár Tamás: A filmes szakmám és a magyar történelem iránti érdeklődésem együttesen vezetett oda, hogy elkezdjük feldolgozni, rehabilitálni azokat a történelmi témákat, amelyeket akut módon tanítanak nekünk, vagy éppenséggel egyáltalán nem tanítanak. Ez a film ezért készült.

Szűcs László Miklós: Civilként építészként tevékenykedem. Tamással pár éves a barátságunk. Tereplovaglásaink alatt a közös érdeklődés is hamar napvilágra került. Több alkotását is láttam korábban, így kiderült számomra, hogy profi filmesről van szó. Tulajdonképpen ez adta annak ötletét, hogy mi lenne, ha profi technikával, profi szakember irányításával magas színvonalú filmet készítenénk a rejtőzködő magyar értékekről.

Keresse a Magyar Fórumot csütörtöktől az újságárusoknál!