vissza a főoldalra

 2010.05.21. 

Párhuzamos életutak

Moszkvai embereink

Laborc Sándor 1958-ban született Budapesten. Nemzetközi kapcsolatok szakon szerzett diplomát Moszkvában, Távol-Kelet szakértő, beszél oroszul és japánul.

Kovács Béla 1960-ban született Budapesten. Japánban kezdte egyetemi tanulmányait, de diplomáját Moszkvában a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében szerezte. Beszél oroszul, és japánul. A kísértetiesen hasonló kezdetek után, a két életút szétágazik. Laborc Budapesten a Belügyminisztériumban teljesít szolgálatot, míg Kovács rövid budapesti tartózkodás után visszatér Moszkvába. Ott él egészen 2003-ig.

 Szilvásy György, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter 2007. október 30-án jelentette be, hogy Laborc Sándort jelöli az NBH főigazgatói posztjára. Laborcot 2007. december 17-én nevezte ki Gyurcsány Ferenc  miniszterelnök az NBH főigazgatójának, bár ténylegesen már június 1-től ő vezette a titkosszolgálatot, szintén Gyurcsány megbízása alapján. Kinevezése előtt, 2007 novemberében több napilap is arról írt, hogy kockázatosnak tartják az orosz rendőrtiszti főiskola állambiztonsági szakán (vagyis a KGB-egyetemet) végző szakember kinevezését. Az Egyesült Államok brüsszeli NATO-nagykövete arról tájékoztatta a magyar nagykövetet, hogy egy szövetséges ország kém- és terrorelhárító szolgálatának élére elfogadhatatlannak tartják Laborc Sándor személyét.

Kovács Béla 2003-ban hazatér Moszkvából. 2005-ben csatlakozik az addig teljesen szervezetlen Jobbikhoz. A 2006-os választásokig nem aktivizálja magát, a Jobbik a választókerületek negyedében sem képes jelöltet állítani, annak ellenére, hogy a közös indulás miatt a MIÉP struktúráját is használják. A szétválás után a Jobbik addigi vezetőit teljes csendben száműzik és megjelenik Vona Gábor. A korábban kirúgásra ítélt Novák Előd helyzete megerősödik, Szabó Gábor és Szegedi Csanád még a Móricz Zsigmond körtéri pólóboltban kérdezik a betévedőket, hogy miben segíthetnek.

2006 vége és 2007 vége között, tehát Laborc megjelenésével és kinevezésével párhuzamosan, a Jobbik hirtelen feltámad. Egyre gyakrabban jelennek meg a sajtóban, az addig ismeretlen társaság országos ismertségre tesz szert. 2007. augusztus 25-én, tehát Laborc tényleges NBH vezetői pozíciója után egy hónappal megalakul a Magyar Gárda. Elindulnak a panorámabuszok országszerte, az új szervezet vezetője egy volt felderítő katonatiszt, az őrnagyi rangban leszerelt Dósa István, akinek apja a Munkásőrség utolsó parancsnoka volt.

Hirtelen jut pénz mindenre. A rejtélyes forrásból kerül pénz rendezvényekre, plakátokra, utazásra. Dósa kényelmetlenné válik, ezért ejtik.

Kovács tekintélyét a Jobbikban üzletemberi kapcsolatai alapozták meg, legalábbis Novák szerint. Valójában egy salátabárt üzemeltetett Angyalföldön, ami azóta tönkrement, így az üzletemberi kapcsolatok helyett inkább csak kapcsolatokról beszélhetünk. Azok pedig kétségkívül vannak. Vona első moszkvai útját Kovács szervezte. Ezek után a magyar jobboldaltól meglehetősen távoli gondolat vezérelvvé vált a Jobbik politikájában. Magyarországnak nyitnia kell Moszkva felé, sőt szövetségre kell lépjen az orosz állammal. A Jobbik az Európa Parlamentben is ezt a politikát követi. De a kapcsolatok még ezen is túlmutatnak. Kovácsnak fontos szerepe volt az európai radikális pártok tavaly őszszel megalakult szövetségének létrehozásában. Jelenleg ő a szövetség alelnöke és kincstárnoka, azaz nála van a többek szerint Moszkvából szponzorált európai szélsőjobb kasszájának kulcsa. Nem csoda, hogy miután Szegedit és Balczót kézenfogva körbevezette Brüsszelben, utóbbi egyéves EP képviselőség után készséggel átengedte a helyét  Kovácsnak. Annak ellenére, hogy az valójában a Tettrekész rendőrszakszervezet vezetőjének, Szima Juditnak járt volna.

Eközben Laborc kirobbantotta az UD Zrt-botrányt. Ki tudja milyen megbízás alapján, a volt főkém indítványára a Nemzeti Nyomzó Iroda emberei berontottak az UD ZRt. irodáiba és elkoboztak mindent, de elsősorban a számítógépeket. Dávid Ibolya még aznap előállt egy felvétellel, mely az ő állítólagos lehallgatását bizonyította. A felvételen Csányi Sándor beszélgetett az UD Zrt. vezetőjével, így több forrás is összefüggésbe hozta az akciót az OTP elleni támadással, melynek célja egy állítólagos orosz felvásárlás lett volna. Később kiderült, hogy az UD Zrt. elleni vádak alaptalanok voltak és Laborcnak mennie kellett.

A Jobbik választási eredménye elmaradt a várakozásoktól, ugyanakkor a Fidesz megszerezte a kétharmados győzelmet. Azóta a Jobbik legnagyobb eredményének azt tartja, hogy a megszerezték a nemzetbiztonsági bizottság elnöki posztját. Bár, a posztnak valós jelentősége nincs – annak idején Laborcot a Simicskó István (Fidesz) vezette nemzetbiztonsági bizottság ajánlásának ellenére nevezték ki – de a megbízók felé mindenképpen eladható eredmény.

 czyba

 Az orosz kapcsolat, a KGB keze a listán?

Egyes hírportálokon megjelent egy minden bizonnyal megalapozott gyanú Kovács Béláról. Az említett úr állítólag Putyinnal rokonszenvező, a Jobbikot eltartó kapcsolatteremtő, különösen aktív az orosz érdekszférát illetően. Azt írják, hogy a Szovjetunióban tanult, ott vállalkozó, rátekintéses alapon zsidónak látszó úriember a TASR szlovák hírügynökségnek adott nyilatkozatában elmondja, hogy a Benes-dekrétumokat életben tartókkal éppúgy szövetséget kötne, mint a Slota-féle magyargyűlölő Szlovák Nemzeti Párttal. Köztudott, hogy az orosz titkosszolgálat milyen ügyesen, tehetségesen dolgozik. Most a Magyarországon pillanatok alatt felfújt álradikális Jobbikot és gyanútlan támogatóit azokkal tereli egy akolba az orosz érdek, akik leköpdösték Kossuth Lajos szobrát, akik magyargyűlölő eszméket hirdetnek, akik tevőlegesen üldözik, ellehetetlenítik honfitársainkat a Felvidéken.

2006-ban Kovács (b2) ötször utazott Moszkvába. Podvojszkij, akit Vona Gábor ölelget, állítólag orosz honvédelmi állambiztonsági bekötöttségű

A lengyel miniszterelnököt annak idején lemondatták, mert az orosz hírszerzés behálózta. A csehek azt állítják, hogy a prágai orosz nagykövetség egyes diplomatái pénzelik az amerikai rakétapajzs ellen tüntetőket. Ezek a tények óvatosságra kellene intsék a magyar kormányt, éberségre kellene sarkallják a magyar sajtót, akkor is, ha tagjai családi hagyományként az orosz medve bundájának szagát kedvelik. Múlhatatlan felelősség terheli a Gyurcsány által megvásárolhatónak minősített újságírókat azért, mert nem világosították fel Magyarországot arról a rettenetes tényről, hogy az oroszok már nem csak a spájzban vannak. Ha a gyanú megalapozott, Orbán Viktor eljövendő kormányának elsődleges feladata: ezektől a hatalmas pénzekkel rendelkező, a most regnáló szervekkel bensőséges kapcsolatot tartó elemektől a magyar közéletet megtisztítani.