vissza a főoldalra

 2010.03.12. 

Chloe Moss: Mr. Pöpec

(Pinceszínház)

Az 1976-ban Liverpoolban született Chloe Moss az új angol drámaíró nemzedék tagja. A manchasteri egyetem film tanszakán tanult, jelenleg Londonban él. Az irodalmi köztudatban 2002-től van jelen, az A Day in Dull Armour című drámájával ekkor ért el első helyezést a Fiatal Írók Fesztiválján. Drámáinak száma nyolc, közöttük a harmadik a Christmas is Miles Away, amit Vereb Tamás magyarra – egyik szereplő szavajárása miatt – Mr. Pöpec-nek fordított le. Ennek ősbemutatóját 2005 novemberében a manchasteri Royal Exchange Theatre-ben tartották. Zajos sikert arattak vele. A Mr. Pöpecet New Yorkban 2009. május 3-án a Babel Theatre-ban vitték színre, magyarországi premierje pedig a Pinceszínházban ez év február 19-én volt. Angliában a 80-as, 90-es években néhány együttes, így a The Smiths meg a The Store Roses játszotta  a „shoegazing noisy-pop”, azaz cipőbámulós popzenét.  Nem bizonyult hosszú életűnek ez az irányzat, úgy három éven keresztül csak kis körben hódított, mert ez a lassú, borongós, kissé egyhangú zene nem indította látványos, lázadó cselekedetekre a fiatalokat. Ennek a műfajnak a rajongói nem csápoltak százezres stadionokban, mert a dalok azt üzenték nekik, maradjanak otthon, szívják a füves cigit, nézzék a cipőjüket, és mélázzanak el a világ dolgairól. A Mr. Pöpec zenéje, amit Szemenyei János komponált és Dobri János játszik el gitáron, ebbe a stílusba tartozik.

Az előadásnak valóban fontos, meghatározó részét képezi e fakó muzsika, de a főhangsúly mégis a történeten van. Mind az időszak és mind a szereplők életkora behatárolja a mondanivalót. A dátum: 1989, újabb kori történelmünk egyik legizgalmasabb, legtöbbet vitatott éve, amikor Kelet-Közép-Európa népei kiszabadultak a kommunizmus szorításából, leomlott a berlini fal, a mesterségesen összetákolt államok széthulltak, a művileg szétválasztott nemzetek újra egyesültek. De 1989-ben még mindenki bizakodott a szebb, emberségesebb élet eljövetelében. Nagy Britanniában, ahol Chloe Moss drámája játszódik, az átlag újságolvasó figyelemmel kísérte a vasfüggöny eltűnését, és úgy tekintett a „rab nemzetek” küzdelmeire, mint a bolhacirkusz eseményeire.  A Mr. Pöpec három, 18 esztendős szereplőjét azonban ezek a történelmi jelentőségű változások fikarcnyit érintik meg, a két fiú: Chris és Luke és a lány: Julie éppen a felnőtté válás rögös útján halad. Mindhárman az alsó középosztályba tartoznak, elvégezték a középiskolát, és esélyük sincs, hogy valamelyik nevesebb „college”-ba járjanak. Természetesen ők arról ábrándoznak, amiről minden fiatal: magas fizetésről, szexbomba feleségről, illetve menő férjről, tágas otthonról, gyors autóról, tengerparti nyaralóról, két gyerekről, egy kisfiúról meg egy kislányról. Chris és Luke együtt lógnak, a közeli szurdokba járnak ki, itt verik fel sátrukat, és miközben hallgatják a zenét, és egyik marihuánás staub után tüdőzik le a másikat, a hogyan továbbról beszélgetnek. Maguk sem tudják, mit akarnak, Chris apja kényszeríti fiát, hogy lépjen be a hadseregbe, ugyanis minél előbb szeretné őt kívül látni, Luke-ot művészi vágyak fűtik, de nincs benne erős belső meggyőződésből fakadó elhivatottság, csakúgy eljátszadozik a gondolattal. Kettejük barátságát a kispolgári leányzó, Julie megjelenése teszi próbára. Akarva-akaratlanul, de éket ver közéjük. Julie „normális” életre vágyódik, de erre még egyik legény sem alkalmas, mindkettejükkel „kavar”, végül egyikük mellett sem köt ki. A Mr. Pöpec műfaját tekintve „vaker”, vagyis duma, szövegelés. Egy felvonásból és tizenegy képből áll, és nagyjából egy év, hónapokra bontott történéseit sűríti magába. A helyszínek: így Luke szobájának, szülei nappalijának, az erdőbeli sátorozásnak a változásait háttérképek vetítésével érzékeltetik.

Gálffi László és Ács János osztályába járnak azok a végzős színi egyetemisták, akik ezt a Bagó Bertalan által rendezett Mr. Pöpecet előadják. Barabás Richárd Christ, Mohai Tamás Luke-ot, Juhász Lujza Julie-t alakítja. Még van hová fejlődniük, de tehetségesek és rátermettek, e kettőben már a helyükön vannak. A Mr. Pöpec nemzedéki színdarab, a nagybetűs ÉLETBE való kilépés nehézségeit ábrázolja. Ez életkori sajátosságuk a 18. esztendejüket elhagyó ifjaknak. Ebben a folyamatban semmiféle specifikus angol tulajdonság nincs, ezen a kínokkal, de örömökkel teli életszakaszon Grönlandtól kezdve Dél-Afrikáig ugyanígy esnek át a fiatalok. Chloe Moss drámája annyiban különbözik a hasonló témájú alkotásoktól, hogy nyelvezetében is hűen követi a teenagerek szóhasználatát, vagyis igen sűrűn és alacsonyan röpködnek a lószerszámok meg az egyéb, az emberi nem szaporodásával kapcsolatos kifejezések, de itt nem öncélú hatásvadászat kedvéért, hanem a jellemzés eszközeként él vele az író és a fordító. A produkció friss, lendületes, humoros, és ez elég is egy kicsit szórakoztató, időnként elgondolkodtató, az idősebbeknek visszarévedő, a fiataloknak önmagukra ismerő este eltöltéséhez. (Felső képen: Mohai Tamás, Barabás Richárd, alsó képen: Juhász Lujza, Barabás Richárd.)

Dr. Petővári Ágnes