|
 2010.03.19.
A közöny a legnagyobb ellenfelünk
2010.
március 2-án a Szlovák Köztársaság parlamentje elfogadta
„A hazafiasság támogatása” c. törvényt, amely kötelezővé
teszi április 1-jétől pl. az iskolákban a himnusz lejátszását,
és a szlovák alkotmány másodrendű állampolgárság kategóriáját
megteremtő preambulumának kifüggesztését. Erről és a Magyar
Koalíció Pártja (MKP) választási kampányáról Duray Miklóst, az MKP stratégiai alelnökét kérdeztem.
– Ez a törvény valóban hazafiasságra
neveli majd Szlovákia állampolgárait?
–Egyértelmű,
hogy ennek a törvénynek az volt a burkolt célja, hogy jobban
megszorítsák a magyarokat. Érdekes, de kiderült a jogszabály
elfogadása után, hogy leghangosabban éppen a szlovákok
tiltakoznak ellene. Ez érthető is, mert a törvény, bár a
magyarok ellen irányul, a szlovákokat alázza meg. Hiszen egy a
hazafiasságot kikényszerítő, s nem támogató jogszabályról
van szó. A törvény olyan előírásokat tartalmaz, ami miatt a
nemzeti szimbólumok iránt könnyen ellenszenvet érezhetnek nem
csak a magyarok, hanem a szlovákok is.
– Kik ellenezték az MKP-s képviselőkön
kívül a szlovák parlamentben a jogszabály elfogadását?
–
Nem sokan szavaztunk ellene. Néhány szlovák képviselő tartózkodott,
vagy nemmel szavazott. Pavol Paska házelnök is tartózkodott.
Nagy többséggel ment át tehát ez a törvényjavaslat, hiszen
sok ellenzéki is támogatta.
– Ján Mikolaj oktatási miniszter
szerint a hazafitörvénnyel járó kiadásokat az iskoláknak
kell fedezni, mert van rá pénzük, csak akarni kell. Mi erről a
véleménye?
–
Nem tudom, hogy a miniszter honnan tudja azt, hogy erre van az
iskoláknak pénze. A kommunista időkben az iskolák többségébe
be volt vezetve a helyi rádió. Tehát az igazgatói irodából
az összes osztályba lehetett hangosbemondón üzenni. Mára ezek
a berendezkedések elavultak, elromlottak. Tehát, ha az iskolákban
kötelező minden reggel a himnuszt lejátszani, akkor vagy fel
kell újítani ezeket a berendezéseket, vagy újakat kell helyettük
venni. Ez nem filléres dolog. Ha pedig minden osztály vesz egy
cd-lejátszót, az is pénzbe kerül. Igaz, ha nem tartják be a törvényt,
azért nem lehet senkit sem szankcionálni, ellentétben a nyelvtörvénnyel.
Viszont, ha szigorúan akarják ellenőrizni a jogszabály betartását,
akkor törvénysértés miatt – pl. a himnusz le nem játszása
– leválthatják az igazgatót. Hiszen a tanfelügyelet az
iskola fenntartóját kötelezheti arra, hogy a törvénysértő
igazgatót távolítsa el.
– Szlovákiában a munkanélküliség a
tavalyi utolsó negyedévben 13.9 %-ra emelkedett, ami 2006 óta a
legmagasabb mutató. Akkor ez a törvény nem egy kormányzati pótcselekvés?
–
Nyilvánvaló, hogy mikor gazdasági krízishelyzet van és növekszik
a munkanélküliség, akkor nem ilyen törvényekkel kéne
foglalkozni a kormánynak. Azt is meg kell említeni, hogy a
miniszterelnök pártja és a Szlovák Nemzeti Párt között
elindult egy verseny. Ficoék számára bizonyos mértékben
kellemetlen a Szlovák Nemzeti Párt kormányzati jelenléte, ezért
arra törekszik, hogy elszívja előle a levegőt azzal, hogy átveszi
tőle a szélsőséges ágendáját szavazók áthódítása céljából.
Ebből egy versenyfutás lett. A miniszterelnök pártja által
lett benyújtva a nyelvvédelmi, Slotáék által pedig a
hazafiasság törvény.
– Tehát egy ki a nagyobb soviniszta
versenyről van szó.
–
Én úgy fogalmazok: ki a legnagyobb hazafi.
– Az elmúlt napokban nem csak ez a
jogszabály borzolta fel a kedélyeket. Március 3-án Ógyallán
rálőttek Basternák László MKP-s politikusra, a Nyitra megyei
önkormányzat képviselőjére. Lehet tudni, hogy mi volt a háttérben?
–
Basternák úr sem tudja, hogy mi ennek az oka. Bizonyára
nyomozni fognak a hatóságok, de azt nem tudom, hogy kiderül-e
valaha, mi állt a háttérben. Általában ilyeneket nem szoktak
kideríteni. Basternák úr régebben vállalkozó és polgármester
is volt, s így ellenségeket szerezhetett magának.
– Térjünk rá a kampányra. A Polis közvélemény-
kutató ügynökség végzett egy felmérést: 972 főt hívtak
fel telefonon, s megkérdezték, melyik politikus eltűnését
szeretnék a közéletből. Meciar távozását 54%, Slotáét 50,
Dzurindáét 34,4, Csáky Pálét 15,6% szeretné. Valóban
ennyire népszerűtlen Meciar Szlovákia területén?
–
Mára Meciar személye igencsak közömbössé vált a szlovák választók
szemében. Pártja összezsugorodott, s az is megtörténhet, hogy
nem jutnak be a következő választásokon a parlamentbe. Az
ilyen típusú közvéleménykutatások bennem mindig rossz érzést
keltenek, mert egészen biztos, hogy nem a valóságot tükrözik.
Nagyon komoly szakmai és kérdezői háttérrel rendelkező cégnek
kell ahhoz lenni, hogy hihetőek legyenek az eredmények.
– Március 6-án ült össze az MKP
Országos Tanácsa. Elfogadták a parlamenti képviselőjelöltek
listáját és a programot is. Itt kell arról beszélni, hogy
Szlovákiában csak listán jutnak be képviselők a parlamentbe.
–
A szlovákiai választási rendszer egyszerű, arányos. Az egész
ország egy választási körzetet alkot, csak pártlistán lehet
képviselői helyhez jutni, ezen belül a megállapított sorrend
dönt. A leadott összes szavazat alapján a törvényhozásba
olyan arányban jutnak be a képviselők, amennyit pártjuk
megszerzett a voksokból. A parlamentbe nem jutó pártokra
leadott szavazatok elvesznek, a fennmaradó mandátumok szintén a
támogatottság arányában oszlanak el a bejutó pártok között.
– Legyen kedves a programjukról beszélni.
–
Egy választási program általában minden pártnál arról szól,
hogy vagy a választót, vagy a lehetséges koalíciós partnerét
szólítja meg. Mind a kettőt egyszerre elég nehéz. Úgy
gondoltuk, most a választót fogjuk megszólítani, azért is,
mert elég kevés az esélyünk arra, hogy a voksolások után az
MKP a kormánykoalíció tagjává váljon. Ez a mostani
parlamenti választás mind pártunk, mind a felvidéki magyarság
számára létfontosságú, mert teljesen egyértelművé vált,
hogy a szlovák politikumnak van egy fontos célja: a magyarság
politikai életének felszámolása. Mi ezért gondoltuk, hogy elsősorban
a választópolgárt szólítjuk meg a kampány során. Ezért
nagy szerepe lesz a személyes megszólításnak. Személyesen
szeretnénk megszólítani azt a kb. 300 ezer embert, akiről feltételezzük,
hogy szavazhat a Magyar Koalíció Pártjára. Programunknak van
egy sajátos nemzeti fejezete is, melyben néhány eddig nem
nagyon vitatott kérdést próbálunk egyértelművé tenni, pl.
azt, hogy az egységes magyar nemzetnek a Szlovákiában élő közössége
vagyunk. Ezt eddig még így nem írtuk le programjainkban.
– Van-e arra remény, hogy az MKP mind
a 16 magyarlakta járásban győzedelmeskedjen?
–
Nincs, hiszen a Nyitrai, a Nagymihályi és a Pozsonyi járásban
– és még sorolhatnám – erre semmilyen esélyünk nincsen. A
Dunaszerdahelyi, Érsekújvári, Rimaszombati és a Komáromi járásban
már ennél jóval nagyobb az esély.
– Meciar a minap azt nyilatkozta, hogy
20 helyre számít. Önök is megfogalmaztak egy minimális számot?
–
Irigylem Meciar optimizmusát, hiszen azzal a népszerűséggel,
amivel pártja rendelkezik, csak álom ennyi képviselői hely
megszerzése. Mi kétfajta minimumot fogalmaztunk meg. Az egyik:
szeretnénk, ha ugyanannyi képviselőnk lenne, mint most, tehát
15. Másik számításunk szerint a 12 mandátumot meg tudjuk
szerezni, s ha az aktivisták hálózata jól fog működni, akkor
tudjuk csak felvinni 15-re a képviselők számát.
– Milyen erős a közöny, az apátia a
magyarok körében?
–
Nem a többi politikai párt, hanem a közöny a legnagyobb
ellenfele a Magyar Koalíció Pártjának. A felvidéki magyarság
egy része apatikussá vált a politika iránt. Ennek oka az a
politikai légkör, ami Szlovákiában uralkodik, s az is, hogy amíg
az MKP kormányban volt, s a partnerek fékező hatása miatt nem
igazán tudott sikereket elérni. A magyarok nálunk nem nagyon
hisznek abban, hogy tudnak saját helyzetükön változtatni. Ezért
is fontos: Magyarországon biztos kormányváltás lesz a választások
után, hiszen az elmúlt 8 év magyarországi történései negatív
hatással voltak a felvidéki magyarság hangulatára. Ha a
magyarországi választások „jól sikerülnek”, akkor a
felvidéki magyarok jobban elhiszik az MKP-nak, hogy gazdaságilag
jobb helyzetbe fognak kerülni a határon átnyúló kapcsolatok
kiaknázása esetén.
Medveczky Attila
|
